Epidemiol gia
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 35

Epidemiológia PowerPoint PPT Presentation


  • 74 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Epidemiológia.

Download Presentation

Epidemiológia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Epidemiol gia

Epidemiológia

Epidemiológia: az orvostudomány területe, mely vizsgálja a lakosság körében az egészségi állapot jellemzőit; a betegségek gyakoriságát, eloszlását. Tanulmányozza azon jelenségeket, melyek az egészségi állapotot, a betegségek kialakulását befolyásolják; valamint azokat a kockázati tényezőket, melyek a betegség kialakulásában, előfordulási gyakoriságában szerepet játszanak.

Epi démosz: a nép körében.


Epidemiol gia

Az epidemiológia kialakulása a XIX. század második felére vezethető vissza:

  • a fertőzés okainak

    terjedésének

  • a lakosság körében történő vizsgálata


Epidemiol gia

Epidemiológia

Deszkriptív Analitikus Intervenciós

megfigyeléses experimentális klinikai

epidemiológia epidemiológia


Deszkript v epidemiol gia

Deszkriptív epidemiológia

Vizsgálja a lakosság körében – vagy annak egy csoportjában – a létező jelenségeket, anélkül, hogy ok-okozati összefüggéseket keresne, illetve a vizsgáló beavatkozna a folyamat természetes alakulásába.


Analitikus epidemiol gia

Analitikus epidemiológia

A jelenség/betegség kialakulásának oki tényezőit vizsgálja. Kapcsolatot keres a vizsgált jelenség gyakorisága és feltételezett okai között, azonosítja az un. Rizikófaktorokat (pl. dohányzás – tüdőrák), méri a kockázati faktorok hatását.


Experiment lis epidemiol gia

Experimentális epidemiológia

Az ok-okozati kapcsolat bizonyítása a feltételezett kóroki tényező és a betegség kialakulása között (pl. jódozott konyhasó – golyvagyakoriság; fluor prevenció – fogszuvasodás).


Klinikai epidemiol gia

Klinikai epidemiológia

Diagnosztikai és terápiás eredmények értékelése epidemiológiai módszerekkel (tényeken alapuló orvoslás evidence based medicine (EBM).


Epidemiol gia

Az epidemiológia adatforrásai

Demográfiai adatok Morbiditási adatok

(elsősorban rutin (megbetegedési)

statisztikák)


Megbeteged si adatok

Megbetegedési adatok

Jelentősége:

  • ellátó kapacitás tervezése

  • a társadalomra és a családokra nehezedő

    betegségteher mérése

  • egészségfejlesztési programok tervezése és

    hatékonyságának mérése


Megbeteged si adatok gy jt se

Megbetegedési adatok gyűjtése

  • fekvőbeteg-intézetekre épülő megbetegedés regiszterek képzése

  • kötelező, folyamatos bejelentések

  • lakossági felmérésekből nyert morbiditási adat-gyűjtés

  • háziorvosi morbiditás monitorozás működtetése


Fekv beteg int zetekre t rsadalombiztos t s p l regiszterek

Fekvőbeteg intézetekre (társadalombiztosítás) épülő regiszterek

A felhasználhatóság korlátai:

  • számláló pontatlansága

  • nevező meghatározhatatlansága

  • jelentések teljessége

  • regionálisan is eltérő igénybevételi szokások, kulturális tényezők

  • az adatok minőségének megkérdőjelezhetősége finanszírozási problémák miatt

  • az egységes diagnosztikus kritériumok hiánya


Fekv beteg int zetek regiszterei

Fekvőbeteg intézetek regiszterei

  • a kórházi adatokon alapuló statisztikák alacsony megbízhatóságúak és pontatlanok

  • kórházi adatokon alapuló morbiditási regiszterek képzése és ennek alapján az egészségi állapot-ból fakadó szükségletek meghatározása nem ja-vasolt


K telez en el rt jelent sek

Kötelezően előírt jelentések

  • bejelentésre kötelezett fertőző betegségek

  • tuberkulózis

  • ételmérgezések

  • foglalkozási betegségek és mérgezések

  • üzemi balesetek

  • halálos balesetek

  • veleszületett fejlődési rendellenességek

  • daganatos betegségek (rákregiszter)


