1 / 21

GKI Gazdaságkutató Zrt.

Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet. GKI Gazdaságkutató Zrt. Sajtótájékoztató Budapest, 2008. szeptember. A hideg és meleg étkezési utalványok szerepe. Elért eredmények. A foglalkoztatók, a munkavállalók és a szolgáltatók körében kedvelt, folyamatosan működő rendszer.

nariko
Download Presentation

GKI Gazdaságkutató Zrt.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet GKI Gazdaságkutató Zrt. Sajtótájékoztató Budapest, 2008. szeptember . A hideg és meleg étkezési utalványok szerepe

  2. Elért eredmények • A foglalkoztatók, a munkavállalók és a szolgáltatók körében kedvelt, folyamatosan működő rendszer. • Hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez. • A munkaadók hajlandók növekvő összeget fordítani erre a célra. • Átrendeződés zajlik a meleg utalványok javára: 2003-ban 300 ezer fő kapott meleg és 2,1 millió hideg utalványt, 2008-ban közel 1 millió fő meleg és 1,5 millió hideg utalványt. • Évek óta biztosítottak az étkezés infrastrukturális feltételei a munkahelyen és annak környékén. • A munkavállalók szemében stabilan magas a munkanapokon történő meleg ebéd fogyasztásának jelentősége. • Munkavállalók elégedettek a hideg és meleg utalványok juttatásával és felhasználhatóságával. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  3. év hideg utalvány meleg utalvány a hazai dolgozók %-ában átlagosan hány forint értékben juttatnak hideg jegyet?* a hazai dolgozók %-ában átlagosan hány forint értékben juttatnak meleg jegyet?* 2003 68 2 086 10 3 960 2004 70 3 341 11 5 863 2005 70 4 173 12 7 300 2006 59 4 353 22 8 356 2007 58 4 825 18 9 827 2008 49 5 614 32 1 127 Étkezési utalvány juttatás mértékének változása 2003-2008 között *A forint átlagértékeket azon cégek körében kalkuláltuk, amelyeknél juttatnak étkezési utalványt a dolgozóknak. Forrás: Szonda Ipsos felmérései GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  4. A jelenlegi helyzet fő jellemzői • A versenyszférában 2008. év elején a dolgozók 49%-a részesült hideg és 32%-uk meleg étkezési utalványban a munkáltatók válaszai szerint. • Az átlagkeresethez képest az adómentes rész a meleg utalvány esetében közelít az EU átlagához. • Magyarországon a munkavállalók 65%-a fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, de csak 30%-uk teszi ezt munkahelyén vagy annak környékén található étteremben. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  5. Közteher-mentesség az EU-ban a havi átlagkeresetek százalékában GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  6. A kétfajta utalvány közötti változtatási hajlandóság a munkavállalók körébenHa szabadon választhatna, váltana-e….. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  7. A vizsgálatba bevont vendéglátó helyek: • Közel 80%-a 2003-2008 között lépett be a rendszerbe. • 65%-a szerint a meleg étkezési utalványok értékének növelése bővítené forgalmát. • 72%-a szerint megéri a jeggyel foglalkozni. • 31%-a hajlandó gépi beruházásra, 51%-a új főállású munkaerő felvételére a forgalom növekedése esetén. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  8. Forrás: Szonda Ipsos GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  9. Forrás: Szonda Ipsos GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  10. A hideg és meleg étkezési utalványok forgalomnövekedése, valamint a meleg étkezési utalványok részarányának alakulása 2003-2008 között GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  11. Forrás: Szonda Ipsos GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  12. Gondolati kísérlet az étkezési utalványok értékének emeléséről a munkaadók körébenAz étkezési utalványok adómentes összeghatárainak emelése: koncepció-teszt, 2008 Forrás: Szonda Ipsos * A vállalati méretkategóriával súlyozott érték. