Eur pai uni a t bbszint korm nyzati rendszer
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 36

Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer PowerPoint PPT Presentation


  • 52 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer. Humán erőforrás menedzser szak, 2005. május 13-14. Dr. Kaiser Tamás Egyetemi adjunktus Veszprémi Egyetem, Társadalomtudományok és EU Tanulmányok Tanszék. Az EU mint többszintű kormányzati rendszer. Európai belpolitika

Download Presentation

Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Eur pai uni a t bbszint korm nyzati rendszer

Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer

Humán erőforrás menedzser szak, 2005. május 13-14.

Dr. Kaiser Tamás

Egyetemi adjunktus

Veszprémi Egyetem, Társadalomtudományok és EU Tanulmányok Tanszék


Az eu mint t bbszint korm nyzati rendszer

Az EU mint többszintű kormányzati rendszer

  • Európai belpolitika

  • Egységes Európai Okmány, Maastrichti Szerződés, Amszterdami Szerződés, Nizzai Szerződés, Szerződés Európa Alkotmányáról

  • Bővítési hullámok-intézményi reformok

  • Elmélyítés és/vagy bővítés

  • Az európaizációs folyamat

  • „top-down”

  • „bottom up”

  • „horizontal”

  • Az EU többszintű intézményi struktúrája

  • Kormányzat nélküli kormányzás(governance)

  • Nemzetek feletti (szupranacionális)szint

  • Nemzeti (kormányzati) szint

  • Szubnacionális szint

  • Civil társadalom

  • Közpolitikai hálózatok (policy network)


Az eur pai belpolitika 1

Az európai belpolitika 1.

  • Integrációs formák

  • Szabadkereskedelmi terület

  • Vámunió

  • Közös piac

  • Egységes(belső)piac

  • Gazdasági Unió

  • Politikai Unió

  • Az integráció előrehaladása

  • Európai Szén-és Acélközösség(1951)

  • Európai Gazdasági Közösség, Euratom (Római Szerződések,1957)

  • Bővítési hullámok (1973,1981,1986)

  • Egységes Európai Okmány (1986)

  • Maastrichti Szerződés-EU (1992)

  • Amszterdami Szerződés (1997)

  • Nizzai Szerződés (2000)

  • Szerződés Európa Alkotmányáról (2004)


Az eur pai belpolitika 2 elm leti megk zel t sek

Az európai belpolitika 2.Elméleti megközelítések

  • Funkcionalizmus és neofunkcionalizmus

  • „Nem vitatott területek” kooperációja

  • „Politikamentes”,elitista-technokratikus integráció integráció

  • „Spill-over”-hatás(funkcionális, politikai)

  • Szupranacionális,föderalisztikus jövőkép

  • Neoföderalizmus

  • Középpontban:a döntéshozatal

  • Modellország: NSZK

  • (kooperatív föderalizmus)

  • Probléma:legitimitás és/vagy hatékonyság


Elm leti megk zel t sek

Elméleti megközelítések

  • A kormányközi elméletek

  • Az integráció hajtóereje :a tagállami önérdek (kormányközi alkufolyamatok)

  • Stabilitás,költséghatékonyság,belpolitikai racionalitás

  • Az integráció előrehaladása:csak ha a kormányközi együttműködés már nem hatékony

  • Az integráció fejlődése:ciklikus-bizonytalan jövőkép

  • A liberális kormányközi felfogás

  • A „kétszintű” játék modellje

  • A tagállamok érdekérvényesítő képességének modellezhetősége

  • A nemzet preferenciák folyamatos változása


Az eur pai belpolitika fogalma

Az európai belpolitika fogalma

  • A „történelmi” döntések szintje alatti ,az első pilléren belül szerveződő,mindennapi döntéshozatali folyamatok

  • Közös intézmények és egységesített eljárások

  • Sokszereplős,fragmentált kormányzás

  • Többszintű

  • Politikai tér


Az eur pai uni int zm nyrendszere 1

Az Európai Unió intézményrendszere 1.

  • Az Európai Unió és a három pillér

  • Cél:a gazdasági integráció elmélyítése politikai integráció nélkül

  • Eredmény: a három pilléres szerkezet (Maastricht)

  • Az EU nem jogi kategória, inkább politikai fogalom!

