Epidemiológia

1. Epidemiológia Epidemiológia: az orvostudomány területe, mely vizsgálja a lakosság körében az egészségi állapot jellemzőit; a betegségek gyakoriságát, eloszlását. Tanulmányozza azon jelenségeket, melyek az egészségi állapotot, a betegségek kialakulását befolyásolják; valamint azokat a kockázati tényezőket, melyek a betegség kialakulásában, előfordulási gyakoriságában szerepet játszanak. Epi démosz: a nép körében.

2. Az epidemiológia kialakulása a XIX. század második felére vezethető vissza: • a fertőzés okainak terjedésének • a lakosság körében történő vizsgálata

3. Epidemiológia Deszkriptív Analitikus Intervenciós megfigyeléses experimentális klinikai epidemiológia epidemiológia

4. Deszkriptív epidemiológia Vizsgálja a lakosság körében – vagy annak egy csoportjában – a létező jelenségeket, anélkül, hogy ok-okozati összefüggéseket keresne, illetve a vizsgáló beavatkozna a folyamat természetes alakulásába.

5. Analitikus epidemiológia A jelenség/betegség kialakulásának oki tényezőit vizsgálja. Kapcsolatot keres a vizsgált jelenség gyakorisága és feltételezett okai között, azonosítja az un. Rizikófaktorokat (pl. dohányzás – tüdőrák), méri a kockázati faktorok hatását.

6. Experimentális epidemiológia Az ok-okozati kapcsolat bizonyítása a feltételezett kóroki tényező és a betegség kialakulása között (pl. jódozott konyhasó – golyvagyakoriság; fluor prevenció – fogszuvasodás).

7. Klinikai epidemiológia Diagnosztikai és terápiás eredmények értékelése epidemiológiai módszerekkel (tényeken alapuló orvoslás evidence based medicine (EBM).

8. Az epidemiológia adatforrásai Demográfiai adatok Morbiditási adatok (elsősorban rutin (megbetegedési) statisztikák)

9. Megbetegedési adatok Jelentősége: • ellátó kapacitás tervezése • a társadalomra és a családokra nehezedő betegségteher mérése • egészségfejlesztési programok tervezése és hatékonyságának mérése

10. Megbetegedési adatok gyűjtése • fekvőbeteg-intézetekre épülő megbetegedés regiszterek képzése • kötelező, folyamatos bejelentések • lakossági felmérésekből nyert morbiditási adat-gyűjtés • háziorvosi morbiditás monitorozás működtetése

11. Fekvőbeteg intézetekre (társadalombiztosítás) épülő regiszterek A felhasználhatóság korlátai: • számláló pontatlansága • nevező meghatározhatatlansága • jelentések teljessége • regionálisan is eltérő igénybevételi szokások, kulturális tényezők • az adatok minőségének megkérdőjelezhetősége finanszírozási problémák miatt • az egységes diagnosztikus kritériumok hiánya

12. Fekvőbeteg intézetek regiszterei • a kórházi adatokon alapuló statisztikák alacsony megbízhatóságúak és pontatlanok • kórházi adatokon alapuló morbiditási regiszterek képzése és ennek alapján az egészségi állapot-ból fakadó szükségletek meghatározása nem ja-vasolt

13. Kötelezően előírt jelentések • bejelentésre kötelezett fertőző betegségek • tuberkulózis • ételmérgezések • foglalkozási betegségek és mérgezések • üzemi balesetek • halálos balesetek • veleszületett fejlődési rendellenességek • daganatos betegségek (rákregiszter)

14. Lakossági felmérésekből nyert morbiditási adatgyűjtés egészségmagatartás vizsgálatokon alapuló felmérés felmérések

15. Gyűjthető adatok köre: • általános egészségi állapotra vonatkozó adatok • betegségteher adatok • szocio-demográfiai adatok • életmód • az egészséggel kapcsolatos ismeretek • a szolgáltatások igénybevétele • a szolgáltatással kapcsolatos elvárások • egészségpolitikai intézkedéssel kapcsolatos véle-mények

16. A lakossági felmérésből nyert morbiditás Előnyei: • a gyűjtendő adatok körének flexibilis változtat-hatósága • a kapott eredmények reprezentativitása • standardizált adatgyűjtés Hátrányai: • az adatok megbízhatósága (visszaemlékezési torzítás) • általánosíthatóság korlátozottsága nem megfele-lő módszertan esetén • adatgyűjtés korlátozottsága (kérdőívek limitált hossza)

17. Háziorvosi morbiditás monitorozás Esetalapú monitorozás célzott morbiditás (minden egyes monitorozás orvos-beteg találkozást (egy-egy betegségre, rögzít) vagy betegségcso- portra irányul)

18. Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program HMAP • Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola és ÁNTSZ-ek (4 megye) • 1998 októberétől (a már ismert betegségek bejelentése) • település nagyság szerint reprezentatív praxisok (me-gyénként 20-20) kiválasztása • magasvérnyomás, cukorbetegség, májzsugor, infarktus, daganatok (tüdő, vastagbél, emlő, méhnyak, prosztata) • új megbetegedések folyamatos jelentése • rejtett morbiditási vizsgálatok (magas vérnyomás, cukorbetegség, májzsugor) 55-64 évesek körében

19. Az epidemiológiai mutatók alaptípusai Incidencia Prevalencia

20. Incidencia: az új esetek gyakorisága egy meghatározott időtartam alatt az eseménytől addig mentes populáció körében. Prevalencia: az összes létező eset előfordulása az érintett populáció körében egy meghatározott idő-pontban, függetlenül attól, hogy a létező eset az egyednél mióta áll fenn.

21. új esetek száma az adott időtartamban az érintett populáció száma ugyanazon időtartamban I = x k CI = x k (CI = kumulatív incidencia) új esetek száma a megfigyelt időtartamban az érintett populáció száma a megfigyelés kezdetén

22. az eset bekövetkezése

23. P= x k a létező esetek száma adott időpontban az érintett populáció száma ugyanazon időpontban

24. Prevalencia tartam prevalencia pont prevalencia (az adott időtartam (az adott időpontban létező és új esetei) ismert esetek) ritkán használják rutinszerűen használják

25. Incidencia Prevalencia Kimenetel

27. A magasvérnyomás prevalenciája kor szerint férfiak körében /HMAP1998/

28. A magasvérnyomás prevalenciája kor szerint nők körében /HMAP,1998/

29. A magasvérnyomás incidenciája kor szerint férfiak körében/HMAP, 1999-2000/

30. A magasvérnyomás incidenciája kor szerint nők körében /HMAP, 1999-2000/

31. A tbc incidenciája

32. A szifilisz incidenciája

33. A rosszindulatú daganatos megbetegedések incidenciája

34. A méhnyakrák incidenciája

35. A tüdő rosszindulatú daganatainak incidenciája