Atomi mondatok fol ban
Download
1 / 9

Atomi mondatok FOL-ban - PowerPoint PPT Presentation


  • 115 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Atomi mondatok FOL-ban. Atomi mondat általában: amiben egy vagy több dolgot megnevezünk, és ezekről állítunk valamit. Pl: „Jóska átadta a pikk dámát Pistának” Egyszerűbb: „Ráró egy ló”. Kérdés: A „Minden attó bág” atomi mondat-e?. Személyek, dolgok megnevezései.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha

Download Presentation

Atomi mondatok FOL-ban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Atomi mondatok FOL-ban

Atomi mondat általában: amiben egy vagy több dolgot megnevezünk, és ezekről állítunk valamit.

Pl: „Jóska átadta a pikk dámát Pistának”

Egyszerűbb: „Ráró egy ló”.

Kérdés: A „Minden attó bág” atomi mondat-e?

Személyek, dolgok megnevezései

Amit a megneve-zettekről állítunk

Nevek

Predikátum


vagy még egy fajta kifejezés, de arról később

Nevek és predikátumok tehát vannak a természetes nyelvekben is, de van még sok másfajta kifejezés is.

Példa: „gyorsan”

Egy FOL-ban csak nevek és predikátumok vannak, meg néhány logikai kifejezés (pl. ‘Minden x-re igaz, hogy’).

A predikátumok másképp működnek FOLban, mint a természetes nyelvekben.

Pl. a fenti mondat megfelelője így nézne ki:

Átad(jóska, pista, pikk dáma)

Egy FOL-t az határoz meg, hogy milyen nevek és predikátumok vannak benne (a logikai szavak közösek).

Egy FOL, amit példának használni fogunk: a blokknyelv (block language). Nevek benne: a, b, c, .... Predikátumok: Cube, Larger, Between, stb.


Nevek, individuumkonstansok

Egy FOL-név egy és csak egy objektumot nevez meg.

(Nem úgy, mint ‘Jóska’

és nem úgy, mint ‘Pegazus’.

A köznevek pedig nem nevek.)

Lehet viszont egy objektumnak több neve is.

(Úgy mint ‘Esthajnalcsillag’ és ‘Vénusz’.

Vagy ’23’ és ‘5+3’.)

Lehet az is, hogy egyes objektumoknak nincs neve.

Egy FOL-on belül az egyszerű (tovább nem elemezhető) neveket individuumkonstansoknak hívjuk.


Predikátumok FOL-ban

Objektumok tulajdonságait, vagy objektumok közötti relációkat fejeznek ki.

A nevek a predikátum „logikai alanyai”, argumentumai.

Az argumentumok között nincs funkciókülönbség (mint a természetes nyelvben az alany, a tárgy és a határozó között), csak sorrendjük van.

„Larger(a, b)” mást jelent, mint „Larger(b, a)”.

Egy predikátum argumentumainak száma mindig meghatározott.

Nem úgy, mint „Jancsi eszik” és „Jancsi bablevest eszik”.


Vannak tehát egy-, két-, háromargumentumú predikátumok.

Akárhány argumentumúak is lehetnek.

Az argumentumszámot röviden aritásnak mondjuk.

(Unary, binary ...)

Az egyargumentumú predikátumok tulajdonságot fejeznek ki.

„Ló”, „Fehér”, „Kocka”, „Fut”

A kétargumentumúak relációt.

„Nagyobb”, „Szereti”, „Testvére”, „Azonos”, „Eszik2”

A többargumentumúakat is reláció kifejezésének tekintjük (általánosabb értelemben).

„Közte van”, „Ad3”

A predikátumok nem homályosak, azaz:

Minden atomi mondat egyértelműen igaz vagy hamis.

Nem úgy, mint „Juliska fiatal” vagy „A tanár kopasz”.


FOL szokásos írásmódja:

- A legtöbb predikátum prefix: Nagyobb(a, b)

- A többargumentumú predikátumoknál rögzített és lényeges a sorrend.

‘Nagyobb(a, b)’ nem ugyanakkor igaz, mint Nagyobb(b, a).

Szereti(a, b) és Szereti(b, a) sem.

Testvére(a, b) és Testvére (b, a) történetesen egyszerre igaz, vagy hamis, de ettől még ez két különböző mondat.

- Van egy speciális (logikai) predikátum, az azonosság. Ezt infix módon írjuk: a=b.


  • FOL: olyan formális nyelv, amely elemi kifejezésként csak predikátumokat, individuumneveket (röviden: nevek), néhány logikai konstanst (a ‘minden’, ‘és’, ‘vagy’, stb. formális megfelelőjét), továbbá (individuum)-változókat tartalmaz. Minden predikátumnakmeghatározott argumentumszáma (aritása) van

  • Példa FOL-ra: a blokknyelv.

    • Nevek: a, b, c, …

    • Változók

    • Egyargumentumú predikátumok: Cube(x), …

    • Kétarg. predikátumok: Larger(x, y), …

    • Háromarg. predikátum: Between(x, y, z)

Erről később


A blokknyelv interpretációja:Tarski világa(i)

Van 6 egyargumentumú, 12 kétargumentumú és egy háromargumentumú predikátumunk, meg annyi in-konstansunk (nevünk), amennyit akarunk (a, b, c, d, e, f, n1, n2, ...)

A Tarski-világokban minden predikátumnak megfeleltetünk egy tulajdonságot, illetve relációt (kb. azt, amit a predikátum angolul jelent) – minden világban ugyanazt a tulajdonságot (relációt).

A nevekhez minden világban hozzárendelhetünk egy blokkot – ez viszont világonként változhat.

Minden egyes világ a blokknyelv egy-egy modellje.

Példa: a könyv 1. fejezetének 4. feladata (26/38.o)


Feladatok

Számozás: Fejezetszám.Sorszám

Pl. 1.4, azaz az első fejezet negyedik feladata

Megoldások mentése:World Fejezetszám.Sorszám_Vezeteknevill.Sentence Fejezetszám.Sorszám_Vezeteknev

Pl. World 1.4_Mate.wld

Jövő szerda éjfélig beküldendő feladatok: 1.5, 1.71.7 megoldása: Sentences 1.7_Vezeteknev.sen +1.7_Vezeteknev.doc

Cím (egyelőre): mate.andras53@gmail.com


ad
  • Login