  • A gyakorlatban az Unió „kölcsönveszi a Közösségek intézményeit

  • Első pillér-szupranacionális jellegű

  • Egységes piac, gazdasági és monetáris unió

  • Közös intézmények, jogrendszer

  • Közös és közösségi politikák

  • Második, harmadik pillér-kormányközi jellegű

  • A három pillér jogforrási rendje eltérő


Az eur pai uni int zm nyrendszere 2

Az Európai Unió intézményrendszere 2.

  • „Sui generis” intézményrendszer

  • Kormányközi és szupranacionális elemek ötvözete

  • Nem állam vagy nemzetközi szervezet

  • Fő szervek:

  • Tanács-kormányközi

  • Európai Tanács-kormányközi

  • Bizottság, Bíróság,Számvevőszék-szupranacionális

  • Európai Parlament-demokratikus

  • Tanácsadó szervek:

  • Régiók Bizottsága

  • Gazdasági és Szociális Bizottság

  • Pénzügyi szervek:

  • Európai Központi Bank

  • Európai Beruházási Bank


Eur pai tan cs

Európai Tanács

  • Az EU csúcsszerve 1974-től

  • A tagállamok állam-és kormányfőinek testülete

  • Feladata: stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumok elfogadása(„egyezségcsomag”)

  • Nem alkot jogszabályt (az előterjesztést a Tanács fogadja el)

  • A külpolitikai irányvonal meghatározása

  • Soros elnökség(csúcstalálkozók)

  • Kormányközi konferenciák

  • Nem az EU intézményi keretében folynak

  • Feladat: az alapító szerződések módosítása

  • Ratifikációs kötelezettség a tagállamok részéről


Miniszterek tan csa

Miniszterek Tanácsa

  • Kormányközi jogalkotó szerv

  • Kilenc konfiguráció(ÁÜT, Ecofin,Mezőgazdasági és Halászati Tanács)

  • Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER)

  • Munkacsoportok

  • Döntéshozatal:

  • Minősített többség(232 igen)+népességi szűrő (Unió népességének 62%-a)

  • Egyhangú döntés

  • Szavazati arányok(minősített többség esetén)

  • Németo.,Fr.o.,Olaszo.,GB-29

  • Görögo.,Belgium,Csehország, Portugália, Magyarország-12,Málta-3 szavazat


Eur pai bizotts g

Európai Bizottság

  • Az EU „kormánya”

  • Javaslattevő,döntés-előkészítő,végrehajtó, ellenőrző szerv

  • Felelős az EU külső képviseletéért

  • Tagjai:elnök (J.M.D. Barroso),biztosok(2004. nov.1-től:1 tagállam-1 biztos)

  • Főigazgatóságok (34)

  • A „Szerződés őre”

  • Beszámolási kötelezettség az EP felé


Eur pai parlament

Európai Parlament

  • Társ-jogalkotó, 5 évre közvetlenül választott szerv (1979)

  • 2004 júliusától 732 képviselő (Magyarország-24)

  • Székhely: Strasbourg („nagy plenárisok”), Brüsszel („mini plenárisok”), Luxemburg (Főtitkárság)

  • Transznacionális pártfrakciók (legalább 2 ország kell)

  • mandátum-európai,politikai Szabad, vagy nemzeti érdekek?!

  • Az európai parlamenti munka szereplői

  • Elnök-két és fél év-Pat Cox

  • Szakbizottságok (20)

  • Elnökök Konferenciája

  • Iroda


Eur pai b r s g

Európai Bíróság

  • Az Eu legfelsőbb jogértelmező fóruma (1957-től)

  • Székhely: Luxemburg

  • A Bíróság felépítése:

  • Bíróság (mint legfelsőbb bíróság)

  • Felső Bíróság (nem állami szervek megkeresései)

  • Bírói panelek (specifikus témák)

  • Főtanácsnokok (8)

  • Bírói kar: három éves rotáció

  • Bírói szerepfelfogás: aktivizmus (1979: Cassis de Dijon ügy)

