Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem , Villamosmérnöki és Informatikai Kar

1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar Az informatikai doktori képzés helyzete Levendovszky János tudományos dékánhelyettes, a BME VIK Informatika Doktori Iskola vezetője

2. Főbb pontok • Rövid történelem • A VIK dokori iskola adatai Fokozatszerzési idő Sikeresség Állami és nem állami ösztödíjasok aránya Témaveztői sikeresség • Problémafelvetések • Doktori iskolák összehasonlító analízise • Konklúziók • Javaslatok

3. Történelem • 1993 – doktori programok indulása • 2001 – doktori iskolák megalapítása • 2007 – MAB törvényességi felülvizsgálat • 2009 – Újra-akkreditálás • 2009 – A „pangás éve” (ötéves hallgatók kifutottak, a mintanterv szerint még nem végeztek MSc-s hallgatók)

4. Rövid helyzetkép • Oktatási hatások „felgyűrűzése” • A 7 féléves BSc felborít mindent • A középiskolai alapozás egyre gyengül (az egyetemi bejutáshoz nem kötelező az emelt szintű érettségi) • Csökkenő („alultrenírozott”) absztrakciós képességek • Külső hatások: • Az informatikai ipart is érintő válság (csökkenő összegek R&D tevékenységre) • A cégek nagy része „jól képzett rendszergazda szintű tudást akar” (VISZ) • Egyetemi hatások: • Csökken az oktatói létszám • A PhD hallgatók nélkülözhetetlenné váltak az oktatásban és a projekt jellegű munkákban

5. Oktatás Külvilág Egyetem Alapkérdés • Hogyan sikerül megvalósítani a doktori képzés céljait ? • nemzetközi színvonalú tudományos értékű és eredményességű képzés megvalósítása az informatika területén; • az informatikához kapcsolódó diszciplináris tudományok összekapcsolása a gyakorlati információs technológiákkal amely új, „értéknövelt” informatikai rendszerek és szolgáltatások létrehozásához vezet; • a terület hazai oktatói és kutatói utánpótlásának biztosítása.

6. Adatok és kihívások a saját doktori iskolában • 1994-től, alapító: Selényi Endre • 13 törzstag • 97 témavezető • Átlagosan 80 jelentkező évente • Kb. 25 fő Állami Ösztöndíj keret • 75 (100-ból) kari felvételi ponthatár, az első 25 kap Állami Öszöndíjat.

7. PhD fokozatszerzések

8. Állami ösztöndíjasok aránya

9. Fokozatszerzési idő Átlag: 5.7 év

10. Törzstagok életkori eloszlása Átlagéletkor 56.4 év

11. Konklúziók • Az állami ösztöndíjasokra vetítve a kihozatal appr. 72 % • Az összpopulációra vetítve appr. 38% (de a nem állami ösztöndjas hallgatókat „mi tartjuk el”) • Az átlagos fokozatszerzési idő a 3 év felett van (5.7 év) • Témavezetők kora miatt nem fenyeget a 7 alá csökkenés

12. Értelmezés, okok és hatások • Az egyetemek finanszírozásában egyre nagyobb súlyozással vannak jelen a K+F tevékenységből származó projektpénzek (BME-n 46%, VIK—en 64 %) • Ezek a lehetőségek más területhez képest hatványozottan vannak jelen az informatikában • Nagy a motiváció, hogy a PhD tanulmány a kutatás helyett projektrészvétellé alakuljon • A jól bevált hallgatókat PhD közben elszívja az ipari partner

13. EU-s támogatások eloszlása

14. Részvétel az IST projektekben

15. Ipari háttér • „A cégek többsége jól képzett, rendszer-gazda szintű ismereteket igényel” (VISZ) • Az ipari külvilág számára nem világos az MSc és a PhD fokozatok hozzáadott értéke • A hallgatók nagy része a BSc után elhagyja az egyetemet, viszonylag jól fizető állásokat kapva • Az ipari kezdőfizetés az egyetemi tanáréhoz közelít.

16. A témavezetés hatása • Motiváltak-e a témavezetők ? • Csak oktatási terhek enyhítésére használják-e PhD hallgatókat ? • Projekt humán erőforrássá alakulnak-e a PhD hallgatók ? • Mennyiben van a kiírt témának tudományos, tézisértékű eredményekkel kecsegtető ereje ?

