1 / 47

Közigazgatás és költségvetés

Közigazgatás és költségvetés. 2013. szept. Fogalmak. A közigazgatás a végrehajtó hatalomnak az a tevékenysége, amelynek eredményeként a társadalom tagjai és szervezetei magatartását ténylegesen befolyásolja, mégpedig az állami közhatalom (impérium)

mirari
Download Presentation

Közigazgatás és költségvetés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Közigazgatás és költségvetés 2013. szept.

  2. Fogalmak A közigazgatás a végrehajtó hatalomnak az a tevékenysége, amelynek eredményeként a társadalom tagjai és szervezetei magatartását ténylegesen befolyásolja, mégpedig az állami közhatalom (impérium) birtokában végzett döntés-előkészítés, döntés, végrehajtás és ellenőrzés során, elkülönült állami szervezet által végzett jogalkalmazás (jogérvényesítés), szervezés és a jogalkotásban való közreműködés által. A közigazgatás tehát: 1) (a modern politikai államokban) a végrehajtó hatalom részeként; 2) de a (szűk értelemben vett) kormányzástól megkülönböztetve; 3) az állam „magjaként” megjelenő (az állami közhatalmat közvetlenül „éreztető”); 4) komplex (jogalkotó és jogalkalmazó, döntés-előkészítő, döntéshozó, végrehajtó, ellenőrző, szervező); 5) igazgatási (mások magatartását befolyásoló) tevékenység; 6) amely a törvényeknek (tágabban: a jognak) alávetetten; 7) más szervezetektől elkülönült szervezetrendszer által; 8) közszolgáltatások nyújtásának megszervezésével, illetve 9) az állami impérium birtokában végzett igazgatással az állam feladatainak tényleges megvalósítását eredményezi. • Magyary Zoltán – a XX. század legnagyobb közigazgatás-fejlesztő professzora – megfogalmazásában • a közigazgatás „az állam adminisztrációja”, azaz „az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek • természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”. • A közigazgatás fogalmát legkönnyebben akkor érthetjük meg, ha elhagyjuk a „köz” előtagot, és az • igazgatás fogalmából indulunk ki. Az igazgatás együttműködő ésszerű cselekvés, vagyis az irányítónak • az a tevékenysége, amellyel másokat meghatározott magatartásra rávesz. • A közügy

  3. Magyary Program Magyary Zoltán – a XX. század legnagyobb közigazgatás-fejlesztő professzora – megfogalmazásában • a közigazgatás „az állam adminisztrációja”, azaz „az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”. Az igazgatás együttműködő ésszerű cselekvés, vagyis az irányítónak az a tevékenysége, amellyel másokat meghatározott magatartásra rávesz.

  4. Magyary program • http://magyaryprogram.kormany.hu/index • http://magyaryprogram.kormany.hu/admin/download/d/2c/40000/Magyary%20kozig%20fejlesztesi%20program%202012%20A4.pdf • Mikor hatékony a közigazgatás?

  5. Tankönyv • http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/11/80000/kozigazgatasi_alapvizsga_tankonyv_2013.pdf Forrás: 2.modul Közigazgatási alapismeretek Közigazgazgatási intézményrendszer

  6. közigazgatás • a Kormány; • a kormánybizottságok; • a Miniszterelnökség; • a minisztériumok; • az autonóm államigazgatási szervek; • a kormányhivatalok; • a központi hivatalok; • a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, • az önálló szabályzó szervek.

  7. www.kormany.hu • Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből álló általános hatáskörű központi államigazgatási szerv. Az általános hatáskör azt jelenti, hogy a közigazgatás valamennyi ágával foglalkozik. A Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést előzetesen közigazgatási államtitkári értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testülete.

  8. www.kormany.hu A Kormány szervei • a kabinet (a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult, tagjai a feladatkörükben • érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek). • a kormánybizottság, önálló államigazgatási szervként a Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására hozhatja létre. Tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek Mind a kabinet, mind a kormánybizottság a kormány működését.segíti.

  9. Miniszterelnökség a miniszterelnök munkaszerve, tevékenységét a miniszterelnök irányítja, és • államtitkár vezetése alatt áll, aki ellátja a miniszterelnök személye körüli teendőket, segíti a miniszterelnök munkáját.