Epidemiol gia

Lakossági felmérésekből nyert morbiditási adatgyűjtés

egészségmagatartás vizsgálatokon alapuló

felmérés felmérések


Epidemiol gia

Gyűjthető adatok köre:

  • általános egészségi állapotra vonatkozó adatok

  • betegségteher adatok

  • szocio-demográfiai adatok

  • életmód

  • az egészséggel kapcsolatos ismeretek

  • a szolgáltatások igénybevétele

  • a szolgáltatással kapcsolatos elvárások

  • egészségpolitikai intézkedéssel kapcsolatos véle-mények


A lakoss gi felm r sb l nyert morbidit s

A lakossági felmérésből nyert morbiditás

Előnyei:

  • a gyűjtendő adatok körének flexibilis változtat-hatósága

  • a kapott eredmények reprezentativitása

  • standardizált adatgyűjtés

    Hátrányai:

  • az adatok megbízhatósága (visszaemlékezési torzítás)

  • általánosíthatóság korlátozottsága nem megfele-lő módszertan esetén

  • adatgyűjtés korlátozottsága (kérdőívek limitált hossza)


Epidemiol gia

Háziorvosi morbiditás monitorozás

Esetalapú monitorozás célzott morbiditás

(minden egyes monitorozás

orvos-beteg találkozást (egy-egy betegségre,

rögzít) vagy betegségcso-

portra irányul)


H ziorvosi morbidit si adatgy jt si program hmap

Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program HMAP

  • Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola és ÁNTSZ-ek (4 megye)

  • 1998 októberétől (a már ismert betegségek bejelentése)

  • település nagyság szerint reprezentatív praxisok (me-gyénként 20-20) kiválasztása

  • magasvérnyomás, cukorbetegség, májzsugor, infarktus, daganatok (tüdő, vastagbél, emlő, méhnyak, prosztata)

  • új megbetegedések folyamatos jelentése

  • rejtett morbiditási vizsgálatok (magas vérnyomás, cukorbetegség, májzsugor) 55-64 évesek körében


Epidemiol gia

Az epidemiológiai mutatók alaptípusai

Incidencia Prevalencia


Epidemiol gia

Incidencia: az új esetek gyakorisága egy meghatározott időtartam alatt az eseménytől addig mentes populáció körében.

Prevalencia: az összes létező eset előfordulása az érintett populáció körében egy meghatározott idő-pontban, függetlenül attól, hogy a létező eset az egyednél mióta áll fenn.


Epidemiol gia

új esetek száma az adott időtartamban

az érintett populáció száma ugyanazon

időtartamban

I = x k

CI = x k

(CI = kumulatív incidencia)

új esetek száma a megfigyelt időtartamban

az érintett populáció száma

a megfigyelés kezdetén


Epidemiol gia

az eset bekövetkezése


Epidemiol gia

P= x k

a létező esetek száma adott időpontban

az érintett populáció száma ugyanazon időpontban


Epidemiol gia

Prevalencia

tartam prevalencia pont prevalencia

(az adott időtartam (az adott időpontban

létező és új esetei) ismert esetek)

ritkán használják rutinszerűen használják


Epidemiol gia

Incidencia

Prevalencia

Kimenetel


A magasv rnyom s prevalenci ja kor szerint f rfiak k r ben hmap1998

A magasvérnyomás prevalenciája kor szerint férfiak körében /HMAP1998/


A magasv rnyom s prevalenci ja kor szerint n k k r ben hmap 1998

A magasvérnyomás prevalenciája kor szerint nők körében /HMAP,1998/


A magasv rnyom s incidenci ja kor szerint f rfiak k r ben hmap 1999 2000

A magasvérnyomás incidenciája kor szerint férfiak körében/HMAP, 1999-2000/


A magasv rnyom s incidenci ja kor szerint n k k r ben hmap 1999 2000

A magasvérnyomás incidenciája kor szerint nők körében /HMAP, 1999-2000/


A tbc incidenci ja

A tbc incidenciája


A szifilisz incidenci ja

A szifilisz incidenciája


A rosszindulat daganatos megbeteged sek incidenci ja

A rosszindulatú daganatos megbetegedések incidenciája


A m hnyakr k incidenci ja

A méhnyakrák incidenciája


A t d rosszindulat daganatainak incidenci ja

A tüdő rosszindulatú daganatainak incidenciája


  • Login