A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 24

A vidékfejlesztés szervezési és ökonómiai problémái a pólusfejlesztés tükrében PowerPoint PPT Presentation


  • 52 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

1. A vidékfejlesztés szervezési és ökonómiai problémái a pólusfejlesztés tükrében. Fábián Attila. MRTT IV. Vándorgyűlés Szeged , 200 6 . október 26-27. 2. Az európai trend. A magyar településrendszer fejlődése a kilencvenes években

Download Presentation

A vidékfejlesztés szervezési és ökonómiai problémái a pólusfejlesztés tükrében

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

1

  • A vidékfejlesztés szervezési és ökonómiai problémái a pólusfejlesztés tükrében

Fábián Attila

  • MRTT IV. Vándorgyűlés

  • Szeged, 2006. október 26-27.


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

2

Az európai trend

  • A magyar településrendszer fejlődése a kilencvenes években

    visszatért az európai urbanizációs trendhez.

  • Európa gazdaságát a nemzeti környezetéből kiemelkedő nagy-

    városi rendszer vezérli.

  • Magyarországon Budapest az egyetlen potenciális nemzetközi

    város

  • A hatvanas-hetvenes évek nyugat-európai fejlődése során a fa-

    lu és város alapvető civilizációs színvonala kiegyenlítődött.

  • A falusi településeink elmaradottsága jelentős, sőt növekvő,

    területi egyenlőtlenségeket fokozó tényező.

  • A fejlesztési pólusok koncepció a legfejlettebb gazdaságokra

    jellemző.


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

3

Probléma ill. figyelembe veendő:

  • kirívóak a területi egyenlőtlenségek (belső és külső perifériák)

  • a közigazgatási rendszer kialakulatlan

  • nagyok a kulturális különbözőségek

  • a határ menti többnemzetiségű közösségek revitalizációs törekvései

    erősödnek

  • a környező országok, határ menti nagyvárosainak fejlődése és gazda-

    ságfejlesztési elképzelései nem kellően feltérképezettek

    Az urbánus gazdaság, tudás intenzív gazdaság:

  • a technológia-intenzív iparágak fejlődnek

  • magas szintű pénzügyi üzleti szolgáltatások szükségesek

  • magas szintű kulturális szolgáltatások szükségesek

  • a hagyományos iparágak eltűntek a nagyvárosokból

  • az ország lakosságának egy része kirekesztődik a társadalomból, ki-

    szorul a munkaerőpiacról.


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

4

  • Fejlesztési pólusok és decentrumok:

  • Magyarország - nyolc város, hét fejlesztési pólus, francia mintára

  • Franciaország - 67 versenyképességi pólus

    A különbségek oka:

  • mennyiségi: az országok mérete, a településhálózati rendszerük,

  • minőségi: a fejlettségbeli különbségek

  • Fejlesztési vagy versenyképességi pólusok?

  • a magyarországi pólusok közül csak egyetlen esélyes a globá-

    lis szintű, meghatározó eredmények felmutatására: Budapest

  • Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Vesz-

    prém, csak jelentős fejlesztések után érheti el az EU decentrumok

    szintjét

  • jelentős a kutatás-fejlesztési, oktatási, üzleti, infrastrukturális hát-

    rány


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

5


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

6

A pólusok stratégiai céljai

A pólusfejlesztés célja:

  • tovagyűrűző gazdaságfejlesztési eredmények létrehozása

  • tudás-intenzív, magas hozzáadott értékkel előállított termékek és

    szolgáltatások létrejötte

  • a vállalatok közötti együttműködés új formái

  • a klaszterek innovációs tevékenységének ösztönözése

    • K+F a hálózatszerű működés előnyeit kihasználó tevékeny-

      ségek erősítésével

    • a belső szolgáltatások fejlesztésével

    • a pólustengely hálózatszerű erősítésével


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

7

  • A pólusok stratégiai céljai

  • A pólusok és tengelyek stratégiájának sikere függ:

    • a reális, de egyben ambiciózus céloktól

    • a régió valamennyi szereplőjének program azonosulásától

    • a megfelelő koordinációtól

    • a források bevonhatóságától, elosztási rendszerétől

  • Az innovációra alapozott gazdaság megújításakor figyelemmel kell lenni:

    • a meglévő értékek megőrzésére,

    • a fenntartható környezet megteremtésére,

    • az életminőség javulásának biztosítására

    • a vízió, stratégiává közép-távú célokká formálhatóságára


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

8

  • A pólusfejlesztés hatásai, és ami kimaradt a programból

  • valódi válasz a perifériák (külső és belső) és a vidék fejlesztésére

  • a határon átnyúló fejlesztések állapotának teljes feltárására

  • a határok túli pólusok fejlődésének prognosztizálására (versenytárselemzés)

  • ipari, kereskedelmi kulturális fejlődési központok: Arad, Nagyvárad, Temesvár,

    Kassa….