  10. minisztériumok minisztérium a miniszter munkaszerve, amely a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv. Felsorolás: Mo minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. Törvény . A miniszter vezeti a minisztériumot; e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét, • valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. Azt, hogy egy adott miniszternek konkrétan milyen feladatai és hatáskörei vannak, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) kormányrendelet állapítja meg. Példa : www.ngm.gov.hu

  11. minisztériumok politikai és a szakmai elem klasszikusan együtt van • Politikai vezető: miniszterelnök, miniszter • Szakmai vezető: a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, valamint a minisztérium kormánytisztviselői állománya.

  12. Autonóm államigazgatási szerv • Közbeszerzési Hatóság; http://www.kozbeszerzes.hu/ • Egyenlő Bánásmód Hatóság; http://www.egyenlobanasmod.hu/ • Gazdasági Versenyhivatal; http://www.gvh.hu/gvh/alpha • Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. http://www.naih.hu/ Beszámolója http://www.naih.hu/files/NAIH_BESZaMOLo_2012_net3.pdf

  13. Kormányhivatal A kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A kormányhivatal felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el. A kormányhivatal vezetőjét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Fontos a kormányhivatalokat nem szabad összetéveszteni a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal. Az utóbbiak nem központi, hanem a helyi-területi államigazgatási szervek közé tartoznak.

  14. Kormányhivatal • Központi Statisztikai Hivatal; http://www.ksh.hu/ • Országos Atomenergia Hivatal; http://www.haea.gov.hu/web/v2/portal.nsf/bemutatkozas_hu/838C3997844B324CC1257B17004EC446 • Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala; http://www.sztnh.gov.hu/# • Nemzeti Adó- és Vámhivatal. www.nav.gov.hu

  15. Központi hivatal • A központi hivatalt a kormány hozza létre kormányrendelet által, és miniszter irányítása alatt működik. A központi hivatal vezetőjét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a központi hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel. A központi hivatalokat nem sorolja fel a Ksztv., mivel a Kormány hozza őket létre rendelettel. Példa • Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság; • Országos Egészségbiztosítási Pénztár; • Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal; • Országos Tisztifőorvosi Hivatal; • Magyar Államkincstár,

  16. Rendvédelmi szervek A rendvédelmi szervek a rendészeti, vagyis a nem civil közigazgatáshoz tartozó szerveket jelentik. Tevékenysége • a társadalmi béke megőrzésére, • az állam külső és belső védelmének biztosítására, • a társadalomellenes cselekvések megelőzésére, üldözésére irányul. Jellemző rájuk, hogy tagjaik egyenruha-viselésre kötelezettek, fegyverviselésre jogosultak. Ide soroljuk a rendőrséget és a büntetés végrehajtási szervezetet.

  17. Az önálló szabályzó szervek • Az önálló szabályzó szerveket az Országgyűlés sarkalatos törvényben, a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására hozhatja létre. A szerv vezetője tevékenységéről évente beszámolással tartozik az Országgyűlésnek. • Vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Ide tartoznak: • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; • Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. (összeolvadt a Magyar Nemzeti Bankkal, megszűnt költségvetési szervként) • Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (korábban Magyar Energia Hivatal néven kormányhivatal volt)

  18. Közös jellemzőik • Az államháztartás központi alrendszeréhez tartozó költségvetési szervek • Jogi személyek • Önállóan működó és gazdálkodó szervek • Kincstári körhöz tartozó kincstái ügyfelek Bővebben

  19. Közös jellemzőik Költségvetésük: Az éves költségvetési törvényben 2012. évi CCIV törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről KIM – fejezetet alkot http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=157592.244250

  20. Jogforrási hierarchia • Belső jogforrás: honnan származik? Pl. OGy, Kormány, önkormányzat • Külső jogforrás: a megjelenési formája, pl. törvény, miniszteri rendelet

  21. Közjogi szervezetszabályozó eszközök A jogszabályok mellett az állami szervek egymás közti kapcsolatrendszerében jelentősek a közjogi szervezetszabályozó eszközök. Ezen jogforrásoknál alapvető követelmény, hogy az állampolgárok számára jogokat és kötelezettségeket nem állapíthatnak meg – ez különbözteti meg azokat a jogszabályoktól –, de a szervezeti rendszeren belüli szervekre, személyekre nézve mégis kötelező érvénnyel bírhatnak. A hatályos szabályozás a közjogi szervezetszabályozó eszközök két csoportját ismeri, • a normatív határozatot és a • normatív utasítást.

