Epidemiol gia
Download
1 / 35

Epidemiol gia - PowerPoint PPT Presentation


  • 111 Views
  • Uploaded on

Epidemiológia.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Epidemiol gia' - michi


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Epidemiol gia

Epidemiológia

Epidemiológia: az orvostudomány területe, mely vizsgálja a lakosság körében az egészségi állapot jellemzőit; a betegségek gyakoriságát, eloszlását. Tanulmányozza azon jelenségeket, melyek az egészségi állapotot, a betegségek kialakulását befolyásolják; valamint azokat a kockázati tényezőket, melyek a betegség kialakulásában, előfordulási gyakoriságában szerepet játszanak.

Epi démosz: a nép körében.


Az epidemiológia kialakulása a XIX. század második felére vezethető vissza:

  • a fertőzés okainak

    terjedésének

  • a lakosság körében történő vizsgálata


Epidemiológia felére vezethető vissza:

Deszkriptív Analitikus Intervenciós

megfigyeléses experimentális klinikai

epidemiológia epidemiológia


Deszkript v epidemiol gia
Deszkriptív epidemiológia felére vezethető vissza:

Vizsgálja a lakosság körében – vagy annak egy csoportjában – a létező jelenségeket, anélkül, hogy ok-okozati összefüggéseket keresne, illetve a vizsgáló beavatkozna a folyamat természetes alakulásába.


Analitikus epidemiol gia
Analitikus epidemiológia felére vezethető vissza:

A jelenség/betegség kialakulásának oki tényezőit vizsgálja. Kapcsolatot keres a vizsgált jelenség gyakorisága és feltételezett okai között, azonosítja az un. Rizikófaktorokat (pl. dohányzás – tüdőrák), méri a kockázati faktorok hatását.


Experiment lis epidemiol gia
Experimentális epidemiológia felére vezethető vissza:

Az ok-okozati kapcsolat bizonyítása a feltételezett kóroki tényező és a betegség kialakulása között (pl. jódozott konyhasó – golyvagyakoriság; fluor prevenció – fogszuvasodás).


Klinikai epidemiol gia
Klinikai epidemiológia felére vezethető vissza:

Diagnosztikai és terápiás eredmények értékelése epidemiológiai módszerekkel (tényeken alapuló orvoslás evidence based medicine (EBM).


Az epidemiológia adatforrásai felére vezethető vissza:

Demográfiai adatok Morbiditási adatok

(elsősorban rutin (megbetegedési)

statisztikák)


Megbeteged si adatok
Megbetegedési adatok felére vezethető vissza:

Jelentősége:

  • ellátó kapacitás tervezése

  • a társadalomra és a családokra nehezedő

    betegségteher mérése

  • egészségfejlesztési programok tervezése és

    hatékonyságának mérése


Megbeteged si adatok gy jt se
Megbetegedési adatok gyűjtése felére vezethető vissza:

  • fekvőbeteg-intézetekre épülő megbetegedés regiszterek képzése

  • kötelező, folyamatos bejelentések

  • lakossági felmérésekből nyert morbiditási adat-gyűjtés

  • háziorvosi morbiditás monitorozás működtetése


Fekv beteg int zetekre t rsadalombiztos t s p l regiszterek
Fekvőbeteg intézetekre (társadalombiztosítás) épülő regiszterek

A felhasználhatóság korlátai:

  • számláló pontatlansága

  • nevező meghatározhatatlansága

  • jelentések teljessége

  • regionálisan is eltérő igénybevételi szokások, kulturális tényezők

  • az adatok minőségének megkérdőjelezhetősége finanszírozási problémák miatt

  • az egységes diagnosztikus kritériumok hiánya


Fekv beteg int zetek regiszterei
Fekvőbeteg intézetek regiszterei regiszterek

  • a kórházi adatokon alapuló statisztikák alacsony megbízhatóságúak és pontatlanok