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  13. Forrás: Szonda Ipsos GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  14. A költségvetési hatások becslésének feltételezései • Az étkezési jegy értékhatárának emelése a 2008. évi felmérés szerint 71%-ban addicionális és 16%-ban részben a béremelés terhére történne (60-40%-os arányban). Kifejezetten a béremelés terhére adná 6%. • Több év átlagát figyelembe véve 75%-ra adódik az addicionális és 25%-ra a bérhelyettesítő hatás. • A hideg és meleg étkezési jegy értékének emelése többlet fogyasztást és nem többlet megtakarítást generál. • A munkaadók az utalványok értékemelésére vonatkozó ígérvényüket betartják, a létszámbővítésre vonatkozót nem. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  15. Ft milliárd forint Elmaradt bérközteher és adó Kieső ÁFA Összes költségvetési kiesés meleg teljes 25%-a 25% 59%-a (75%*16,7) + [(25%*16,7) – (25%* 45%*16,7)]* 12000 (11127) 130,9 32,7 19,3 19,4 -0,09 14000 (12956) 138,1 34,5 20,4 20,5 -0,1 15000 (13389) 132,9 33,2 19,6 19,7 -0,09 Minimálbér 20%-a (12990) 119,4 29,9 17,6 17,7 -0,09 Becslés a meleg étkezési utalványok alkalmazása miatt potenciálisan keletkező költségvetési bevétel kieséséről (nyereségadó hatás nélkül), milliárd Ft * 2007-től az ÁFA egységesen 16,7% felülről Forrás: GKI számítás GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  16. Ft milliárd forint Elmaradt bérközteher és adó Kieső ÁFA Összes költségvetési kiesés hideg teljes 25%-a 25% 59%-a (75%*16,7) + [(25%*16,7) – (25%* 45%*16,7)]* 6000 (5615) 101,2 25,3 14,9 15,0 -0,07 7000 (7052) 163,4 40,8 24,1 24,2 -0,1 7000 (6995) 149,2 37,3 22,0 22,1 -0,1 Minimálbér 10%-a (7157) 157,9 39,5 23,3 23,4 -0,1 Becslés a hideg étkezési utalványok alkalmazása miatt potenciálisan keletkező költségvetési bevétel kieséséről (nyereségadó hatás nélkül), milliárd Ft * 2007-től az ÁFA egységesen 16,7% felülről Forrás: GKI számítás GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  17. változatok Összes kiesés Romlás 2008-hoz képest A felmérés alapján Meleg 14.000, Hideg 7000, felmérés szerinti részvételi arány 17.875 4.114 GKI becslések alapján Meleg 13.000, Hideg 6.500 felmérés szerinti részvételi arány 17.146 3.385 Meleg 14.000, Hideg 7.000 változatlan részvételi arány 16.595 2.834 Az összes költségvetési hatás alakulása 2008-ban (millió forint) Forrás: Szonda-Ipsos felmérés GKI számítás 2007 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  18. Számítások főbb eredményei: • A bér közterhek elmaradása és az ÁFA bevételek többlete kiegyenlíti egymást, a vállalati költségtöbblet nyereségadót mérséklő hatása jelenti a valós költségvetési kiesést. • A teljes költségvetési bevétel elmaradásból 3-4 milliárd forint az újonnan keletkező bevételkiesés. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  19. Legfontosabb megállapítások: • Hideg és melegétel utalvány a legelterjedtebb béren kívüli juttatás. • Munkavállalók szerinti komplett napi meleg ebéd ára 1.150 Ft  Adómentes érték napi 545 Ft. • A dolgozók közel 80%-a számára van meleg ebéd fogyasztására alkalmas étkezési lehetőség a munkahelyén vagy annak környékén. • A döntés a munkaadók kezében van, akik növekvő tehermentes utalványérték esetén nem használják ki a lehetőség maximumát. Ugyanakkor megindult a strukturális átterelődés a meleg utalványok irányába, amit jó lenne tovább erősíteni. • A hidegutalványban részesülő munkavállalók 47%-a szívesen váltana melegutalványra, míg a melegutalványt kapóknak csak 10%-a váltana át hideg utalványra. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  20. Legfontosabb megállapítások: • Cél: • a kétféle étkezési utalvány értéke közötti különbség növelésével a meleg utalványok alkalmazására történő ösztönzés. • 2009. évre a legcélszerűbb 6 ezer Ft-os hideg és 13-14 ezer Ft értékű meleg étkezési utalvány juttatása volna, mert így biztosítható az emelésnél figyelembe veendő szempontok összhangja (költségvetési terhek, vállalati ráfordítások, munkavállalói igények). • A meleg étkezésre jogosító utalványok értékének és súlyának emelése kedvező hatással van az elfogadó helyek foglalkoztatási képességére, forgalmára, hozzájárul stabil, legális működésükhöz . GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

  21. Köszönjük megtisztelő figyelmüket!

More Related