    • egyetemeiken sok tízezren tanulnak,

    • többen szereznek műszaki diplomát, mint a Kelet-Magyarországon

    • tudáspotenciáljuknak tőke- és munkaerővonzó erő lehet

    • akár a Bánság, a Partium lehet Kelet-Magyarország „Nyugata”,

      Következmény:

  • munkaerő áramlási irányának megfordulása,

  • az autópályáinkat a román, szlovák, ukrán … áruknak építjük,

  • társadalom roncstársadalommá válhat


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

9

  • El kell tehát döntenie a politikának többek között:

  • hány elnéptelenedett falut kíván látni ebben az országban, ezer vagy

    ötszáz Gyűrűfűre van szükségünk, esetleg egyet sem akarunk,

  • meg kell mondaniuk, mi a társadalmi érdek

  • eldöntendő, hogy mit tegyenek, a mezőgazdaságból élő emberek

  • a pólusfejlesztés során a nagyvárosok rehabilitációját szeretnénk?

    Amennyiben idejekorán elfogy a pénz, magyar hagyomány szerint,

    akkor:

  • mit sem ér majd a közlekedésfejlesztés,

  • ugyanakkor jó lesz az EU kereskedelmének, mert legfeljebb áthalad

    Magyarországon a balkáni, az ukrán és az orosz transzfer forgalom,


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

10

  • No és mi lesz a magyar tájjal?

  • nem beszélhetünk csak a 7 pólusról,

  • nem beszélhetünk csak a vidékről, meg a mezőgazdaságról,

  • tájban kellene gondolkodnunk

  • az osztrákok harminc esztendeje rájöttek erre és rengeteg pénzt

    fektettek az osztrák tájba, rengeteget a tudásba

  • emberek százezreit képezték, képzik ma is, arra hogy meg tud-

    ják őrizni, még vonzóbbá tudják tenni az osztrák tájat

  • ami a leginkább eladható termék, az maga Ausztria

  • Ausztriában régóta így kérdeznek: hogyan lehet az ország képét

    vonzóbbá tenni?

  • Hogyan lehet a tájat egészséges állapotban tartani?


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

11

  • A következő jogos kérdések adódnak például:

  • Hogy lehet Bécsből kerékpárral eljutni a Tisza-tavon keresztül a

    Hortobágyra és a Felső-Tiszához?

  • Hogyan lehet a Fertő-tótól lovon eljutni Bugacon keresztül a

    Körösökhöz?

    A falu- és ökoturizmusnak pl., új tudásalapot, kell megteremteni:

  • az állattartást, a vendéglátást és a könyvelést egyforma természetes-

    séggel végző emberekre van szükség

  • a kerékpár- és lovastúra-utak és hidak a mezőgazdasági termelés

    útjai és hídjai is legyenek

  • a mezőgazdaság a magyar táj vizuális megtervezését is jelentse

    Magyar táj magyar termékkel!

    A vidék nem csak mezőgazdasági probléma, hanem komplex gazda-ság- és társadalom szervező feladat is egyben!


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

12

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései:

  • Hol vannak a vidékfejlesztés találkozási pontjai/határai a közös-

    ségfejlesztéssel és pólusfejlesztéssel?

  • Mi a vidék közhaszna?

  • Milyen struktúraváltásra van szükség a vidéki városhálózatban?

  • Melyik várossal mit szeretnénk „tenni”? Mi a feladata az adott

    városnak: rekreáció, lakóterület, szolgáltató város, ipari telep-

    hely?

  • A pólusprogram mindezt csak nagy nemzeti keretek között ha-

    tározza meg, de semmilyen a részletekig lenyúló megoldást nem

    kínál.


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

13

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései:

  • Lokalitás – egyediség – autonómia

    • a vidékről általában nem, csak konkrétan érdemes beszélni

    • egymástól térben és időben is különböznek a térségek.

    • egy térség társadalmi értelemben, emberekből, illetve közösségekből

      áll.

    • helyzete, jövője közvetlenül egyéni, szubjektív döntésektől is függ.

    • a térségek egyediséget, sajátos térségi karaktereket hoznak létre

    • nehéz ezt megtartani, de az életesélyeket is kiegyenlíteni

      Érdekekellentétek:

      az ott élők - a támogatáskezelő szervek - a tőkés befektetők – a nagyvál-

      lalatok - az intézményfenntartók - a közigazgatás érdekei között


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

14

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései:

  • Lokalitás: térségi különbözőség és egyediség

    • ? a közösség képes-e kezelni a helyi szellemi, kulturális, anya-

      gi vagyont, tisztában van-e az értékeivel, individuális vagy kö-

      zösségi értékeket képvisel-e?

    • A lokalitás akkor működik, ha egyben autonómia is (tehát nem

      egyoldalú függés például a pólustól),

    • A vidék esetében csak is az alulról jövő kezdeményezéseknek

      van értelme


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

15

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései:

  • Partnerség – részvétel

  • van-e működő helyi demokrácia, van-e és milyen a civil aktivitás, lé-

    teznek-e közös ügyek, a helyi elit „húzza-e” a közösséget vagy elkü-

    lönül?

