AZ EMÉSZTŐRENDSZER ÉLETTANA

1. AZ EMÉSZTŐRENDSZER ÉLETTANA

2. ANYAGCSERE- TÁPLÁLKOZÁS • A szervezetben zajló anyagcsere azt az összehangolt idegi-hormonális szabályozás alatt álló kémiai folyamatok összességét jelenti, amely a tápanyagok felvételét, emésztését, felszívódását, átalakulását és a végtermékek kiválasztását foglalja magában.

3. ANYAGCSERE- TÁPLÁLKOZÁS • Az energia felvétele táplálkozás útján történik, az energia felhasználása pedig a szervezet alapvető funkcióinak ellátására (alapanyagcsere), illetve fizikai tevékenységre, valamint a tápanyagok bontására, hasznosítására fordítódik.

4. ANYAGCSERE - TÁPLÁLKOZÁS • A tápcsatorna • motoros • szekréciós • felszívó • védekező működését a • központi és enterális idegrendszer • hormonok • parakrin szekrétumok szabályozzák.

5. A TÁPCSATORNA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA Szabályozás Működés Kizárólag központi nyálelválasztás idegrendszeri rágás szabályozással nyelés működik a gyomor raktározó funkciója székletürítés

6. A TÁPCSATORNA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA Szabályozás Működés Enterális idegrendszeri gyomorszekréció szabályozás, gyomormotorika központi idegrendszeri pancreasszekréció ráhatással epeürítés vékonybél-motorika vastagbél-motorika

7. AZ EMBERI EMÉSZTŐRENDSZER RÉSZEI

8. A TÁPCSATORNA MOTOROS MŰKÖDÉSE • Továbbító mozgások • Keverő mozgások • Tárolás • Továbbítás késleltetése • Emésztetlen, felszívásra nem került béltartalom kiürítése A motoros működést a szabályozó mechanizmusok a szekréciós, felszívó és immunműködésekhez illesztik

9. A TÁPCSATORNA MOTOROS MŰKÖDÉSE • Akaratlagos (harántcsíkolt izmok) • Nyelés • Székletürítés • Automatikus (simaizmok) • Nyelőcső alsó kétharmadától • Végbél külső záróizomzatáig

10. A FELSŐ SZAKASZ

11. A NYELÉS FOLYAMATA

12. A NYELÉS FOLYAMATA • A nyelés reflexsorozat • Indítása többnyire akaratlagos • Elsősorban továbbító funkció • Nyeléskor a légzés szünetel • Nyelési szünetben záróizmok akadályozzák a táplálék visszakerülését a garatba ill. a nyelőcsőbe

13. A GYOMOR SZERKEZETE

14. A GYOMOR MOTOROS MŰKÖDÉSE • A lenyelt táplálék befogadása és tárolása • A darabos táplálék felaprózása („őrlés”) és a gyomornedvvel való keverése • A gyomortartalom kis adagokban való továbbítása a duodénumba (szabályozott sebességű ürülés)

15. A GYOMORMOTILITÁS MŰKÖDÉSI ZÓNÁI

16. A GYOMOR MOTOROS MŰKÖDÉSE • Proximális gyomor • Befogadás és tárolás • Nyugalomban tónusos összehúzódás (belső térfogat 50 ml) • Nyomásváltozások • Disztális gyomor • Őrlés • Továbbítás • Bazális elektromos ritmus • Perisztaltika (ritmusgenerátor)

17. A VÉKONYBÉL

18. A VÉKONYBÉL MOTOROS MŰKÖDÉSE • Szegmentáló mozgás • Keverés, továbbítás késleltetés • Csak a körkörös izmok vesznek benne részt • Ott észlelhető, ahol a chymus éppen jelen van • Perisztaltikus mozgás • Chymus továbbítása • Körkörös és hosszanti izmok vesznek benne részt • Az egész bélszakaszon észlelhető

19. PERISZTALTIKUS ÉS SZEGMENTÁLÓ MOZGÁSOK

20. A VASTAGBÉL

21. A VASTAGBÉL MOTOROS MŰKÖDÉSE • Alapvető funkciók • Víz és elektrolit felszívása • Baktériumflórája számára a tenyésztési feltételek biztosítása • Emésztetlen salakanyagok kiürítése

22. A VASTAGBÉL MOTOROS MŰKÖDÉSE • Első szakasz – vakbéltől a harántvastagbél kezdeti szakaszáig – antiperisztaltika • Második szakasz – harántvastagbél és leszálló vastagbél – tónusos kontrakciós gyűrűk • Harmadik szakasz – szigmabél és végbél – erőteljes tónusos kontrakciók – tömegperisztaltika A továbbítás a legnagyobb késleltetést a vastagbél kezdeti szakaszán és a szigmabélben szenvedi el

23. A VÉGBÉL MOTORIKÁJA • A végbél zárását kettős záróizom biztosítja • Belső záróizom – körkörös simaizom – miogén tónus – szimpatikus beidegzés • Külső záróizom – belső záróizmot körülvevő harántcsíkolt izomgyűrű – neurogén tónus – szomatomotor beidegzés A székletürítés koordinációjában minden idegrendszeri szint szerepel

24. A VÉGBÉL MOTORIKÁJA

25. MÁJ, EPEUTAK, HASNYÁLMIRIGY

26. AZ EPEHÓLYAG ÉS AZ EPEUTAK MOTILITÁSA • Az epeáramlás irányát az epehólyag izomza-tának összehúzott/ellazult állapota, valamint az Oddi sphincter ellazulása/összehúzódása határozza meg • Az epe ürülésének fő tényezője a koleciszto-kinin • Az epehólyag összehúzódásában a n. vagus által közvetített idegi, kolinerg mechanizmusok is szerepelnek

27. AZ EPEUTAK RÉSZLETESEN

28. A TÁPCSATORNA SZEKRÉCIÓS FUNKCIÓI • Nyál – lizozim, amiláz • Gyomornedv – pepszinek, sósav • A savi vegyhatás szerepe pepszinogén átalakulás táplálék „kémiai támadása” védekezés a mikroorganizmusokkal szemben • A gyomornedv-elválasztás szakaszai

29. CEPHALIKUS FÁZIS

30. GASZTRIKUS FÁZIS

31. INTESZTINÁLIS FÁZIS

32. SZÖVETI SZERKEZET

33. A TÁPCSATORNA SZEKRÉCIÓS FUNKCIÓI • Pancreasnedv • Aktív enzimek (pl. amiláz, lipáz) • Inaktív proenzimek (pl. tripszinogén) • Szabályozó fehérjék (pl. kolipáz) • Epeelválasztás • Szekréciós célok • Exkréciós célok • Bélnedv • Nem tartalmaz szecernált enzimeket

34. MÁJ, EPEUTAK, HASNYÁLMIRIGY

35. AZ EPEUTAK RÉSZLETESEN

36. PATKÓBÉL ÉS HASNYÁLMIRIGY

37. A HASNYÁLMIRIGY EMÉSZTŐ ENZIMEI

38. LEBONTÁS ÉS FELSZÍVÓDÁS A TÁPCSATORNÁBAN • Luminális bontás • Nyál • Gyomornedv • Pancreasnedv • Celluláris bontás • Enterocyták felszínén rögzült enzimek

39. A VÉKONYBELEK FINOMSZERKEZETE

40. A BÉLBOLYHOK SZERKEZETE

41. A PORTALIS RENDSZER 1.

42. A PORTALIS RENDSZER 2.

43. MIKROSZKÓPOSAN

44. AZ EMÉSZTŐ ENZIMEK

45. Az emésztő enzimek

46. CUKORTERHELÉS