  • Eddig:főleg gazdasági ügyek

  • Kihívás: Alapvető Jogok Chartája (Európai Alkotmány)


Gazdas gi s szoci lis bizotts g

Gazdasági és Szociális Bizottság

  • A neokorporatizmus és funkcionalizmus jegyében született (1957), székhelye Brüsszel

  • A GSZB felépítése:

  • Munkaadók (ipari köz-és magánszféra,kereskedelmi, pénzügyi és egyéb vállalatok)

  • Munkavállalók (nemzeti szakszervezeti szövetségek)

  • Egyéb tevékenységek (parasztszövetségek,környezetvédelmi érdekcsoportok)

  • Tagjai: kormányok által delegált 312 fő (Magy.o.-12)

  • Jogköre: konzultáció, tanácsadás, véleményezés (határidőre)

  • Felépítése:Elnök,alelnökök,Büró, szekciók (6)

  • Jelentősége: lobbizás, hálózatépítés,civil részvétel erősítése


R gi k bizotts ga

Régiók Bizottsága

  • Működése: 1994-től (Maastrichti Szerződés) Brüsszelben

  • Előzmény: Regionális és Helyhatóságok Konzultatív Tanácsa, politikai régiók fellépése (föderális országok)

  • Alapelvek: szubszidiaritás, proximitás, partnerség

  • Jogkör: konzultáció, tanácsadás,véleményezés (határidőre), nem kötelező erejű

  • Oktatás,foglalkoztatás

  • Gazdasági és szociális kohézió

  • TEN, környezetvédelem

  • Összetétel: 50-50%-ban helyhatóságok és regionális hatóságok (kormányok jelölik, 317 fő, Magy.o.-12 )

  • Szervezet: Elnök, alelnökök, Büró, szakbizottságok (6)

  • Kihívások:

  • Egyes régiók növekvő politikai és gazdasági súlya

  • EU25: növekvő területi fejlettségi különbségek


Az eur pai rdekcsoportok

Az európai érdekcsoportok

  • Az érdekcsoportok típusai:

  • Ágazati (UNICE, COPA)

  • Közérdekű (Európai Szakszervezetek Konföderációja)

  • Lobby-korszak 1997-től

  • Keretfeltétel:az európai belpolitika

  • Intézményes és informális csatornák-a „brüsszeli dzsungel”

  • Célpont: a Bizottság

  • Diffúz érdekeket képviselő csoportok (zöld mozgalmak és NGO-k), lobbyszervezetek (7500)

  • Területi érdekcsoportok

  • Regionális Információs Irodák

  • CLRAE (Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa)

  • CEMR (Európai Telepűlések és Régiók Tanácsa)

  • AER (Európai Régiók Gyűlése)


A demokratikus deficit 1

A demokratikus deficit 1.

  • A Maasrichti Szerződés tárgyalásakor kerül be a köztudatba+összefonódott az EP törekvéseivel

  • A demokratikus kontroll erősítésének igénye

  • Polgárközeliség

  • Nyilvánosság

  • Intézményi működés egyszerűsítése és átláthatóvá tétele

  • Definíció:

  • a hatáskörök a demokratikus tagállami intézményektől a nem választott, „templom-szerkezetű” közösségi intézményekhez kerülnek

  • Meghatározó a minősített többség

  • Megnő a tagállami kormányok befolyása

  • Megoldás:intézményi reformok

  • Közösségi szintű demokrácia

  • Közösségi és tagállami szint kapcsolatrendszerének a reformja


A demokratikus deficit 2

A demokratikus deficit 2.

  • Közösségi szintű demokrácia

  • EP emancipáláa

  • EU „parlamentarizálása”

  • A Bizottság mint politikailag felelős testület

  • Szubszidiaritás elve („Régiók Európája”)

  • Közösségi és tagállami szint kapcsolatrendszerének reformja

  • „Kétszintű elképzelés”

  • „Parlamentarizáló elképzelés”

  • Laekeni Nyilatkozat:

  • Hatáskörök jobb meghatározása és elosztása

  • Az EU eszközrendszerének egyszerűsítése

  • Átláthatóság, demokrácia és hatékonyság

  • Európai polgárok Alkotmánya (Konvent)


A funkcionalista logika kritk i

A funkcionalista logika kritkái

  • A funkcionalista logika alapja: a spill-over

  • Az európai gazdasági fejlődés önfenntartó

  • Politika=ügyek szakszerű intézése

  • Kritikák:

  • A pozitív integráció értékrangsort igényel

  • A „nagy” politikák nem kerülnek a „kis politikák” befolyása alá

  • Nem elég az output-legitimáció

  • DE: nem valósulhat meg a hagyományos input-legitimáció sem-NINCS „EURÓPAI DÉMOSZ”!!