  • Egy komoly program összefogást feltételez, részvételt

  • Mindez tartósan. Ne csak addig, amíg a támogatás tart,

  • Új együttműködési fórum javaslat:

    • a klaszter-tanács: önkormányzatok, egyetemek, gazdasági kamarák,

      klaszterek, vállalkozások

    • területelvű szociálpolitikai egyeztető fórum a civil szervezetekkel


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

16

A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései:

Szemlélet: lokalitás – ember – értékközpontúság – közösségi részvétel – élhető természeti és társadalmi környezet.

Módszertan: közös jövőkép, közös stratégiaalkotás, partnerség, közösségi részvételen alapuló tervezés, új területi statisztika, mely segítené a „fejlesztés kontrolling” módszertanának kialakítását,

Pénzügyi módszertan: az elaprózott települési támogatások rend-szerének reformja, a támogatások területi hatását nem látjuk át pontosan (lakástámogatási rendszer = városfejlődés? előny vagy hátrány?)


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

17

A 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet a vidékfejlesztési támogatás formáiról és módszereiről (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program)

  • agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási (Mo.?) támogatások (2. tengely);

  • kedvezőtlen adottságú területek (LFA) normatív támogatása (2. tengely),

  • melynek célja:

    • (a)kompenzáció a kedvezőtlen természeti adottságú térségek

    • számára,

    • (b)kompenzáció a környezet- és/vagy természetvédelmi korlátozá-

    • sok alá tartozó térségek számára;

  • mezőgazdasági beruházások támogatása (1 tengely);

  • mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének tá-

  • mogatása (1. tengely);

  • erdőtelepítési támogatások (1. tengely);

  • a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése (3. tengely);

  • idős gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása (3. tengely);

  • fiatal gazdálkodók támogatása (1. tengely);

  • gazdálkodók oktatása, képzése (3. tengely).

  • partnerség, együttműködés, innovációs készségfejl., helyi kezdeményezések (4. tg.)


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

18

I. intézkedéscsoport

47%

II. intézkedéscsoport

32%

III: intézkedéscsoport

11,5%

IV. (LEADER) intézkedéscsoport

5,5%

Technikai Segítségnyújtás

4%

Összesen

100 %

NAVS = Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Források megosztása társadalmi egyeztetés után


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

19

Kritikus szemmel a pólusprogramról

  • a szakma, a politika előtt jár

  • nincs politikai konszenzus, nincs konszenzusra alapuló

    politikai motiváció, tehát kérdéses a valódi dereguláció kö-

    zeljövője

  • szükséges a politikamentes civil megegyezés is

  • a gazdaságfejlesztéshez, új térformáló erő kell

  • fejlődőképes, kisugárzó, nem csak a munkaerőt elszívó ré-

    gió központokra van szükség (nem egyenlő a pólusokkal!?)

  • regionális repülőterek

  • oktatási központok (nem csak a pólusokban) és hálózatok,

  • újraiparosítás (kézműipar, helyi fejlesztések-kezdeményezések)

  • az üzleti szolgáltatások színvonalának markáns emelése.


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

20

Kritikus szemmel a pólusprogramról

  • a decentrumok polgármesterei szkeptikusan szemlélik a „régió-

    központokká” avanzsált városok

  • K+F: egészséges arány az alap- és az alkalmazott kutatások kö-

    zött

  • a kis- és középvállalkozói szektor bevonása

  • a pólusprogram kooperációs hálózatából jelentős szereplők hiá-

    nyoznak:

    • a fejlődni vágyó kisvárosok

    • az apró- és törpefalvas településrendszerű térségek

  • valós veszély az elvándorlás a pólusok felé


A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

21

Összegzés

Két alapvető folyamatnak kell tehát beindulnia a pólusfejlesztési prog-ramokkal: a koncentrációnak és a specializációnak

  • 1.el kell érni a versenyképes méreteket

  • 2.támogatni kell az alkalmazott kutatás-fejlesztést.

  • 3.meg kell fogalmazni az igényeket a kutatás-fejlesztés irányába

  • 4.meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket a K+F számára

  • 5.a hatékony mezőgazdaságot kell támogatni, ezzel támogatjuk a vidéket, az élhetőbb környezetet.


  • A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

    22

    Összegzés

    •  A vidékfejlesztési támogatások súlyának növekedése ösztönző,

  • keressük meg azokat a lehetőségeket, amelyek kiegészítő tevé-

  • kenységek segítségével megfelelő forráshoz jutást biztosítanak az

  • agráriumnak.

  •  A pollenmentes, művelt vidéken fejlődhet a turizmus, amely

  • további megélhetési lehetőségeket rejt.

  •  A komplex gazdálkodás jövedelmet és profitot termel, visszaadja a reményt.


  • A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

    23

    A XXI. század a kreativitás háborúja lesz a gazdaságban. Építő jellegű vita és az őszinte kérdésfeltevések irányába kell terelni a hazai pólus- és vidékfejlesztés szereplőinek gondolatait. A valódi verseny-képességet a pólusok és vidék együtt érheti el. A pólusfejlesztési program tehát, egyértelműen vidékfejlesztés is, de számos feltáratlan problémával és következménnyel.


    A vid kfejleszt s szervez si s kon miai probl m i a p lusfejleszt s t kr ben

    24

    Köszönöm figyelmüket!


  • Login