  22. Közjogi szervezetszabályozó eszközök Normatív határozatban szabályozhatja: • az Országgyűlés; • a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv; • az Alkotmánybíróság; • a Költségvetési Tanács; szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját; • a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

  23. Közjogi szervezetszabályozó eszközök Normatív utasításban szabályozhatja: • a köztársasági elnök; • a miniszterelnök; • központi államigazgatási szerv vezetője, (amely egyszemélyi vezetés alatt álló); • az Országos Bírósági Hivatal elnöke; • a legfőbb ügyész; • az alapvető jogok biztosa; • a Magyar Nemzeti Bank elnöke; • az Állami Számvevőszék elnöke; • a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint • a polgármester, a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét.

  24. Közjogi szervezetszabályozó eszközök • Továbbá törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a következők hivatali szervezetének a vezetője: • az Országgyűlés; • a köztársasági elnök; • az Alkotmánybíróság; • az alapvető jogok biztosa; • az önálló szabályozó szerv, valamint • a Miniszterelnökség és a minisztérium, ami a szerv állományába tartozó személyekre kötelező.

  25. jogforrási hierarchia Jogszabályok esetében: 1) Alaptörvény; 2) sarkalatos törvény; 3) törvény; 4) Kormányrendelet, Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete; 5) miniszterelnöki rendelet, miniszteri rendelet; 6) önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete; 7) önkormányzati rendelet.

  26. A dekoncentrált szervek • Az 1990-től létrejött önkormányzati rendszerben a helyi önkormányzatok függetlenek lettek a központi hatalomtól, ezért az államnak szüksége volt helyi-területi szinten olyan szervekre, amelyek a központi szervek helyi-területi szerveként ellátják az államigazgatási ügyek intézését. Fokozatosan kiépültek ezért a minisztériumoknak és más központi közigazgatási szerveknek a dekoncentrált szervei. Általában megyei szinten jöttek létre, de regionális vagy városi szintű dekoncentrált szervek is működtek, illetve működnek. A dekoncentrált államigazgatási szervek jellemzői: • különös hatáskörrel rendelkeznek (kivétel a fővárosi és a megyei kormányhivatalok); • valamilyen központi államigazgatási szerv területi (esetleg helyi) szinten működő szervei; • hatósági jogkörük van, tehát engedélyeznek, tilthatnak, bírságolhatnak; • személyi állományuk kormánytisztviselőkből áll.

  27. A dekoncentrált szervek 2011. január 1-től • Tizenhét dekoncentrált államigazgatási szerv a fővárosi és megyei kormányhivatalba integrálódott. Néhány ágazatban azonban maradtak még „önállóan” működő dekoncentrált szervek. Ezek a nem integrált dekoncentrált szervek főként • rendészeti jellegű szervek (rendőrség katasztrófavédelem, • Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei, vagy • olyan szervek, amelyek a tevékenységüket speciális földrajzi területen fejtik ki (Pl. Bányakapitányság; Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség).

  28. A fővárosi és megyei kormányhivatal A fővárosi és megyei kormányhivatal • 2011. január 1-jétől – a 2010. évi CXXVI. törvény alapján – a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok helyét a fővárosi és megyei kormányhivatalok vették át. • A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosban, illetve 19 megyében működnek.

  29. Szervezete • Kormánymegbizott (politikai vezető) • Törzshivatal (a hivatali szervezetet a főigazgató vezeti (szakmai vezető) Szakigazgatási szervek, szakigazgató • Járási hivatalok (fővárosban fővárosi kerületi hivatal) • Ügyfélszolgálat, kormányablak

  30. Minőségi jogalkotás • „A minőségi jogalkotás elve több elemet foglal magába, az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok alkalmazásán túl beleértjük a színvonalas jogszabályszerkesztést, a jogszabályok nyelvi egyszerűsítését, a jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálatát és az adminisztratív terhek csökkentését is.

