1 / 27

FILOZÓFIA

FILOZÓFIA. Követelmények félévközi jegyhez. Az órák rendszeres látogatása. A tananyag feldolgozása. A tananyag a honlapon lesz elérhető ( www.filozofia.bme.hu ) az oktatási segédanyagok között! 3 félévközi ZH átlagban legalább elégségesre történő megírása.

nasya
Download Presentation

FILOZÓFIA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. FILOZÓFIA

  2. Követelmények félévközi jegyhez • Az órák rendszeres látogatása. • A tananyag feldolgozása. A tananyag a honlapon lesz elérhető (www.filozofia.bme.hu) az oktatási segédanyagok között! • 3 félévközi ZH átlagban legalább elégségesre történő megírása. • A ZH-k 30 percesek, és az 5., 9. és 13. óra első részében kerülnek sorra. • Minden ZH az előtte lévő három óra és a honlapra fölkerülő diák anyagára fog rákérdezni. • A ZH-k összesített jegye alapján mindenkinek megajánlunk egy jegyet. Aki nem fogadja el, jöhet javítani, pótolni a teljes anyagból.

  3. Követelmények vizsgajegyhez • Az órák rendszeres látogatása. • A tananyag feldolgozása. A tananyag a honlapon lesz elérhető (www.filozofia.bme.hu) az oktatási segédanyagok között! • 3 félévközi ZH átlagban legalább elégségesre történő megírása. • A ZH-k 30 percesek, és az 5., 9. és 12. óra első részében kerülnek sorra. • Minden ZH az előtte lévő három óra és a honlapra fölkerülő diák anyagára fog rákérdezni. • Az aláírás feltétele két ZH elégséges teljesítése. • A ZH-k összesített jegye alapján mindenkinek megajánlunk egy jegyet. Amennyiben azt nem fogadja el, elővizsgán vagy a vizsgaidőszakban a teljes anyagból írásbeli vizsgával szerezhető jegy.

  4. hasonlóságok Ébrenlét és alvás: Álmok és éber állapot hasonlóságai Hamis ébredés Álomargumentum Agyak a tartályban Szkepticizmus

  5. Az álmok pesszimista elmélete • Alfred Maury álma és álom-értelmezése (1861) • Freud: Álomfejtés • Álmában a Francia Forradalom alatt guillotine általi kivégzésre ítélték. • Ahogyan leesett álmában a feje, arra ébredt, hogy az ágya fejtámlája rádől és megüti a nyakát pont ott, ahol álmában a guillotine elvágta. • Értelmezés: az álmokat az ébredés pillanatában generáljuk.

  6. Hasonlóságok • Az alvás és az ébrenlét alatti tudatos élmények: • globálisak: a valóság globális modelljét hozzák létre • jelenlétiek: a virtuális világ az “itt és most” modellje • transzparensek: nem tudatosul, hogy pusztán modell. • Ezt a modellt az agy belső működése hozza létre függetlenül attól, hogy a szimuláció alapját érzékszervi adatok adják (éber tudat) vagy belső szignál-generáció (álom).

  7. A tudat szimuláció elmélete • A tudatos élmények egy szimuláció eredményei • Azt a szubjektív tapasztalatot eredményezik, hogy az agyon (elmén) kívüli világgal közvetlen kapcsolatba kerülünk. • Ez a tapasztalati világ azonban virtuális, az agyunk által létrehozott, amelynek virtualitása rejtve marad az alany előtt. • Az a világ, amiben tudatos élményeink során mozgunk nem a valódi valóság, hanem egy az agyunk által szimulált virtuális valóság.

  8. Hamis ébredés • Az alany azt álmodja, hogy felébredt • Minden hétköznapinak tűnik, a valódi ébredésnek megfelelően. Az álmodó gyakran meg is kezdi a napi rutint. • Majd egy ponton “újra” felébred. • Az álom és a valóság megkülönböztethetetlen • A hamis ébredést álmodó nem tudja eldönteni, hogy ébren van-e, vagy álmodik.

