Osztal kpolitika
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 16

Osztalékpolitika PowerPoint PPT Presentation


  • 63 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Osztalékpolitika. Vállalatfinanszírozás. Osztalékpolitika fogalma. Adott tőkeköltségvetési és hitelfelvételi döntések esetén a vállalat mekkora osztalékot fizet ki és milyen formában. A vállalatvezetés arról dönt, hogy vagy osztalékot fizet, és új részvényt bocsát ki,

Download Presentation

Osztalékpolitika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Osztal kpolitika

Osztalékpolitika

Vállalatfinanszírozás


Osztal kpolitika fogalma

Osztalékpolitika fogalma

Adott tőkeköltségvetési és hitelfelvételi döntések esetén a vállalat mekkora osztalékot fizet ki és milyen formában.

  • A vállalatvezetés arról dönt, hogy

  • vagy osztalékot fizet, és új részvényt bocsát ki,

  • vagy visszaforgatja a nyereségét (illetve annak egy részét).


Az osztal kfizet s form i

Az osztalékfizetés formái

  • pénzben

  • más eszközben (pl. Kaptár Rt. ­– mézben)

  • osztalékrészvényben

  • saját részvény visszavásárlás (csak akkor osztalék, ha tulajdonarányos)


Osztal k rtelmez se

Osztalék értelmezése

A jogi illetve számviteli értelemben vett osztalék nem feltétlenül jelent pénzügyi értelemben vett osztalékot.

Okai:

  • nem történik meg a vállalati vagyon egy részének tulajdonarányos felosztása (pl. részvényben fizetett osztalék)

  • létezik olyan osztalékfizetési forma, ami pénzügyi értelemben osztalék, de jogi értelemben nem az (pl. saját részvény tulajdonarányos visszavásárlása)


Az osztal kpolitika elm leti k rd sei

Az osztalékpolitika elméleti kérdései

A vállalat értékét befolyásolja-e, hogy a vállalat

  • milyen formában, mekkora osztalékot fizet;

  • növeli-e a vállalt értékét, ha változtat osztalék politikáján?


Elm letek

Elméletek

  • Jobboldali elmélet:

    a vállalat fizessen minél több osztalékot, mert ez növeli az értékét.

  • Baloldali elmélet:

    az osztalékfizetés káros, mert csökkenti a vállalat értékét.

    Az elmélet alapja: az adórendszer előnyhöz juttathatja a tőkejövedelmek egyik vagy másik formáját.

    1986 előtt az amerikai adórendszer a jövedelemadó szintjén az osztalékot nagyobb adó sújtotta, mint az árfolyamnyereséget

  • Középutas elmélet (Modigliani – Miller):

    Az osztalékpolitika irreleváns, ha nincsenek adók és tranzakciós költségek.


Osztal kpolitika a gyakorlatban

Osztalékpolitika a gyakorlatban

  • Lintner modell: az osztalék információ tartalma

a = módosítótényező (az információtartalom)

  • A magyar adórendszer alapvetően klasszikus típusú, mert két szinten adóztat:

    • vállalati szinten: TÁNYA (különbözik, ha van osztalékfizetés, illetve ha nincs)

    • személyi jövedelmek szintjén: forrásadó jellegű adóztatás (kivételek, kedvezmények, stb.)


K vetkeztet seink

Következtetéseink

  • Az osztalékpolitika nem befolyásolja a vállalat értékét, ha nincsenek adók és tranzakciós költségek (MM I.).

  • Az aszimmetrikus adórendszer módosít(hat)ja ezt.

  • Komoly növekedési lehetőségekkel rendelkező vállalat a kibocsátások magas tranzakciós költsége miatt általában alacsonyabb osztalékot fizet (esetleg egyáltalán nem fizet)

  • Empirikus vizsgálatok szerint az osztalékpolitika váratlan változása jelentősen megváltoztathatja a vállalat értékét, de nem az osztalékok változása miatt, hanem a változás információtartalma miatt.


P lda lintner modell 10 63

Példa – Lintner modell (10.63)

Tételezzük fel, hogy egy vállalatnál az egy részvényre jutó várható nyereség a következő-képpen alakul:

A jelenben (0. időszak) az osztalék-kifizetési ráta 0.65. Várhatóan hogyan alakul a vállalati osztalék nagysága a Lintner-modell szerint, ha a módosító tényező nagysága 0.6, a megcélzott kifizetési arány pedig 0.7?


Megold s 10 63

Megoldás (10.63):


P lda 10 56

Példa (10.56)

Egy vállalat kizárólag saját tőkéből finanszírozza működését.

Jegyzett tőkéje:1 millió darab 100 Ft névértékű részvény, amelyek jelenlegi piaci árfolyama 250 Ft.

Tegyük fel, a vállalat éves szokásos osztalékát már kifizette, a közgyűlés a jelenlegi részvényesek számára a következő negyedévre 40 MFt rendkívüli osztalék kifizetését is megszavazta (amire a vállalat eredménytartaléka lehetőséget is ad). Emellett a közgyűlés egy másik határozata szerint a következő negyedévben a vállalat nyilvános részvénykibocsátással 100 MFt új tőkéhez kíván jutni.

Hány darab új részvényt és milyen árfolyamon kell a vállalatnak ahhoz kibocsátania, hogy a közgyűlés mindkét határozatát végre lehessen hajtani? (Az adózástól tekintsünk el.)


Megold s 10 56

Megoldás (10.56):


P lda 10 58

Példa (10.58)

A PVZH Rt. mérlege a következő:


Feladat 10 56

Feladat (10.56):

A vállalat 11ezer Ft rendkívüli osztalékot szeretne kifizetni a részvényeseinek.

Tegyük fel, hogy a vállalatnak az osztalékfizetést megelőzően 1100 db kibocsátott részvénye van, és nem változtat beruházási és hitelfelvételi politikáján. Adók nincsenek.

A vállalat pótlólagos részvénykibocsátással finanszírozza az osztalékfizetést. Az új részvények nem jogosítanak a rendkívüli osztalékra.


Osztal kpolitika

Részvények száma kibocsátás előtt: 1100 db

RÉ árfolyama = 150000 Ft/1100 db = 136,4 Ft/db

  • Mekkora a részvények értéke az osztalékfizetést megelőzően, majd az osztalékfizetést követően?


Osztal kpolitika

  • Hány darab új részvényt kell kibocsátania a vállalatnak, hogy megszerezze az osztalék-fizetéshez szükséges pótlólagos összeget?

Darab = 11000 / 126,4 = 87 db


  • Login