240 likes | 342 Views
A területi közigazgatás szervezetrendszerének változásai - A Jó Állam születése. Dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárság 2010. november 19. Az előadás vázlata. A közigazgatás helyzete 2010 tavaszán
E N D
A területi közigazgatás szervezetrendszerének változásai -A Jó Állam születése Dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárság 2010. november 19.
Az előadás vázlata • A közigazgatás helyzete 2010 tavaszán • Nemzeti Együttműködés Programja • Célkitűzés • Eredmények 3. A területi közigazgatás rendszere a változások előtt • Történeti kitekintés /1867-1945/ • Próbálkozások a hatékony szervezetrendszer kialakítására /1990-2010/ 4. A területi közigazgatás szervezetrendszerének változásai /2010/ • Az integráció: út a kormányhivatalok felé • A közigazgatási hivatalok • A fővárosi, megyei kormányhivatalok • A Kormányablakok 5. Összegzés
A közigazgatás helyzete 2010 tavaszán HELYZET: KAOTIKUS KÖZIGAZGATÁS Átláthatatlan szabályozás Túlburjánzott intézményrendszer Bürokrácia Korrupció, nepotizmus Közjó és állampolgár ellenes intézkedések MEGOLDÁS: A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE 2010 tavasza: alkotmányozó erejű felhatalmazás Forradalmi változás a közigazgatásban Ésszerűség és hatékonyság A közjó szolgálata Új társadalmi szerződés ROSSZ ÁLLAM JÓ ÁLLAM
A közigazgatás új céljai 1. Nemzeti Együttműködés Programjában megfogalmazott cél: a Jó Állam kialakítása 2. A Jó Állam jelentései • Az Állam újjáépítése: • Átlátható és felelős állam • Kiszámítható és stabil állam • A közigazgatás rangjának visszaállítása: • A bürokrácia és az adminisztráció csökkentése • Egyszerű és betartható szabályozás • A közigazgatás és az állampolgárok közötti új együttműködés /ügyfélbarát állam/ • Új magatartásformák a közigazgatásban: • Szaktudás • Elhivatottság • Közszolgálati etika
A változás eredményei Jól működő közigazgatás Egyszerű szabályozás Átlátható intézményrendszer Jól képzett, elhivatott közszolgálat Erős kormányzat területi szinten Megfelelő állam – állampolgár viszony Állampolgár-közeli ügyintézés Rövidebb ügyintézés Átlátható, korszerű ügyintézés Adminisztrációs terhek csökkentése KORMÁNYABLAK
Próbálkozások a hatékony szervezetrendszer kialakítására 1991: Köztársasági megbízott • 8 megbízott regionális szinten • Gyenge koordinációs jogkör 1995: Közigazgatási hivatal • 20 db, fővárosi és megyei szinten • Nem volt szakigazgatási szerve 1997: Közigazgatási hivatal • A kormány területi szerve • Szakigazgatási szervek betagozódása 2007: Regionális államigazgatási hivatalok • Regionális szinten szervezett • 7 régióközpont és 13 kirendeltség KÖVETKEZMÉNY Átláthatatlan szervezet és működés Gyenge területi kormányzat és koordináció Entitás nélküli területi közigazgatás
Időtábla • 2010. aug. 31.: Regionális Államigazgatási Hivatalok • 2010. szept. 01.: A megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok felállítása • 2011. jan. 01.: A megyei, fővárosi kormányhivatalok felállítása • 2011. jan. 01.: A Kormányablakok megnyitása • 2013. jan. 01.: A járási hivatalok felállítása • 2011. jan. 01 - 2013. dec. 31.: A Kormányablakok működésének kiszélesedése
Az integráció: út a kormányhivatalok felé 1. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok felállítása MŰKÖDÉSI INTEGRÁCIÓ • Alkotmányellenes helyzet korrekciója • Erős területi kormányszerv • Széles koordinációs jogkör területi szinten 2. A fővárosi, megyei kormányhivatalok felállítása SZERVEZETI INTEGRÁCIÓ • Funkcionális feladatok területi szintű integrációja • Szakigazgatási szervek önállósága • Lehetőség a politikai vezetésre (kormánymegbízott) 3. A Kormányablakok megnyitása 4. A járási hivatalok felállítása
A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok 1. 2010. szept. 1-jétől ismét fővárosi, megyei szinten 2. Szabályozás: • Törvény /Ötv./ • Kormányrendelet • Minisztériumi rendelet /jogutódlás/ • Alapító okirat, SZMSZ 3. A törvényességi ellenőrzés visszaállítása 4. Működési integráció: 20 év óta a legerősebb ellenőrzés és koordináció 5. A Kormány általános hatáskörű területi szerve
A közigazgatási hivatalok szervezete vezetés közvetlenül vezetett egység szakig. szervek Koordinált szervek