  9. Álomargumentum • René Descartes • Van olyan álmunk, amit nem tudunk megkülönböztetni a valóságtól. • Lehet, hogy most is egy ilyen álmot látunk. • Sosem lehetünk benne biztosak, hogy a valóságot érzékeljük és nem csak álmodunk.

  10. Álomargumentum

  11. Agyak a tartályban

  12. Konklúzió #1: Szkepticizmus • Ha az álom/szimuláció és a valóság megkülönböztethetetlen: • Lehet, hogy amit valóságnak hiszünk az csak álom. • Lehet, hogy minden amit eddig tudásunk részének tekintettünk csupán hamis vélekedések halmaza. • Lehet, hogy létezik egy “valóságosabb” valóság, csak eddig még nem tapasztaltuk meg. • Hozzáférhetünk valahogy?

  13. Szkepticizmus

  14. Ébrenlét és alvás: különbségek Az álmok furcsaságai Álmok és éber állapot különbségei Módosult tudatállapotok Tudatos álmodás Referencia Megint csak Szkepticizmus

  15. Az álmok furcsaságai • Az álom-világ furcsaságai • személyek téves felismerése • fizikailag lehetetlen események

  16. Álmok és éber tudat különbségei • Az álom-én furcsaságai • Az ébrenléti állapot tudatos szubjektumához képest az álom szubjektum “gyengébb”: • akaratlagos irányítás hiánya (viselkedés megválasztása) • figyelemi fókuszálás hiánya (figyelem szabad irányítása) • kognitív feldolgozás hiánya (racionális gondolkodás)

  17. Az álmok annyira furák, mint...

  18. Módosult tudatállapotok • Álmok, mint patológiás formái a tudatosságnak • Allan Hobson (1999): “Az álom nem olyan mint a delírium. Az álom delírium. Az álom nem a pszichózis modellje. Az álom maga pszichózis.” • Az “álom-pszichózis” jellemzői: amnézia, diszorientácó, konfabuláció, hallucináció, figyelmi deficit, kognitív inkonzisztencia. • Álom-jelenségek megértése a pszichózisok alapján: konfabuláció – Korszakov szindróma téves azonosítás – Frégoli szindróma fekete-fehér álmok – achromatopsia

  19. Tudatos álmodás • A tudatos álmodás sajátos jellemzői: • Memóriához való teljes hozzáférés. • A megtapasztalt világ modellségének átélése. • A megtapasztalt világ nem valóságos. • Kognitív feldolgozás megléte. • A szubjektum ágensségének átélése. • Akaratlagos irányítás megléte. • Figyelmi fókuszálás megléte.

  20. Tudatos álmodás

  21. Tudatos álmodás

  22. Érdekesség • “Valóságok közti” kommunikáció • Direkt kapcsolat a poligrafikusan vizsgált szemmozgás, és a tudatos álmodás alatt átélt nézés irány változás között. • A tudatosan álmodók kommunikálni tudnak az őket megfigyelőkkel: • Képesek előre megbeszélt jelet leadni a szemükkel. • Megragadhatók a szubjektív tapasztalatok az időben.

  23. Tudatos álmodás és referencia • A tudatos álmok fokozatai: • Az álmok furcsaságainak kognitív megragadása. • Az álmok nem-valóságosságának átélése. • A tudatos álmodás feltétele: • Álom-élmények és valós események összevetése. • Vagyis az álom szimulált valóságának megragadása az adott szimuláción kívül eső referencia (az “igazi valóság”) segítségével lehetséges csak.

  24. Konklúzió #2: Szkepticizmus!!! • Mélyebben megindokolt Szkepticizmus: • Csak a valósággal kontrasztban tudjuk az álom nem valóságos jellegét átélni. • Vagyis csak azért tudjuk eldönteni, hogy az álmainkban tapasztaltak nem valóságosak, mert vannak tapasztalataink az ébrenlétről. • Lehet azonban, hogy az az ébrenlét, aminek világát valóságosnak gondoljuk egy olyan álom terméke, amiből még nem ébredtünk fel.

  25. Külső Referencia

  26. Itt lehetetlen a külső referencia!

  27. Köszönöm a figyelmet!

More Related