Az egészségpolitika főbb kérdései – nemzetközi kitekintés

1. Az egészségpolitika főbb kérdései – nemzetközi kitekintés

2. NémetországA német rendszer 5 pillére Forrás:Boncz Imre

3. Németországtársadalombiztosítók tipusai (2004) Forrás:Boncz Imre

4. Németországjárulékfizetés • Tb: jövedelemfüggő járulékfizetés • sokáig „predestinált” krankenkasse • 1996-tól: szabad betegbiztosító választás • biztosítók közötti kockázatkiegyenlítés: –életkor –nem • magánbiztosítás: kockázat függő járulék- fizetés

5. Ausztria • Jövedelemtől függetlenül kötelező a társadalombiztosítási tagság • Magánbiztosítás: csak kiegészítő biztosítás (lakosság 33 %-a) • Több biztosítós modell: tartományi, vállalati, ágazati biztosítók. • Választási szabadság korlátozott: lakóhely vagy foglalkozás alapján • Vásárló és szolgáltató integrálására több példa van

6. Hollandia Forrás:Boncz Imre

7. Hollandia • százalékos járulékfizetés –jövedelemfüggő –központi alapba kerül • nominális járulék (flat rate) –biztosító állapítja meg –biztosítónak fizetik • fejkvóta kockázat kiegyenlítése: –életkor, nem, régió, rokkantság, foglalkoztatás • magánbiztosítás: kockázat függő járulék fizetés

8. Belgium • Kb. 94 db Mutualite –Önállójogi személyiség –Magán szervezetek –Not-for-profit elv –Vallási vagy politikai alapon szerveződnek • •6 db alliance • •1 db INAMI/RIZIV –Betegség és Rokkantság Biztosítás Nemzeti Intézete –Nem kormányzati szerv

9. Egyesült Királyság GP fundholding • a finanszírozó (NHS) az alapellátáshoz többletforrást delegál • az orvos menedzseli a beteg alapellátáson túli sorsát –kivizsgálások, –járóbeteg szakellátás, –gyógyszerfelhasználás • részvétel önkéntes alapon • Megtakarítás egy része visszaforgathatóa praxisra • Kb. 10.000 lakos/ fundholding

10. Egyesült Királyság GP fundholding • Multifund: több fundholder összekapcsolása • 1995-től: total purchasing pilot sites(TPPs): –a szolgáltatások teljes körét vásárolhatták –lakosság: 12.000 –80.000 fő • 1999-től változó prioritások • GP fundholding rendszer megszüntetése

11. Egyesült Királyság • 1999. április 1-től működnek: –≈ alapellátási csoportok –a szolgáltatások teljes körét vásárolhatták –lakosság: 50.000 –250.000 fő • Egy területen lévő háziorvosok tartoznak egybe • A részvétel kötelező • Szolgáltatás szervezői feladatok ellátása • Health authorities szerepe inkább tervezés • továbbfejlődés: primary care trusts(PCTs)

12. Magán egészségbiztosítások Forrás: Boncz Imre

13. Szolgáltatások a magán egészségbiztosításokban Forrás: Boncz Imre

14. Összefoglalás • Főbb csoportok kialakíthatók az egészségügyi rendszerekben • Jelentős helyi, történelmi sajátosságok érvényesülnek • Konvergencia az egyes rendszerek között

15. Döntéshozatal az egészség-gazdaságtanban Forrás: Boncz Imre

16. A források elosztása • Az országban elosztható javak összessége (Bruttó hazai termék, GDP) • Az egészségügyre allokált javak összessége (egészségügyi kiadás) • Az egészségügyi célú források szétosztása (háziorvos, kórház, gyógyszer, megye/régió, belgyógyászat/ onkológia, stb.) • Mi a hozadéka az egészségügyi kiadásoknak (egészségnyereség, életminőség, születéskor várható élettartam, stb.)

17. Az egészségügyi kiadások mérésének lehetőségei • GDP (gross domestic product): bruttó hazai termék: –hány százalékát költjük egészségügyre (% of GDP) –egy főre mekkora összeget fordítunk (GDP per capita) • Amerikai dollárban: –keresztárfolyamon számolva (Exchange Rate) –vásárlóerő paritáson számolva (Purchasing Power Parity) • Helyi valutában --nemzetközileg korlátozottan értelmezhető

18. Egy főre jutó összes egészségügyi kiadás (WHO, USD, PPP, 1970-2002 Forrás: Boncz Imre

19. Összes egészségügyi kiadás a GDP százalékában(OECD, 2002) Forrás: Boncz Imre

20. Egészségügyi kiadások összehasonlítása eltérő mérőszámmal (OECD, 2002) Forrás: Boncz Imre

21. Egy főre jutó GDP Forrás: Boncz Imre

22. Összefüggések

23. Egy főre jutó GDP és egészségügyi kiadás a GDP %-ában (OECD Health Data, 2001) Forrás: Boncz I

24. Egy főre jutó GDP és egy főre jutó egészségügyi kiadás (OECD Health Data, 2001) Forrás: Boncz I

25. Születéskor várható élettartam és egy főre jutó egészségügyi kiadás (OECD Health Data, 2001) Forrás: Boncz I

26. Születéskor várható élettartamés egy főre jutó GDP (USD,PPP) Forrás: Boncz I

27. Játék a számokkal: 1000 USD növekedés 1,3 év emelkedés Forrás : Boncz I

28. Az egészségügyi költségrobbanás főbb okai • technikai fejlődés (rtg => CT) • volumennövekedés (orvoshozfodulás ⇑) • fogyasztói igények emelkedése • inflatórikus hatás • demográfiai változások • piaci szemlélet térhódítása (ÜZLET)

29. Az egészségügyi kiadások forrásoldala • Public: közkiadások –állami –önkormányzati • Private: magán kiadások –(kiegészítő) magánbiztosítás –(kiegészítő) magántársadalombiztosítás –out-of pocket (közvetlen fizetés, „zsebből”) –paraszolvencia

30. Az összes egészségügyi kiadás megoszlása finanszírozók szerint Magyarországon% Forrás: Magyar Nemzeti Egészségügyi Számlák

31. Az E. Alap bevételeinek és kiadásainak alakulása (1994-2005).

32. Az E. Alap éves hiánya kiadások százalékában(1994-2005)

33. Egy főre jutó átlagos éves egészségügyi kiadás: összes kassza (2003.)

34. Az egészségügyi reform kulcskérdése • Kiadások emelkedésének mérséklésével (ugyanannyi vagy kevesebb pénzből) • Többféle, szélesebb kör számára elérhető és magasabb szinvonalú szolgáltatás • Mik a realitások ???

35. Az egészségügyi reformokfőbb irányai és területei 1. • Struktúra át-és kialakítás –Aktív ⇒ krónikus –Fekvő ⇒ járó • Tulajdonviszonyok változtatása –Magánosítás –Államosítás • Rendelkezésre állóforrások növelése –Járulék/adófizetők számának növelése –Kiegészítő források bevonása • Betegterhek növelése: költség-megosztás –co-payment(fix) –co-insurance(%)

36. Az egészségügyi reformokfőbb irányai és területei 2. • Hozzáférés szabályozása –Ki milyen szolgáltatásokhoz férhet hozzá –Milyen feltételek mellett • Verseny a finanszírozói oldalon –Több biztosító jelenléte –Választási lehetőség a lakosság számára • Betegút követés és monitorozás (managed care) • Érdekeltségi rendszerek kialakítása: –Nem dohányzik, kevesebb járulékot fizet –Nem drága gyógyszert ír fel: részesül a megtakarításból

37. Egészségügyi szolgáltatás kiadások kontrolljának elvi lehetőségei: páciens oldal • Hozzáférés szabályozása (választási szabadság korlátozása) • Biztosítási alapcsomag definiálása • Betegirányítási technikák alkalmazása • Finanszírozási ösztönzők (co-payment)

38. Egészségügyi szolgáltatás kiadások kontrolljának elvi lehetőségei: szolgáltatói oldal • Szakmai szabályrendszer megalapozása • Szakmai irányelvek és finanszírozási szabályok összhangja • Finanszírozási ösztönzők és korlátok alkalmazása • Hatékonyság növelése • Költségvetési korlátok • Finanszírozási technikák változtatása

39. Egészségügyi reformok Nyugat Európában • a jelenlegi reformfolyamatok hosszú (akár több évtizedes) előkészítő tevékenységek részei/eredményei, • olyan országokban zajlanak, ahol a gazdasági növekedés ebben a teljes periódusban kiegyensúlyozott és jelentős • a magán-, illetve nem állami tulajdonú egészségügynek vannak hagyományai, • az (Egyesült Királyságot kivéve) a több-biztosítós rendszernek vannak csak hagyományai, • nagyon erős az állami (szakmai és finanszírozási), szakmai és a lakossági kontroll.