  • Megoldás: a differenciált együttműködés

  • „Többsebességes Európa”

  • „Változó geometriájú Európa”

  • „A la carte Európa”


A tag llami rdek rv nyes t s bottom up eur paiz ci

A tagállami érdekérvényesítés („bottom-up” európaizáció)

  • Érdekérvényesítő képességet befolyásoló tényezők:

  • Gazdasági erőforrások és versenyképesség

  • Geostratégiai fekvés és katonai potenciál

  • Kulturális elismertség

  • Nemzetközileg elismert vezető személyiségek

  • Innovációs képesség, kiemelkedő K+F

  • Sikeres érdekérvényesítő stratégiák

  • Kis államok lehetőségei:

  • Közvetítő diplomácia (soros elnökségek )

  • Rugalmasan változó koalíciók kötése

  • Fontos tisztségek megszerzése-pl. Barroso, Cox, Kroes, Borg, Dimas, Reding, Boel, Ferrero-Waldner

  • Regionális szövetségek(Benelux, Északi Szövetség,V4)


R gi regionalizmus regionaliz ci

Régió,regionalizmus,regionalizáció

  • Régió-multidiszciplináris fogalom

  • Regionalizmus:önszerveződő „bottom-up” folyamat

  • Hogyan és miért?

  • Régiók Európája v.Európa Régiókkal?

  • Regionalizáció: „top-down” folyamat

  • Az 1990-es évek főárama

  • Alapvetően gazdasági indíttatású

  • „Új regionalizmus”


A regionalizmus motiv ci i

A regionalizmus motivációi

  • Kulturális, etnikai önszerveződések

  • Területfejlesztés,méretgazdaságosság

  • Állami feladatok „kiszervezése”

  • A versenyképesség („endogén növekedési potenciál” fokozása

  • Az EU kohéziós politikája

  • A demokrácia erősítése

  • Politikai csoportérdekek


A ter leti k zigazgat s szervez s

A területi közigazgatás-szervezés

  • Az állami hatalom-és munkamegosztás két dimenziója:

  • Vertikális és horizontális

  • A hatalom megosztása

  • A hatalmi ágak közötti munkamegosztás

  • Egy hatalmi ágon belüli munkamegosztás

  • Területi-helyi önkormányzatok (decentralizáció)

  • Állami dekoncentrált szervek (területi államigazgatás)


Korm nyzati rendszerek

Kormányzati rendszerek

  • A tipológia alapja: a hatalom vertikális megosztása

  • Centralizált unitárius állam

  • Decentralizált unitárius állam

  • Regionalizált unitárius állam

  • Föderális állam

  • Kooperatív

  • Duális


Region lis versenyk pess g

Regionális versenyképesség

  • Gazdasági növekedés+foglalkoztatás

  • Gazdasági szerkezet

  • Innovációs kapacitás, K+F

  • Elérhetőség

  • Munkaerő képzettség

  • Intézményi sűrűség

  • Társadalmi tőke


Int zm nyi s adminisztrat v kapacit s

Intézményi és adminisztratív kapacitás

  • Intézményfejlesztés

  • Karcsúsítás vs. sűrítés

  • Szervezetfejlesztés

  • NPM vs. Hierarchikus rendszer

  • Humán erőforrás fejlesztés

  • Képzés, attitűd,teljesítmény-orientáció

  • Innovációs kultúra

  • Abszorpciós készség

  • Ötletek, források, ellenőrzés, fenntarthatóság


A t rsadalmi tanul s

A társadalmi tanulás

  • Az európai közpolitikai környezethez való alkalmazkodás

  • Előfeltétel:

  • Intézményi sűrűség

  • Társadalmi tőke

  • Segítő és akadályozó tényezők

  • Erőforrások újraelosztása

  • Új identitások megjelenése


A t rsadalmi t ke

A társadalmi tőke

  • Az EU-kompatibilis intézményi kultúra része

  • Polgárközeliség

  • Jószomszédság

  • Bizalom (generalizált reciprocitás)

  • Reputáció

  • Hídképző szervezetek, hálózatok jelentősége

  • A mérhetőség problematikája

  • Részvételi intenzitás

  • Befolyás mértéke


A f der lis orsz gok gyakorlata

A föderális országok gyakorlata

  • Formális és informális kapcsolati struktúrák

  • Feltétel:

  • Alkotmány v. más dokumentum szabályozza

  • Volt vmilyen előzménye

  • Vizsgálat:

  • Az európai politikák belső koordinációja (formális v. informális)

  • Részvételi lehetőség a közösségi döntéshozatalban ( 203. cikkely)


Az eur pai politik k bels koordin ci ja

Az európai politikák belső koordinációja

  • Németország

  • Formális:”Bundesrat-eljárás”

  • Nem formális:Szektoriális konferenciák

  • Tartományi Miniszterelnökök Konferenciája,munkacsoportok

  • Belgium

  • Európai Ügyek Mimisztériuma (Konzultációs Bizottság, Konferencia


K pviselet a tan csban

Képviselet a Tanácsban

  • Németország

  • „Európai módosítások” (Alk.23.cikkely)

  • Kizárólagos kompetenciák esetén

  • Csak a szövetségi kormánnyal együttműködve szavazhatnak

  • Belgium

  • Kooperációs Egyezmény

  • 4+2 részvételi kategória


A hazai k zigazgat s s ter letfejleszt s int zm nyrendszere

A hazai közigazgatás és területfejlesztés intézményrendszere

  • Jogi keretek

  • Alkotmány (1949.évi XX. tv)

  • Önkormányzati tv.(1990. évi LXV. T v.)

  • 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről

  • Államigazgatási szervek

  • Országgyűlés

  • Kormány (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek)

  • Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca nélküli Miniszter Hivatala

  • Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal

  • Európai Ügyekért Felelős Tárca Nélküli Miniszter


A r gi fogalom magyarorsz gon

Arégió fogalom Magyarországon

  • NUTS-Területi statisztikai egységek nónenklatúrája (az EU kohéziós politikájának megvalósítására kialakított statisztikai térlehatárolás)

  • I-III.-regionális, IV.-V.-helyi szint

  • A NUTS II szint az „igazi” régió

  • Magyarországon 7 NUTS II (tervezési-statisztikai régió van)

  • Közép-Magyarország,Észak-Magyarország,Észak-Alföld,Dél-Alföld, Dél-Dunántúl,Közép-Dunántúl,Nyugat-Dunántúl


A magyar ter letfejleszt s int zm nyrendszere

A magyar területfejlesztés intézményrendszere

  • Országos Területfejlesztési Tanács

  • Regionális Fejlesztési Tanácsok/Regionális Fejlesztési Ügynökségek

  • Megyei Területfejlesztési Tanácsok

  • Térségi Fejlesztési tanácsok (Budapest agglomeráció, Balatoni Fejlesztési Tanács)

  • Kistérségi Fejlesztési Tanácsok (többcélú kistérségi fejlesztési társulás létrehozása esetén)

  • Régiókoordinátorok

  • Kistérségi megbízottak


A struktur lis alapok lebonyol t s nak magyarorsz gi int zm nyrendszere

A Strukturális Alapok lebonyolításának magyarországi intézményrendszere

  • Monitoring Bizottságok

  • Irányító Hatóságok

  • Menedzsment Bizottságok

  • Közreműködő szervezetek

  • Kifizető Hatóság

  • Részletesen: Ágh-Rózsás-Zongor: Európaizálás és regionalizálás Magyarországon 220-230 o. letölthető: www.toosz.hu


Eur pai uni a t bbszint korm nyzati rendszer

Köszönöm a figyelmüket!

[email protected]


  • Login