1 / 18

Az elektron szabad úthossza

Az elektron szabad úthossza. Vákuumban elektromos erővonalak mentén  gázban ütközések (zigzag). ~ atomok nyugalomban. Csőben lévő atomok száma = ütközések száma. Átlagos szabad úthossz:. Pl: A ~ 10 -19 m 2 ( ± 1 nagyságrend) ; T ~ 0 ° C ; E e ~ 1 eV

nash-harper
Download Presentation

Az elektron szabad úthossza

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az elektron szabad úthossza Vákuumban elektromos erővonalak mentén  gázban ütközések (zigzag) ~ atomok nyugalomban Csőben lévő atomok száma = ütközések száma Átlagos szabad úthossz:

  2. Pl: A ~ 10-19 m2 (±1 nagyságrend) ; T ~ 0 °C ; Ee ~ 1 eV p ~ 1 torr (760 torr = 1 atm = 1 bar = 105 Pa = 14,504 Psi) λe ~ 0,3 mm ; 1 / Շ ~ 2*109 s-1 Atomok rugalmas golyók A = ¼π d2  λ nem sebességfüggő  valóságban igen (Ramsauer effect)

  3. 1 ütközés során átadott energia: ütközések során átlagosan: Hőmérséklet növekedés  egyensúly (környezetnek leadott – rugalmas ütközésből) Kisülés gázvesztesége, ~ térfogati vesztesége (gas loss or volume loss of the discharge)

  4. Gerjesztési- és ionizációs folyamatok kisülésekben e- energiája kisebb, mint az alapállapot és a legalacsonyabb gerjesztett állapot közti energiakülönbség Rugalmas ütközés e- energiája elég nagy, hogy a legalacsonyabb gerjesztett állapotot gerjessze Rugalmatlan ütközés

  5. Az e- energiájának növelésével hogyan változik az adott energiaállapot gerjesztése? Adott szint optikai gerjesztési függvénye: felsőbb szint gerjesztési függvénye annak a valószínűségével, hogy a gerjesztett szintről az adott E-jú foton emittálásával relaxálódik

  6. ionizáció

  7. Szabad elektront létrehozó és eltüntető folyamatok • Egy atom és egy megfelelően nagy kinetikai energiájú elektron ütközése • Katód elektron emissziója • Atomok ütközése • Fotoeffektus (gáz atomjai, fal / elektródák) • „A” atom és metastabil állapotban lévő „B” atom ütközése (a metastabil állapot energiája kicsit nagyobb, mint az „A” atom ionizációs energiája)  Penning-effektus (pl.: higany – argon, argon – neon) • Rekombináció pozitív ionnal ( atom) • Rekombináció atommal ( negatív ion) • Anódba csapódás

  8. Gerjesztett állapotot létrehozó és eltüntető folyamatok • Atom ütközése megfelelően gyors elektronnal • Atomok ütközése • Foton abszorpció(alapállapotú vagy alacsony energiájú gerjesztett állapotú atom) • Foton emisszió (magasabb E gerjesztett állapotból alacsonyabba) • Rekombináció (elektron – pozitív ion) • „A” típusú atom ütközése metastabil állapotú „B” („A” gerjeszthető szintje kicsit kisebb energiájú a metastabil állapot energiájánál) • Foton emisszió (akár alapállapotba) • Foton abszorpció • Gerjesztett atom és elektron rugalmas ütközése  alacsonyabb E állapot + gyorsabb e-; magasabb E állapot + lassabb e- • Gerjesztett atom és egy másik atom rugalmas ütközése

  9. Townsend-féle ionizációs koeffciens: 1 e- x irányban 1 cm megtett úton okozott ionizációk átlagos száma Townsend-féle ionizációs koefficiens (ütközések számával; e--ok sebesség szerinti eloszlása /Eλ/ )

