A gazdasági reformtól a tervgazdaság összeomlásáig

1. A gazdasági reformtól a tervgazdaság összeomlásáig

2. A gazdasági reform (1968-72) 1960-as évek: vg. átalakult; a magyar növekedés lelassul; a szovjet nyersanyag sokba kerül – változtatási kényszer 1968. jan. 1.: az új gazdasági mechanizmus bevezetése - a beruházási politikát liberalizálták - új árrendszert hoztak létre - új bér- és jövedelempolitika - a tanácsi gazdálkodás területeit bővítették - szabadabb mezőgazdasági termelési lehetőségek Köv: gyors gazdasági növekedés (5-6 %); jelentős életszínvonal-emelkedés, piaci elemek

3. A reformfolyamat megtorpanása • A reform sok korábbi érdekcsoportot sértett • Alapvetően az egyéni szempontokra helyezte a hangsúlyt – szemben a szocialista közösségi érdekkel • SZU: a brezsnyevi politika jobbra tolódott • 1972: Kádár 60 éves: továbbra is megbízzák • Keményvonalasok előtérbe kerülése • 1972: a reform megtorpant

4. Visszarendeződés a reform utáni időszakban (1973-75) • Vg.: olajválság - alkalmazkodóképesség • Külső változások (SZU) – a reform megtorpant • Vádak: eltérés a szoc. országok modelljétől, kispolgári tőkés elhajlások • A nagyvállalatokat a párt ellenőrizte • A kisipar ellen fellépnek Következmény: rugalmatlan vállalati viselkedés, merev gazdaságszerkezet és irányítási modell

6. A visszarendeződés (2) Személycserék a gazdaságirányítás vezető helyein (Fock, Tímár, Fehér, Nyers helyett Lázár, Biszku, Németh K.,Havasi) Propaganda-hadjárat a reform ellen (kispolgárok, földesurak, gebinesek) Az 50 legnagyobb vállalat kp-i ellenőrzés alá Az értelmiség elleni hajsza: a nyugati gondolkodás és tudományok visszaszorítása Erősítették a pártértelmiséget: kedvezményes főiskolai, egyetemi felvételi, besúgók stb.

7. Az 1970-es évek elejének vezetése (Németh, Gáspár, Fock, Biszku, Kádár, Aczél, Lázár)

8. Gazdasági következmények • A gazdasági elit részben kicserélődött – színvonalromlás • Gazdasági értelmiség háttérbe szorult • A háztáji termelés romlott (ellenőrzés, adó), főleg a sertéságazat esett vissza • Adminisztratív elhatárolódás a Nyugattól (olajválság következményei) • A növekedés üteme maradt, de a mögöttes tartalom változott

9. A magyar gazdaság az 1970-es évek végén Ellentmondásos fejlődés: • A visszarendeződés ellenére gazdasági fejlődés ment végbe (nagyüzemi mg-i növekedés; nyugati géppark; agrárkísérletek, modern fajták) • A gazdaságirányítás megmerevedett – tervezés, magánkezdeményezés nem kell • Jelentős életszínvonal-emelkedés ment végbe (gépkocsi, tartós fogyasztási cikkek, utazás, üdülés, tanulási lehetőségek, közművelődés) • Építőipar gyors fejlődése (panelvárosok, OTP-hitelek)

10. A Kahyb-sertés, másfélszer akkora volt, mint a hagyományos állományok A nagyüzemi módszerrel termelt, napfényt sosem látott bábolnai broiler csirke, a kor egyik slágerterméke

14. A magyar gazdaság az 1970-es évek végén 5. Olajválság hatásai 1978-tól, infláció felgyorsult 6. Lakossági megtakarítások elolvadnak 7. A társadalom próbálta őrizni életszínvonalát – szembekerült az államhatalommal (értelmiség) 8. Az állami adósság gyors növekedése 9. Külker. hiány, az export egyre kevesebbet ért, az import többe került – törlesztési nehézségek 10. Állami nagyberuházások megmaradtak, sőt erősödtek, szénbányák, nehézipar

15. Az adósságállomány növekedése(milliárd dollárban)

16. Szocialista nagyberuházás: Paks • A nyugati folyamatok hatása: az energiatermelés módosítása • Ellentét: NyE-val: ott leépülőben az atomerőmű-program – megújuló energiaforrások • Szoc. országok: gyors növekedés • Szovjet technológia, elhúzódó beruházások • Paks: 1967-70, utána szünet, majd 1973 után újraépítik, 1982: első blokk, 1987-re kész. • Köv: többször áttervezték, biztonságosabb lett. • Mo. energiarendszerében 40-50 %-ot tett ki.

