Az agrárár-változások hatása a világ élelmezési helyzetére

1. Az agrárár-változások hatása a világ élelmezési helyzetére Dr. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet 2009. január 12.

2. 1. A világ élelmezési helyzete • Az élelmiszertöbblet és –hiány egymásmellettisége • A túltápláltság, a kóros elhízás és az alul- és rosszul-tápláltság, az éhínség párhuzamos előfordulása: - a fejlett országokban a szükségesnél 30%-kal többet fogyasztanak

3. - a világon 3 milliárd ember több-kevesebb étkezést rendszeresen kihagy - 2 milliárd ember rosszul-táplált - 923 millió (2007) éhezik – számuk 75 millióval nőtt 2006-hoz képest ↓ A világ élelmezésbiztonsága veszélyben? Élelmezési válság fenyeget?

4. 2. Élelmezésbiztonság (food security) Kritériumai: a) az alapvető élelmiszerek megfelelő mennyiségben, összetételben és elfogadható áron állnak rendelkezésre (availability) b) a lakosság hozzájut az alapvető élelmiszerekhez (accessibility) c) a külső ellátási forrásoktól csak csekély mértékben függnek

5. Az a) kritérium megvalósítása → a kínálat növelése: • hazai élelmiszertermelés növelése • élelmiszer import • élelmiszer segély

6. A b) kritérium megvalósítása → a szükségletek kielégítése: • a lakosság jövedelmének (vásárlóerejének) növelése • a rendelkezésre álló jövedelem megfelelő elosztása • hazai élelmiszersegély és szociális programok

7. 3. Az áralakulás hatása az élelmezésbiztonságra Magas árak: • abszolút élelmiszerhiány lehetséges – csökkenti a rendelkezésre álló mennyiséget • visszafogja az élelmiszersegélyt • drágítja az élelmiszerimportot • a drága élelmiszert egyre kevesebben tudják megvásárolni De: ösztönözheti a hazai termelést

8. Csökkenő árú élelmiszer: • nagyobb kínálatot sejtet • több jut élelmiszersegélyre • olcsóbb az import • megkönnyíti a hozzájutást, hiszen olcsóbb az élelmiszer De: nem hat ösztönzőleg a hazai termelésre

9. 4. Hogyan alakulnak az élelmiszerárak? Tények 1974-2005: élelmiszerek reál ára 75%-kal csökkent 2005-2007: 75%-kal nőtt, de reál értékben elmaradt a 70-es évek elejei csúcsoktól 2008-ban a kukorica ára a tavalyi felére csökkent (55-60 ezer HUF – 24,5 e HUF) 2008 szeptember: mezőgazdasági termelői árak 8,8%-kal nőttek, de gabonaféle: 35,6%-kal csökkent

10. 4.1. Mi okozza a fluktuációt? • Az élelmiszerek áralakulását a mezőgazdasági termékek (commodities) áralakulása határozza meg → 25-35%-ban → 55-65%-ban a feldolgozás, a szállítás és az elosztás költségei – olajár!!!! → spekuláció + kereskedelmi intézkedések

11. 4.2. Mi határozza meg az agrártermékek áralakulását? A világméretű kereslet és kínálat viszonya, ami nagy idő átlagában és globálisan kiegyenlített – évenként és területenként pedig erőteljes ingadozást mutat

12. 4.2.1. A keresletet növelő tényezők – viszonylag állandók és egyirányú korrelációt mutatnak • népesség-növekedés • az 1 főre eső jövedelem emelkedése • a fogyasztási struktúra átalakulása • urbanizáció

13. 4.2.2. A kínálatot szűkítő tényezők – egy részük konstans, másik részük fluktuál, a korreláció nem egyértelmű • csökkenő termőterület • csökkenő vízkészletek • energianövények termelése (2007/2008:95 millió tonna gabonányi) – olajár- és állami támogatás függő, 30-75%-ban felelős az élelmiszer-áremelkedésért, vitatható és sokoldalú környezeti és energia-igény hatás

14. éghajlat-változás • szélsőséges időjárás – csökkenti a termelést • globális felmelegedés – akár növelheti is, de • az agrártermelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 32%-áért felelős • túlhalászás – hal ára nő – pótlása • kereskedelemkorlátozó intézkedések – exporttilalom

15. 4.2.3. A kínálatot bővítő tényezők – jelentős beruházást igényelnek + bizonytalanok • új termőföldek művelésbe vonása (Észak-Amerika, EU, Argentína, Brazília, Oroszország, Ukrajna, Kelet-Európa) • hozamok növelése – input-ár függő

16. GMO-k elterjedtebb alkalmazása → hozamfokozó, de akár versenyképességi hátrány is lehet • új fajták bevezetése (szárazságtűrő fajták) • rekordtermések előfordulása (2008: Kanada, Brazília, Oroszország, Magyarország, Bulgária)

17. 4.3. Bizonytalansági tényezők az olajár alakulása – közvetlen termelési költség + feldolgozási, szállítási költség + a helyettesíthetőség gazdaságossága (bioenergia) éghajlatváltozás – felmelegedés avagy lehűlés

18. nemzetközi pénzügyi válság hatása: • fogyasztás visszafogása, csökkenő vásárlóerő • termelés visszafogása a növekvő finanszírozási gondok miatt ← dráguló banki hitelek • csökkentett műtrágya-használat → csökkenő hozamok • a földárak alakulása • a kereskedelem liberalizálása – WTO-Doha

19. 5. Következtetések • Bizonytalanul alakuló, fluktuáló élelmiszerárak → ingadozó termelés → bizonytalan kínálat, túltermelés vagy a hiány gyakori előfordulása • Ingadozó élelmiszerimport-lehetőség • Bizonytalan élelmiszersegély • Növekvő élelmezési bizonytalanság

20. az olaj mellett az élelmiszer, a föld és a víz is stratégiai cikké válik • Kiút: - a hazai termelési lehetőségek kihasználása - kiegészítő nemzetközi akciók

21. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!