A diplomatikai források kiadásának kérdései és példái Magyarországon

1. A diplomatikai források kiadásának kérdései és példáiMagyarországon

2. A diplomatikai források • a középkor nagy jelentőségű forráscsoportja • Magyarországon hiánypótló szerepű • 1526 előttről kb. 300.000 maradt fenn • implikálja a teljességre törekvést (kutatás, kiadás) • a kiadás elsődleges célja: kutathatóvá tétel • a forráskiadás akkor jó, ha • pragmatikus • felhasználó centrikus • empatikus

3. A diplomatikai forráskiadványok csoportjai

4. A facsimile kiadvány • tejles alaki, tartalmi és anyagi hűség • nem kutatáscentrikus • elsősorban anyagi hátteret igényel • a diplomatikai források terén nem elterjedt • példa: Aranybulla (1990)

5. Teljes eredeti szövegű közlés A kritikai kiadás • a legtudományosabb közelítésű kiadási forma • filológiai részletességű kiadás • a teljes kéziratos szöveghagyomány feltárása (stemma) • a kiadások és fordítások teljeskörű számba vétele • a kapcsolódó kommentárok (szakirodalom) feltárása • szövegközlés (valamennyi alakváltozattal) • példa: Diplomata Hungariae Antiquissima DHA szövegformátum

6. Teljes eredeti szövegű közlés • a forrás modern nyomdai formátumú kiadása • egyetlen szövegváltozat alapján készül • eredeti (általában egy példány) • > átírás(ok) > tartalmi átírás(ok) ~ másolat(ok) • a forma regnans kiválasztása • ma már követelmény a tudományos apparátus • igen terjedelmes közlési forma • formulás részek kérdése

7. Teljes eredeti szövegű közlés • elvi döntést igényel (a középkor nem ismerte a helyesírás fogalmát): • a hangjelölés hűsége és módja • a rövidítések feloldásának formája • központozás, kisbetű-nagybetű kérdése • egybeírás, különírás kérdése

8. Teljes eredeti szövegű közlés • MTA forráskiadási szabályzat (1920) • általában a humanista írásmód a követendő, pl. • fluvy, fluvij > fluvii • posicio > positio • wideo > video • Hungarie > Hungariae • az egybe- és különírást, az interpunkciót értelemszerűen kell alkalmazni • a vulgáris szavakat teljes betűhűséggel kell közölni

9. Forráskiadási szabályzatokgyűjteménye

10. Teljes eredeti szövegű közlés Két példa: • Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár (I-VIII., 1860-1878) • Balogh István (gyűjt., átír.): Középkori oklevelek a SzSzB Megyei Levéltárban (2000)

11. Teljes szövegű fordítás • a felhasználó már elszakad az eredeti szövegtől • a felhasználó számára közvetlenül nem átlátszó (kiv. bilingvis kiadások) • a fordító értelmező is (a fordítás nemcsak nyelvi feladat)

12. Regeszta • a regeszta tartalmi kivonat, amely • az oklevél valamennyi lényeges tartalmi elemét tartalmazza • általában nemzeti nyelvű (lehet latin is) • apparátussal ellátott • külső formai jegyek (íráshordozó, pecsétleírás, hátoldal stb.) • szöveghagyomány • kiadás(ok) valamennyi formája (bibliográfiai adatok) • szükség esetén megjegyzések

13. Regeszta • a regesztázásnak nincs rögzült kánonja • mintaadó regesztázási iskolák, műhelyek léteznek • Anjou-kori oklevéltár (Szeged, Kristó Gyula †) • 21 kötetben 15182 számozott regeszta • Zsigmondkori oklevéltár (Bp., Mályusz Elemér †) • 7 kötetben 28204 számozott regeszta • eltérő gyűjtőelv + formai eltérések • példa: Anjou-kori oklevéltár

14. Digitális forráskiadás • az anyagi szempontokat degradálja • széleskörű hozzáférés (online) • a szöveg kiterjedt kereshetősége (fulltext) • a relációs adatbázis előnyei (lekérdezések) • többféle kiadási formát egyesíthet • példa: • Zsigmondkori oklevéltár • Árpádkori új okmánytár

15. Papíralapú oklevélkiadás 1. Szövegközeliség facsimile kritikai kiadás teljes szövegű kiadás teljes szövegű fordítás regeszta Kiadási költség

16. Papíralapú oklevélkiadás 2. Szövegközeliség facsimile kritikai kiadás teljes szövegű kiadás teljes szövegű fordítás regeszta Tudományos munkaerőigény

17. Digitális oklevélkiadás Szövegközeliség Kiadásiköltség: konstansalacsony Csak képfájlok facsimile kritikai kiadás Fulltextadatbázis Fulltextésrelációsadatbázis teljes szövegű kiadás teljes szövegű kiadás teljes szövegű fordítás teljes szövegű fordítás regeszta regeszta Tudományos munkaerőigény