431 likes | 1.41k Views
Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Összeállította: Dóber Valéria. Anyanyelvünk változatai. Anyanyelvünk nem egységes Egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő változatokban él Ezeknek a változatoknak az összessége a nemzeti nyelv
E N D
Társadalmi és területi nyelvváltozatok Összeállította: Dóber Valéria
Anyanyelvünk változatai • Anyanyelvünk nem egységes • Egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő változatokban él • Ezeknek a változatoknak az összessége a nemzeti nyelv • A nyelv egységesülése hosszú történelmi folyamat eredménye • De a nyelv ma is folyamatos változásban van, tükrözi a nyelvet használó emberi közösség életének változásait
A nyelvi norma fogalma • Követendő, példaértékű nyelvhasználati minta. Hagyományozott, általános nyelvszokás, íratlan és írott szabályok (főképp nyelvtanok, helyesírási szabályzatok) rögzítik a normát, mely a nyelv legkülönbözőbb szintjeiben nyilvánul meg (hangtan, nyelvtani szerkezet, szókészlettan, helyesírás)
Irodalmi nyelv, köznyelv • Minden magyar anyanyelvű ember ismeri, érti a köznyelvet (írott, beszélt változat). A köznyelv területileg nem tagolt, viszonylag egységes nyelvváltozat • A köznyelv választékosabb, igényesebb változatát irodalmi nyelvnek nevezzük (igényesebb újságírás, televízió, rádió, iskolai tanórák)
Társadalmi nyelvváltozatok 1. • A nyelv társadalmi tagolódása szerint beszélünk csoportnyelvekről • I. Szaknyelvek – egyes szakmák, foglalkozási csoportok, mesterségek jellegzetes szó- és nyelvhasználata • II. Hobbinyelvek – különböző szabadidős tevékenységekhez köthető nyelvhasználat
Társadalmi nyelvváltozatok 2. • III. Rétegnyelvek • 1. Életkorhoz kötődő nyelvváltozatok: dajka vagy gyermeknyelv; diáknyelv, ifjúsági nyelv, katonai nyelv stb. • 2. Egy- egy társadalmi réteg, csoport tudatosan felépített, a csoporthoz tartozást ily módon is hangsúlyozó elkülönült, sajátos nyelvhasználata: • A, az argó • B, a szleng
Az ifjúsági nyelv • A fiatalok elkülönülési vágyát a nyelv is hangsúlyosan kifejezi • Gyorsan változik, és hat más nyelvi rétegekre • Sok új, egyedi szóalak (neologizmus) jellemzi • Értéke: a nyelvi eredetiség, szemléletes eredeti szóképek, stíluseszközök, szórövidítések sokasága, egyedi látásmód, humor, irónia, őszinte szókimondás • Negatívuma: nyers, harsány durva hangvétel, trágár szavak halmozása, nyelvi igénytelenség,
Az argó, a tolvajnyelv, az alvilág nyelve • Cél: a nyelvet a beavatottakon kívül más ne értse, a titok megőrzése, a lelepleződés elkerülése • A szavak: teljesen újak vagy köznyelvi szavak eltorzításából, vagy más jelentésben történő használatából erednek • A köznyelvre, a szlengre, az ifjúsági nyelvre is hat
A szleng • Alacsonyabb igényű nyelvhasználat, többnyire hátrányos társadalmi helyzetű csoportokhoz kötődik • Szókészlete gyorsan változik, mindig megújul • Szoros a kapcsolata az argóval, az ifjúsági nyelvvel, hat a köznyelvre • Fontos szociológiai, művészeti, társadalmi üzenetet hordozva bekerül irodalmi művekbe, filmekbe
tag férfi tahó rosszindulatú tatyó táska tápol 1. eszik 2.(szerepjátékban) (túl)fejleszti a karakterét tátós homoszexuális tbc tablettás bor kólával tej sperma tejel pénzt ad vkinek tekerés 1. közösülés. 2. marihuánás cigaretta sodrása és elfogyasztása 3. székletürítés telcsi telefon Néhány példa a szlengnyelvbőlForrás: szlengszótar.ini.hu
A nyelv területi tagolódása, a nyelvjárások • A nyelvek földrajzi területenként nyelvjárásokra tagolódnak • A nyelvek különböznek egymástól a tekintetben, hogy milyen fokú az egyes nyelvjárások közötti eltérés • A magyar nyelvben az egyes nyelvjárások között nincs akkora eltérés, amely megnehezíteni a különböző területeken élők egymás közötti kommunikációját
A magyar nyelvjárások jellemzői • A nyelvjárások főleg hangtanukban különböznek, szókészletükben és mondattanukban kevéssé térnek el egymástól • A nyelvjárások osztályozásával sok magyar tudós foglalkozott: Verseghy Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám, • A mai magyar nyelvjárások rendszere (Deme László, Imre Samu) 18 tiszta és 10 keverék nyelvjárást ismertet
A nyolc legnagyobb nyelvjárás • Nyugati • Dunántúli • Déli • Tiszai • Palóc • Északkeleti • Mezőségi • Székely és csángó
A tájszavak jellemzői, típusai 1. Alaki tájszó- a köznyelvitől eltérő kiejtés, hangalak (föld – főd; gereblye – grábla) 2. Valódi tájszó – a köznyelvben is meglévő fogalmat más, egyedi hangsorral jelöli (kukorica – tengeri – törökbúza; burgonya - krumpli – pityóka; szekrény – kredenc) 3. Jelentésbeli tájszó – a köznyelvben is meglévő szót más jelentésben használja (medence – fateknő; bogár – légy)