  • kórházi adatokon alapuló morbiditási regiszterek képzése és ennek alapján az egészségi állapot-ból fakadó szükségletek meghatározása nem ja-vasolt


K telez en el rt jelent sek
Kötelezően előírt jelentések regiszterek

  • bejelentésre kötelezett fertőző betegségek

  • tuberkulózis

  • ételmérgezések

  • foglalkozási betegségek és mérgezések

  • üzemi balesetek

  • halálos balesetek

  • veleszületett fejlődési rendellenességek

  • daganatos betegségek (rákregiszter)


Lakossági felmérésekből nyert morbiditási adatgyűjtés regiszterek

egészségmagatartás vizsgálatokon alapuló

felmérés felmérések


Gyűjthető adatok köre: regiszterek

  • általános egészségi állapotra vonatkozó adatok

  • betegségteher adatok

  • szocio-demográfiai adatok

  • életmód

  • az egészséggel kapcsolatos ismeretek

  • a szolgáltatások igénybevétele

  • a szolgáltatással kapcsolatos elvárások

  • egészségpolitikai intézkedéssel kapcsolatos véle-mények


A lakoss gi felm r sb l nyert morbidit s
A lakossági felmérésből nyert morbiditás regiszterek

Előnyei:

  • a gyűjtendő adatok körének flexibilis változtat-hatósága

  • a kapott eredmények reprezentativitása

  • standardizált adatgyűjtés

    Hátrányai:

  • az adatok megbízhatósága (visszaemlékezési torzítás)

  • általánosíthatóság korlátozottsága nem megfele-lő módszertan esetén

  • adatgyűjtés korlátozottsága (kérdőívek limitált hossza)


Háziorvosi morbiditás monitorozás regiszterek

Esetalapú monitorozás célzott morbiditás

(minden egyes monitorozás

orvos-beteg találkozást (egy-egy betegségre,

rögzít) vagy betegségcso-

portra irányul)


H ziorvosi morbidit si adatgy jt si program hmap
Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program HMAP regiszterek

  • Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola és ÁNTSZ-ek (4 megye)

  • 1998 októberétől (a már ismert betegségek bejelentése)

  • település nagyság szerint reprezentatív praxisok (me-gyénként 20-20) kiválasztása

  • magasvérnyomás, cukorbetegség, májzsugor, infarktus, daganatok (tüdő, vastagbél, emlő, méhnyak, prosztata)

  • új megbetegedések folyamatos jelentése

  • rejtett morbiditási vizsgálatok (magas vérnyomás, cukorbetegség, májzsugor) 55-64 évesek körében


Az epidemiológiai mutatók alaptípusai regiszterek

Incidencia Prevalencia


Incidencia: regiszterek az új esetek gyakorisága egy meghatározott időtartam alatt az eseménytől addig mentes populáció körében.

Prevalencia: az összes létező eset előfordulása az érintett populáció körében egy meghatározott idő-pontban, függetlenül attól, hogy a létező eset az egyednél mióta áll fenn.


új esetek száma az adott időtartamban regiszterek

az érintett populáció száma ugyanazon

időtartamban

I = x k

CI = x k

(CI = kumulatív incidencia)

új esetek száma a megfigyelt időtartamban

az érintett populáció száma

a megfigyelés kezdetén



P= x k

a létező esetek száma adott időpontban

az érintett populáció száma ugyanazon időpontban


Prevalencia x k

tartam prevalencia pont prevalencia

(az adott időtartam (az adott időpontban

létező és új esetei) ismert esetek)

ritkán használják rutinszerűen használják


Incidencia x k

Prevalencia

Kimenetel






A tbc incidenci ja
A tbc incidenciája /HMAP, 1999-2000/


A szifilisz incidenci ja
A szifilisz incidenciája /HMAP, 1999-2000/



A m hnyakr k incidenci ja
A méhnyakrák incidenciája /HMAP, 1999-2000/



ad