  10. 1 e- által 1 V potenciál hatására okozott ionizációk száma • E/p0 kicsi  ve kicsi • ionizációs vszg kicsi • E/p0 nagy  ve nagy • ionizációs vszg csökken (lásd ionizációs hatáskm)

  11. Katód emittál 1 e--t  anódhoz eαd e- érkezik meg  (eαd- 1) e- és (+) ion  katódba csapódva e--t hoz létre Gyújtás q<1  elektronáram csökken és megszűnik q>1  elektronáram nő, minden határon túl (külső korlátozó, pl. soros ellenállás) Gyújtás feltétele:

  12. γ: függ a katód anyagától, az ionok fajtájától és azok sebességeloszlásától, ami E/p0 függvénye; adott gázra és katódra: ; mivel PASCHEN törvény

  13. Kisülések fajtái • I. külső hatás szükséges (fotoeffektus) • A önfenntartó kisülés • kis tértöltés  V lineáris ; (VA=Vign) • Townsend-kisülés /stabilizálás/ • II. áramot növelve (Rsoros)  ionizáció nő • ve>>vion (E miatt)  katód közelében pozitív tértöltés  E nő; katódesés • III. E/p0 nő (E nő)  η nő  ionizáció könnyebb  kisülés feszültsége csökken • kisülés a katód egy részére koncentrálódik • áramsűrűség és tértöltés nő  E/p0 ; η nő • C η eléri a maximumot • IV. áram tovább nő  kisülés kiterjed normálisglimm (ködfény/parázsfény) kisülés • D katód teljes felülete világít • V. áram nő  áramsűrűség is nő (E nő)  V nő • anomális glimm kisülés • E megkezdődik a termikus emisszó (nagy áram és térerősség) • VI. katódesés csökkenéséhez vezet • VII. katód termikus emissziója; katódesés ~ 10V

  14. A normális glimm kisülés • Aston sötét tér  ve kicsi • Első katódréteg  ve elég nagy; rezonanciavonalak gerjesztődnek • Crooks or Hittorf sötét tér  ve>gerjesztési függvény maximuma • Negatív glimm  ve nagy; ionizáció; több e-; több gerjesztés • Faraday sötét tér  ionizáció; sok ion; csökken E; csökken ve • Pozitív oszlop  egészen az anódig E független a katódtávolságtól

  15. Az ívkisülés Hidegkatódos katód közelében nagyon nagy E  téremisszió (108-109 V/m nagyságrendű) nagy E-ű réteg kicsi Melegkatódos termikus emisszió játszik szerepet katódesés ~10 V mindkét esetben

  16. Pozitív oszlop • anód–katód között (glimm- és ívkisülés) • Gyújtáskor  áramsűrűség és ionizációs ráta független r-től (e- keletkezése a teljes keresztmetszetben ua)  részecskék a semleges fal felé diffundálnak  belül (+) tértöltés, falnál negatív potenciál  egyensúlyi állapot  e- -ok taszítása; ionok vonzása  uo drift sebesség • ambipoláris diffúzió

  17. Elektron koncentráció • e--ok és ionok fali rekombinációja  felszabaduló energia hővé alakul (wall losses) • Rekombináció figyelmen kívül hagyásával e--konc. (ne) r függvényében számolható • Az eredmény egy 0-adrendű Bessel-függvény

  18. Elektron hőmérséklet • Az e--okat az ütközések között az elektromos tér gyorsítja  ütközéskor E vesztés •  egyensúly (tér általi E = ütközés során leadott E)  sebesség folyamatosan vált. •  minden pillanatban ua. e--onnak van v és (v+dv) között a sebessége •  Maxwell sebesség eloszlás • Elektron hőmérséklet: Az e--ok az energiájuk egy részét ütközéssel leadják, de átlagos energiájuk jóval magasabb, mint az atomoké, ionoké  többféle különböző hőmérséklet jellemző Tgáz ~ falhőmérséklet (~ 550 K); Telektron ~ 10000 K

More Related