18. A pályamódosítás szükségessége 1970/80 ford: a nk-i körülmények rosszak voltak: - újabb olajár-robbanás fenyegetett - CoCom-lista, 1979: afganisztáni háború - 1979-82: Lengyelország: szovjet beavatkozás 1979: MSZMP KB határozatok a pályamódosításról: Új prioritás: cél a külső egyensúly megteremtése – ennek alárendeltje a belső egyensúly és felhasználás Köv: a belső felhasználást korlátozása, a beruházási ráta csökkentése Eladósodás: 1982: IMF és Világbank

19. Gazd-i kényszerintézkedések, vissza a reformelemekhez • Lazítottak az irányításon – piaci elemek • A korábban összevont nagyüzemeket (tröszt) decentralizálták, 400 új vállalat, GELKA (Pécsett a bőrgyár, kesztyűgyár, Zsolnay stb.), stb. • Belker: nőtt a magánszektor, javuló felhozatal • Nyugati vállalatokat engednek be, új termékek (Marcali: Levis; Sárvár, Pécs: Pepsi Cola stb.) • Új szabályozórendszer a nyereségre • Irányításba bevonták a dolgozókat is (tanácsok) • Új technokrata réteg létrejötte – a pártelit mellett

20. Gazd-i kényszerintézkedések, vissza a reformelemekhez • 1981: gazdasági munkaközösségek (gmk) létrehozása: magántevékenység az állami ipar mellett (fél év alatt 11 ezer gmk) • Nőtt a magánszféra részesedése a GDP- ből: 1980: 10, 1989: 20 %-a • A szabadpiaci áron értékesített termékek köre növekedett: 1979: 37 %; 1980: 50 % • 1980-as évek első felében: 40 %-kal nőtt a magánkereskedők száma • Magánipar növekedése: egyes ágazatokban döntő (építőipar, mg, stb.)

21. A termelés bruttó értékének évi átlagos növ-e az 1980-as években

22. A külső feltételek átalakulása; lehetőség hazai váltzásokra Szovjetunió szerepének leértékelődése: - 1982: Brezsnyev után új főtitkárok (Andropov, Csernyenko, 1985: Gorbacsov) - Csillagháborús tervek, háborúk folytatása, lengyelországi beavatkozás, lejáratódás - Gazdasági káosz, élelmezési válság, nincs pénz a hadsereg fenntartására - Pol-i nyitás - esély a szatellit-országok számára nagyobb gazd. mozgástér

23. Magyarországi következmények Szovjet változások köv-e: 1987, új miniszterelnök: Grósz Károly Változott a pártelit jelentős része, Kádár maradt Szovjet mintára politikai nyitás Új beruházási politika: a „gyorsítás+ (a belső fogyasztás visszafogása, hitelfelvétel, növekedés-várás) Nagy beruházások fenntartása, erősítése (korábban: eocén-program; olefin-program; 1980-as évek 2. felében: mecseki liász-program; 1987 után: Bős-Nagymaros ügye stb.)

24. A „gyorsítás” eredménye 3,4%-os növekedés elérése, de eladósodás révén 1984: 11 milliárd dollár, 1987: 19,6 milliárd dollár az adósság A gazdaság szerkezete rendkívül merev volt Irányítási válság 1988: új adórendszer – az állam okozta terhek az állampolgárok nyakán Világpiaccal szembeni nehézipar-orientált fejlődés Nem nőnek az exportkapacitások, eladhatatlan termékkészletek A közszféra és az infrastruktúra óriási lemaradása

25. Társadalmi és gazdasági következmények • A társ. célja: az életszínvonal őrzése ( 2. gazd., háztáji stb.); egészségügyi köv., halandóság • Jelentős társ-i kereslet kialakulása (fekete gazd; „össznépi összekacsintás” technikája) • Egyre szélesedett a szolgáltatások rendszere, szélesedett a termékkínálat • Elindult a termelés szerkezetnek átal-a • Nyugatorientált lett a külkereskedelem • Passzív ellenállás, néhol üzemi mozgalmak, Pécs, 1988: bányászati munkamegtagadás

26. A termelés szerkezete (%)