40. Egyesült Királyság -1999 • Alapellátási csoportok és trösztök létrehozása • emelték az egészségügyi kiadásokat (55,5 milliárd Ł-ról 2001- ben 75 milliárdra, a GDP %-aban 6,8-ról 8,1%-re (2004). • területi alapú csoportpraxis, kötelező részvétellel • alapellátási csoportok egyesülésével keletkeztek az alapellátási trösztök • a csoportosulások a szolgáltatások teljes körét megvásárolhatják • az állami szolgáltatók közötti verseny erősítése • a forrásokat a háziorvosok allokálják a lakosság igényeinek megfelelően • a hatékonyság 0,9-1,6%-os növekedése – ha a minőségi elemeket is figyelembe vesszük

41. Hollandia • Finanszírozók vásárlási pozíciójának erősítése – állami szabályozás helyett szabályozott piaci verseny • Minőségen alapuló szolgáltatásvásárlás • A reformfolyamatok 1987 óta tartanak, • A társadalmi párbeszéd jelentős szerepet kap • Megelőzés erősítése, szociális-gazdasági különbségek enyhítése, várólisták megszüntetése

42. Hollandia 2006. • Kötelező biztosítás lép életbe, amely az akut ellátást fedezi • Minden biztosító köteles minden jelentkezőt fogadni • Minden biztosított köteles a biztosító által megszabott díjat fizetni • A finanszírozó bevétele: fix összeg + jövedelem arányos összeg • A biztosító 10% kedvezményt adhat a biztosítási járulékból • Biztosítási kockázatot kiegyenlít alapot hoztak létre • A biztosító egyezik meg a szolgáltatóval a szolgáltatás áráról, minőségéről

43. Németország 1996-1997 • Szabadon lehet biztosítót választani • Kötelező betegbiztosítás, de 3900 euró⁄hó felett ki lehet lépni a rendszerből – magánbiztosítás, ami nem terjed ki a családtagokra • Regionálisan nagy eltérések a biztosítási járulékok között 11-15% - emiatt sokan választottak másik biztosítót

44. Németország, 2006-2007. • Egységes szolgáltatáscsomag és biztosítási hozzájárulás kialakítása • Minimalizálták a fizetendő járulékok közötti különbséget • Biztosítási hozzájárulás központi beszedése • Kockázat kiegyenlítő közösség létrehozása

45. Franciaország • A rendszer az egészségbiztosításon alapul, kiegészülve a • Általános Társadalmi Hozzájárulással (CSG), • Adóalapú finanszírozással, • Kiegészítő biztosítással • Több országos biztosító működik

46. Franciaország 2000 • Teljeskörű- Egészségügyi Fedezet bevezetése - lakosság 99,9%-a • Teljes jövedelem alapján fizetendő Általános Társadalmi Hozzájárulással (CSG) – tőkejövedelem, szerencsejáték stb. • Szabályozott a szolgáltatások köre • Co-payment bevezetése: szolgáltatás árának 30%-a, de max 50 euró/év/f (pl. 20 euróból 13,7-et visszatérít a biztosító)

47. Franciaország 2005 • Társadalombiztosítási alap növelése - megfelelő ellátás biztosítása érdekében • Egészségügy indokolatlan igénybevételének és a fokozott gyógyszerkiadások mérséklése • Vizitdíj bevezetése: 1 euró • Kórházi struktúra átalakítása • Háziorvosok kapuőri feladatának megerősítése

48. Észtország • Több-biztosítós egészségügy • Alap- és szakorvosi ellátás erősítése • Kórházi struktúra átalakítása • Ágyszám-csökkentés • Co-payment bevezetése: vizitdíj, kórházi napi térítési díj, gyógyszerek

49. Csehország • Egészségbiztosításon alapuló több-biztosítós rendszer • 2007-ben reform: a biztosítók részvénytársasággá alakulnak • Pazarlás megszüntetése, igazságos feltételek megteremtése az egészségügyi ellátás és az egészségbiztosítók terén • Co-payment bevezetése • Lehetőséget biztosítanak arra, hogy a garantált szint feletti szolgáltatás igénybevételéért legálisan fizethessenek • Biztosítás által fedezett szolgáltatási csomag meghatározása, várakozási idő

50. Lengyelország • Vajdaságok szerint tagozódó betegpénztárak összevonása révén központosított országos egészségbiztosításon alapul • A hatékonyság növelése centralizációval