A közigazgatási hivatalok irányítása 1. Vertikális: • Szervezeti: KIM miniszter • Szakmai: ágazati minisztérium 2. Horizontális: Szervezeti integráció: 3 szakigazgatási szerv • Szociális- és gyámhivatal • Állami főépítész • Építésfelügyelet Működési integráció: további területi államigazgatási szervek osztott irányítás
A közigazgatási hivatalok vezetése 1. Hivatalvezető: a hivatal szervezetét vezeti • A miniszterelnök nevezi ki és menti fel • Egyéb munkáltatói jogokat a KIM miniszter gyakorolja • Felsőfokú végzettség és legalább 5 év vezetői gyakorlat • A 2010. szept. 1-jétől kinevezett hivatalvezetők nagy többségben jogi végzettségű, átlagosan 20 év közigazgatási és 15 év vezetői gyakorlattal rendelkező szakemberek 2. Főtitkár: szakmai helyettes • KIM miniszter nevezi ki és menti fel • Egyéb munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja • Felsőfokú szakképzettség /pl. igazgatásszervező, jogász/, 5 év szakmai gyakorlat
A közigazgatási hivatalok feladatai 1. Helyi és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése 2. Államigazgatási feladatok • Hatósági feladatok • Egyéb államigazgatási feladatok 3. Területi államigazgatási szervek koordinációja • Államigazgatási kollégium • Koordinációs értekezlet 4. Területi államigazgatási szervek ellenőrzése • A Ket. végrehajtásának ellenőrzése • Hatósági tevékenység ellenőrzése 5. Széles körű véleményezési jog: kinevezések, szervezetalakítás, létszám, költségvetés
A fővárosi, megyei kormányhivatalok jogállása 1. A közigazgatási hivatalok bázisán jön létre (általános jogutódlás) 2. A Kormány általános hatáskörű területi szerve (a Kormány erős területi szerve, közelebb az állampolgárokhoz) 3. Székhely: Budapest, megyeszékhelyek 4. Törzshivatal és szakigazgatási szervek: egy költségvetési szerv (költségvetés a KIM fejezetben)
A kormányhivatalok irányítása és vezetése 1. Irányítás: KIM miniszter (funkcionális feladatellátásra a Kormány által kijelölt szerv) 2. Három szintű vezetés: • Kormánymegbízott (Alkotmány módosítás, vezeti a hivatalt) • Főigazgató (a hivatal szervezetét vezeti) • Igazgató (a főigazgató általános helyettese) 3. Szakigazgatási szerv vezetője (szakmai függetlenség)
Munkáltatói jogok gyakorlása 1. Kormánymegbízott: miniszterelnök (kinevezés, felmentés) és KIM miniszter (egyéb munkáltatói jogok) 2. Törzshivatal dolgozói felett: kormánymegbízott 3. Szakigazgatási szervek dolgozói felett: a szakigazgatási szerv vezetője 4. A kormánymegbízott kifogásolási joggal bír
Szakigazgatási szerv jogállása 1. Korm. rendelet állapítja meg a szakigazgatási szervek körét (15 területi államigazgatási szerv) 2. Önálló feladat- és hatáskör (szervezeti egységnek is) 3. Kormányhivatal osztott irányítása: a szakmai önállóság garanciája 4. Vezetőjének kinevezése: egyetértési jog (kormánymegbízott és ágazati miniszter)
A kormányhivatalok feladat- és hatáskörei 1. A Kormány feladatainak területi végrehajtása: A Kormány területi szinten is erős szervezettel rendelkezik 2. Koordináció: minden területi államigazgatási szerv felett, fóruma az államigazgatási kollégium 3. Ellenőrzés: minden területi államigazgatási szerv felett, kivéve rendvédelmi szervek 4. Véleményezési jog: kinevezések, létszám, költségvetés, alapítás
A Kormányablak I. 1. Cél: szolgáltató, ügyfélbarát, ügyfél közeli közigazgatás 2. Várható eredmények: Javuló ügyfél-elégedettség Gyorsabb ügyintézés (Ket. átfogó módosítása) Adminisztrációs terhek csökkenése Egyszerűbb ügyindítás, tájékozódás 3. Ütemezés: 2011. január 1.: ernyőprojekt 29 helyszínen 2013-ig: bővülő ügykörök és helyszínek 4. Finanszírozás (1187/2010. (IX. 10.) Korm. határozat): 2010-2011: ÁROP, EKOP, ROP forrásokból 6,2 milliárd forint áll rendelkezésre
A Kormányablak II. 5. A projekt komponensei: Kiindulási ügykörök meghatározása Fizikai környezet kialakítása Az informatikai eszközök és alkalmazások bevezetése A kormányablakok arculatának kialakítása Tudásbázis kialakítása Az ügyfélszolgálati irodákban foglalkoztatottak képzése (kiválasztás – képzés – vizsga)
Összegzés 1. A Nemzeti Együttműködés Programjában foglalt cél: Jó Állam 2. Integrált területi közigazgatás • Működési integráció: közigazgatási hivatalok • Szervezeti integráció: kormányhivatalok 3. Eredmény: integrált ügyfélszolgálatok létrehozása→ Kormányablakok 4. Továbblépési lehetőségek: járások kialakítása 2013-ra • Államigazgatási és önkormányzati feladat- és hatáskörök újragondolása • A megyei kormányhivatalok járási hivatalainak létrehozása