  31. Minőségi jogalkotás A jogalkotásról szóló magyar szabályozás kötelező elemmé teszi az előzetes és az utólagos hatásvizsgálatot. Az előzetes hatásvizsgálat során a jogszabály elfogadása előtt elemezni kell a társadalmi- gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, a jogszabály várható hatásait. Az utólagos hatásvizsgálatok kapcsán a törvény előírja a szakminisztériumnak, hogy nyomon kövesse a jogszabályok alkalmazásának hatásait, és gondoskodjon a tapasztalatok hasznosításáról a későbbi jogalkotási tevékenység során.

  32. minőségi jogalkotás A minőségi jogalkotás megalapozásához szükség van a jogi túlszabályozottság mértékének csökkentésére, a jogszabályi deregulációra. A formai dereguláció az ellentmondó, párhuzamos jogszabályok törlését, a joganyag tisztítását jelenti, míg a tartalmi dereguláció a jogi szabályozás (állami beavatkozás) szükségének felülvizsgálatát, a joganyag érdemi csökkentését jelenti. • A jogszabályok közérthetősége és nyelvhelyessége az eredményes jogalkalmazás kulcseleme, ezért a jogszabályok nyelvi egyszerűsítése is kiemelt prioritás.

  33. A közigazgatás személyzet 1) . Kormánytisztviselők Kormányzati szolgálati jogviszony Hol dolgoznak? Miniszterelnökség, minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok • előbbiek területi, helyi szervei • megyei, fővárosi kormányhivatalok és ezek területi szervei • a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi és területi szervei a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza 2 Köztisztviselők Közszolgálati jogviszony Hol dolgoznak? helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület- felügyelete és a közös önkormányzati hivatala • egyes Alaptörvényben szabályozott államhatalmi szervek hivatala (pl.Országgyűlés Hivatala, KöztársaságiElnök Hivatala, Alkotmánybíróság Hivatala) tartozó központi államigazgatási szervek (pl. Közbeszerzési Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

  34. A közigazgatás személyzet 3) Kormányzati ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszony ua., mint a kormánytisztviselőknél a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el 4) Közszolgálati ügykezelők Közszolgálati jogviszony ua., mint a köztisztviselőknél

  35. Közszolgálati alkalmazottak A fenti négy rétegen kívül a tág értelemben vett közszolgálati alkalmazottakhoz soroljuk még a közalkalmazottakat, • akik nem a közigazgatásban dolgoznak, hanem • az állam és a helyi önkormányzat költségvetési szerveinél (pl. tanárok, orvosok), a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait (pl. rendőrök, tűzoltók), a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjait, a bírákat, az ügyészségi alkalmazottakat, valamint az igazságügyi alkalmazottakat.

  36. Kormányablak • A fővárosi és megyei kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatot működtetnek, amelyeket Kormányablaknak nevezünk. • A Kormányablak a következő ügyekben áll az ügyfelek rendelkezésére:

  37. Nézzük meg! Nézzük meg! https://www.kormanyablak.hu/web/v/kezdjeitt;jsessionid=B65104D527B9CDDD4DDCAB6F1CE38A86

  38. Források ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól  • 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól  • 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről  • 2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről  • 2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról  • 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről  • 222/2009. (X.14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről  • 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről 

  39. Források IRATKEZELÉS KÖVETELMÉNYEI  • 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről  • 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről  • 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  • NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET  • 2005. évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról   • KÖZIRATOK KEZELÉSÉNEK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA   • 2010. évi XLII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról  • 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről  • 17/2010. (VIII.31.) KIM utasítás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról 

  40. Források TANÚSÍTÓ SZERVEZET KIJELÖLÉSE • 13/2003. (X. 3.) IHM rendelet az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól  • 16/2006. (IV. 6.) BM rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól  • 2009. évi CXXXIII. törvény a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről  • 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól  • 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól  • 765/2008/EK rendelet AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről  • 2006/123/EK irányelv AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról  • 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól  • 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról

  41. Etikai alapelvek A kormányablak tiszviselője • a közjó érdekében, elkötelezetten szolgálja hazáját; • az ügyfelekkel türelmes és segítőkész; • elutasítja a korrupciót, az ellen fellép; • a kölcsönös tisztelet alapján végzi munkáját; • az ügyfelek érdekében tevékenykedik; • előítélettől mentesen látja el feladatát; • szakszerűen, pontosan, etikusan és legjobb tudása szerint jár el. • https://www.kormanyablak.gov.hu/letoltheto/kormanyablak_etikai_alapelvek.pdf

  42. Példa álláshirdetés Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal állást hirdet ügyvitelszervezési szakügyintéző munkakör betöltésére. A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama: • határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszony, teljes munkaidő • A munkavégzés helye: 1055 Budapest, Bihari János utca 5. • Ellátandó feladatok: Kormányhivatalokkal kapcsolatos ügyvitelszervezési feladatok ellátása, koordinálása

  43. Álláshirdetés Pályázati feltételek: • magyar állampolgárság, • cselekvőképesség, • büntetlen előélet, • felsőfokú végzettség

  44. Álláshirdetés A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: • fővárosi és megyei kormányhivatali és/vagy okmányirodai ügyintézői tapasztalat • precíz, önálló munkavégzés • jó szervezőkészség • rugalmasság, csapatszellem • felhasználói szintű informatikai ismeretek • folyamat- és ügyvitelszervezői tapasztalat A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: • végzettséget igazoló okiratok másolata • nyelvvizsga-bizonyítványok másolata • magyar nyelvű, fényképpel ellátott részletes szakmai önéletrajz • adatkezelési nyilatkozat a pályázati eljárásban szereplő adatok kezelése vonatkozásában Jelentkezési határidő: 2013. május 10. A pályázatok benyújtásának módja: Elektronikus úton Retek Levente részére a levente.retek@kih.gov.hu e-mail címen keresztül, a tárgyban „ügyvitelszervezési szakügyintéző" megjelöléssel. A pályázat elbírálásának határideje:         2013. május 26. A munkakör betölthető:                              2013. június 1-től

  45. Toborzás • Munkatársakat toboroznak a kormányablakokba •  A Kormány döntése alapján megyeszékhelyeken biztosított képzéssel készítik fel a Kormányablakok leendő munkatársait az egyre növekvő feladatokra. Az ősszel induló továbbképzés távoktatási módszerekkel,előadások és személyes konzultációk formájában zajlik. A továbbképzésen résztvevők és sikeresen vizsgázók dolgozhatnak a Kormányablakokban, amelyek száma ajelenlegi 29-ről 2013 végére körülbelül 300-ra nő.

  46. Ecostat Az ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ elemzésekkel, hatásvizsgálatokkal, megbízható információkkal segíti a közigazgatást, a felelős szakpolitikai döntéshozatalt és a minőségi jogszabályalkotást. Az ECOSTAT ennek érdekében • adatelérési információszolgáltatással és módszertani tanácsadással segíti a közigazgatás jogszabályalkotáshoz kapcsolódó hatásvizsgálati tevékenységét; • adatbankot működtet, amely részletes és megbízható adatokat, információkat biztosít döntés- előkészítést támogató elemzési feladatokhoz; • előrejelző és mikroszimulációs modelleket fejleszt és alkalmaz, bővítve az elemzések, hatásvizsgálatok eszköztárát, javítva azok minőségét és megbízhatóságát; • egyedi elemzéseket, hatásvizsgálatokat és kutatásokat folytat; • a közigazgatás eredményesebb és hatékonyabb működését elősegítő módszertanokat fejleszt és terjeszt.

  47. Ecostat Kiemelt hangsúlyt helyez • a közgazdasági, társadalomtudományi elemzési és előrejelzési módszerek megismertetésére és elterjesztésére a döntés-előkészítést és a jogszabályalkotás megalapozását végzők körében; • az adatfelhasználási kultúra fejlesztésére; • a nemzetközi közgazdasági szakmai és tudományos életben való részvételre; • a hazai szakmai és tudományos szervezetek tevékenységének segítésére. • Hatásvizsgálatokhoz kapcsolódó módszertani tanácsadás és adat információszolgáltatás ügyében a hatasvizsgalat@kih.gov.hu címen veheti fel az Ecostattal a kapcsolatot.

More Related