Arisztotelész (Kr.e . 384-322)

1. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra.

2. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Arisztotelész i.e. 384-ben született Sztagirában. Tizennyolc éves, amikor Platón tanítványa lesz. Húsz esztendőn át tanul és tanít az Akadémián, majd Platón halála után elhagyja Athént. Asszoszban, majd Mütilénében tanít, 343-ban Philipposz makedón uralkodó fölkérésére a gyermek Alexandrosz - a későbbi Nagy Sándor - nevelője lesz. 335-ben megnyitja Athénban iskoláját, a Lükeiónt. Sándor halálakor, 323-ban menekülnie kell a városból. Khalkiszban telepszik le, ahol 322-ben meghal.

3. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Arisztotelész nem azonosult Platón idea-elméletével, mert szerinte a világ megismerhető a tapasztalatból (=empíria). Csupán arra kell figyelni, hogy helyesen írjuk le a fogalmakat, és zárjuk ki az ellentéteket (=apória). Az empíria

4. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Arisztotelész 3 csoportba sorolta a tudományokat: Praktikus tudományok: - etika - politika Poétikus tudományok: - retorika (szónoklattan) - poétika (irodalom) Teoretikus tudományok: - matematika - fizika - teológia vagy metafizika A tudományok

5. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) A kimondható dolgok, a nyelv nevei mind kategóriák alá tartoznak, azaz főszempontok alá, melyek szerint mindent osztályozhatunk, melyek alá minden besorolható. Tíz kategóriát különböztetett meg:1) szubsztancia (lényeg, fogalom); 2) mennyiség; 3) minőség; 4) viszony; 5) hely; 6) idő; 7) helyzet; 8) állapot és/vagy birtoklás; 9) cselekvés; 10) elszenvedés. A kategóriák

6. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) A logika arra tanít, HOGYAN kell gondolkodni, ennek elemei: - a fogalom (definíció) azonosítása - kategóriába sorolás - ítélet alkotása - következtetés levonása. Ebben segít a szillogizmus: főtétel (minden ember halandó), altétel, premissza (Szókratész ember), konklúzió (Szókratész halandó). - bizonyítás (amit a következtetésből állítunk, bizonyítani kell, pl. az ellentétek kizárásával) - indukció: a bizonyítás megerősítése a lehető legtöbb tapasztalati eset felsorolásával. Logika

7. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Arisztotelész számára az általános nem elvont, mint Platón ideái, hanem a sok egyediben fellelhető közös tulajdonság, maga a lényeg (szubsztancia): az anyag és a forma. A forma adja az anyag tapasztalható létét. Ennek a létnek négy oka van: causa materialis (anyagi), causa formalis (formális), causa efficiens (mozgás), causa finalis (cél). A mozgás által veszi fel az anyag a formáját és éri el célját. Minden mozgás végző forrása a „mozdulatlan mozgató”, Isten. Metafizika

8. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Az ember alapvetően hasonlít az állatokhoz, mert érzékeire támaszkodó lény. Mégis különbözik abban, hogy magasabb szellemi tevékenységre képes. Az emberi lélek (nousz) halhatatlan. Az etika alapja a boldogság keresése az igazságosság útján. Antropológia és etika

9. Arisztotelész (Kr.e. 384-322) Az ember zoónpolitikon, közösségi lény, alapvető igénye, hogy szervezett közösségben, államban éljen. Ennek helyes formái: - királyság (egy uralma) - arisztokrácia (kevesek uralma) - politeia (sokak uralma) Ezek elfajulásai: - türannisz (az egy zsarnoksága) - oligarchia (kevesek zsarnoksága) - demokrácia (a tömeg egoizmusa) A jó államforma több keveréke, amely alkalmazkodik egy nemzet és ország igényeihez. Politika