17. BME-VIK felmérés • Miért jelentkezett doktorandusznak?

18. Témája mennyire alkalmas doktorihoz? Témavezetői háttér Kapcsolódik tanszéki kutatáshoz? Milyen a konzulens tudományos aktivitása? Öt év alatt határozott romlás!

19. 5 év alatt javulás !

21. Témavezetői eredményesség – egy lehetséges metrika A doktori képzés a fokozatszerzés szempontjából eredménytelennek tekinthető, ha a hallgató a felvételtől számított 4 éven belül nem szerzi meg az abszolutóriumot, vagy az abszolutórium megszerzését követő 2 éven belül nem indít fokozatszerzési eljárást, vagy az abszolutórium megszerzését követő 4 éven belül nem szerez fokozatot. A képzés a fokozatszerzés szempontjából eredményes, ha a hallgató 8 éven belül PhD fokozatot szerez. Folyamatban lévők azok a 8 éven belüli esetek tekinthetők, amelyek nem kerülnek az eredménytelen kategóriába, de még nem történt fokozatszerzés sem.”

22. Törzstagok eredményessége (BME VIK)

23. Témavezetők eredményessége A témavezetés hatékonyságán javítani kell !

24. Megteremtettük-e saját utánpótlásunkat ? Igen, de jelzésértékű az ipari karrier relatíve alacsony aránya !

25. Összehasonlítás más doktori iskolákkal (1999)

26. A doktori iskolák 2009-ben

27. Eredményesség 2001-08 között

28. Publikációs minimum követelmények

29. Változások 1999-2008 között • 6 doktori program -> 8+1 doktori iskola • 70-95 -> 108-132 felvett évente • 8-10 -> 28-32 fokozat évente

30. Fokozatszerzési életkor - kandidátusi fokozat Informatikai Ph.D. képzés és minősítés Magyarországon

31. Életkor a matematikai tudomány kandidátusa fokozat megszerzésekor • Átlag: 35.2 év Informatikai Ph.D. képzés és minősítés Magyarországon

32. Életkor a mûszaki tudomány kandidátusa fokozat megszerzésekor • Átlag: 40.6 év Informatikai Ph.D. képzés és minősítés Magyarországon

33. Fokozatszerzési idők • PhD átlag 28.7 év • Mat. tud kandidátusa 35.2 év • Műsz. tud. Kandidátus 40.6 év Appr 10 évvel korábban szereznek PhD fokozatot

34. Törzstagok kor szerinti eloszlása

35. Törzstagok kor szerinti eloszlása

36. Törzstagi minősítések

37. Közös veszélyek • A kétciklusú képzésben fogyatkozó számú MSc diákok kiürülő doktori iskolákat eredményeznek • Ezel az egyetem oktatási és K+F potenciálja csökkenhet • A 7 féléves BSc miatt az MSc képzésből egyenes és keresztfélévben kilépő hallgatói populációhoz nem illeszkedik az évenkénti felvételi • A témavezetők nem kellően motiváltak a fokozatszerzésben • A hallgatók fokozatszerzése jelentősen meghaladja az Állami Ösztöndíj 3 évét

38. Javaslatok • Belső „doktorjelölti ösztöndíj” bevezetése a hallgatók ittartására az Állami Ösztöndíj meghosszabítása gyanánt (a BME-n a harmadik év végén a doktori cselekményüket megindító hallgatók havi 110 eFt) • A témavezetés sikeressége legyen publikus és legyen magas súlyozású oktatási terhelésként elismerve • Azon témavezető, aki tartósan (3 éve) sikertelen az adott metrika szerint, ideiglenesen ne írhasson ki új témákat • Nagyobb számban alapítani ipari ösztöndíjat, ami kellő tudományos kontrol mellett céges témákat is engedélyez

39. Javaslatok (folyt.) • Meg kell fontolni a félévenkénti felvételt a doktori iskolákba (lehet-e az Állami Ösztöndíjat félévre tartalékolni, hogyan lehet fair eljárást biztosítani) ? • Az MSc-s hallgatók csökkenése mellett meg kell fontolni, hogy lehet-e más (pl. magyar gyűrűből, vagy külföldi) hallgatókat nagyobb létszámban becsatolni a képzésbe (pl. ipari ösztöndíjakkal, amikre multinacionális cégek hajlandóságot mutatnak).

40. Végszó Változások nélkül veszélyben a doktori képzés ! Változások nélkül veszélyben az egyetemi és tudományos utánpótlásunk !

41. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !