A gyermekek egészségének társadalmi összefüggései

1. A gyermekek egészségének társadalmi összefüggései

2. www.gyerekesely.hu

3. „A gyermekek egészségi állapota és szociális helyzete közötti összefüggés” • mikro szinten: 9 településen • teljes körben: 250 gyerek, 3 és 5 évesek • helyszín: Dél-Somogy és Dél-Heves • résztvevők: - OGYEI, SOTE II. sz. Gyermekklinika, MTA Gyerekprogram • - települések házi gyermekorvosai, háziorvosai, védőnői, gyermekjóléti szolgálatok munkatársai

4. Egészségügyi adatgyűjtés: • (státuszlap: indikátorok, település szintű kiértékelés, az egyén egészsége eltűnik a makrostat. adatok mögött) • - családi, terhességi és újszülött-kori anamnézis • - egészségi állapot (betegségek, testi- és pszichomotoros fejlettség) • Szociális adatgyűjtés: • - jövedelmi, foglalkoztatási, iskolázottsági helyzet • - mi van a családok fogyasztói kosarában, adósság portfolió • - lakás és felszereltsége • - a gyerekek helyzete a családban, büntetés a családban • - elégedettség intézményekkel • Utókövetés és ismétlés

5. Anamnézisek • a családok 17 %-ban fordul elő mentális betegség, viselkedészavar • a terhességek 48 %-a veszélyeztetett, szövődményes vagy titkolt • 2500 gr alatti születési súly a gyerekek 11 %-nál fordult elő • az anyatejes táplálást a legjobban rászoruló gyerekek nem kapják meg

6. Soványság, alultápláltság • Somogyban: 8 %, Hevesben: 30 % • a 2500 gr alatti súllyal születettek körében 6-szoros a soványság esélye • Kövérség, túltápláltság • Somogyban: 16 %, Hevesben: 6 % • a 2500 gr alatti súllyal születettek körében nem volt elhízott

7. a krónikus betegségek közül • az allergia előfordulása a magasabb státuszú családokban nagyobb • az egészségügyi intézményrendszer • igénybevétele gyakoribb a magasabb státuszú családok esetében • ====== • az alacsonyabb státuszú családok gyerekei nem jutnak el szükség esetén se az intézményrendszerhez megfelelő arányban

8. Pszichomotoros és értelmi fejlettség • közel minden 4. gyerek (23 %) esetében van elmaradás a pszichomotoros mozgások, az értelmi fejlettség és a beszédfejlődés területeiből legalább kettőben • Somogy megyében ez az arány: 5 % • Nógrád megyében ez az arány : 42 %

9. Szociális helyzet az összlakosság 9 %-a került a mintába átlagos családnagyság: 4,7 fő átlagos gyerekszám: 2,5 20 eFt/hó/fő alatti jövedelemből él a családok 23 % a fogyasztói kosár legnagyobb részét az élelmiszer teszi ki legkevesebbet nyaralásra tudnak költeni (ÚH??) a lakások 85 %-a saját tulajdonban van a televízióval való ellátottság 100 % (Renátó és Kerri)

10. A gyerekek • 40 %-nak nincs saját szobája • 14 %-nak nincs saját ágya • 13 %-nak nincs új cipője • 21 %-nak nincs saját biciklije • 16 %-nak nincs mesekönyve • 20 %-nak nincs kirakós játéka • 4 %-nak nincs saját babája vagy mackója • mindezek megléte az anya iskolai végzettségével mutat szoros összefüggést

11. Elégedettség intézményekkel • 1. helyen: védőnők • 2. helyen: óvónők, szakorvosok • 3. helyen: házi gyermekorvosok, gyermekjólétisek • 4. helyen: kórházi ellátás

12. Komplex egészségügyi hátrány • (alacsony születési súly, rövid ideig tartó anyatejes táplálás, pszichomotoros fejlődési elmaradás) • nincs hátránya a gyerekek 20 %-nak • 1 területen van hátránya a gyerekek 43 %-nak • 2 területen van hátránya a gyerekek 30 %-nak • 3 területen van hátránya a gyerekek 7 %-nak

13. Alapkörülmények százalékban • Á Cs K • anya 8 ált. alatti végzettségű 36 6 19 • romák aránya (becsült adat) 70 30 70 • 20 eFt alatti egy főre jutó jöv. 55 20 32 • anya állt munkaviszonyban 11 38 26 • anya gyermeket gondoz éppen 75 40 56 • Tünetek • veszélyezt. terhesség /+szöv.+titk.) 38 40 80 • 2500 gr alatti születési súly 19 7 16 • fejlettségi elmaradás 2 esetben** 55 7 34 • túltáplált gyerekek 3 14 8 • alultáplált gyerekek 30 8 29

14. Összetett hátrány: kistelepülés foglalkoztatási és intézményi hiányokkal, alacsony jövedelemszint, már többgenerációs iskolázatlanság, a gyermekek táplálási-táplálkozási anomáliái, elmaradó fejlesztési szükségletek

15. (fotó: Beszkid A.) • Lala és Dávid is kapjon esélyt!