A reformpedag giai romantikus gyermekk pe
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 33

A reformpedagógiai romantikus gyermekképe PowerPoint PPT Presentation


  • 77 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A reformpedagógiai romantikus gyermekképe. A reformpedagógia klasszikus értelmezése: pedagógiatörténeti konstrukció. Herman Nohl (1933): pedagógiai-kulturális mozgalom, amely a századforduló olyan törekvéseire épül, mint a munkásmozgalom, a női emancipációs mozgalom és a kultúrkritika.

Download Presentation

A reformpedagógiai romantikus gyermekképe

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

A reformpedaggiai romantikus gyermekkpe


A reformpedag gia klasszikus rtelmez se pedag giat rt neti konstrukci

A reformpedaggia klasszikus rtelmezse: pedaggiatrtneti konstrukci

  • Herman Nohl (1933): pedaggiai-kulturlis mozgalom, amely a szzadfordul olyan trekvseire pl, mint a munksmozgalom, a ni emancipcis mozgalom s a kultrkritika.

  • Hermann Rhrs (1986): A nevelstrtnet pedaggiai eszmkben leggazdagabb idszaka


A reformpedag gia klasszikus szakaszol sa

A reformpedaggia klasszikus szakaszolsa:

  • Rhrs nyomn:

  • 1890-tl egyedi reformtrekvsek (pl. Abbotsholme, Key, Montessori, Dewey stb.)

  • 1914-tl kzssgi iskolakoncepcik kialalkulsa (pl. Steiner, Freinet, Jenaplan, Dalton-plan stb.)

  • 1934-tl a refrormepaggia aplya (pl. totalitarinus iskolarendszerek, Makarenko)

  • 1960-as vek jjszlets (pl. alternatv pedaggik)


Dekonstruktivista koncepci az gynevezett reformpedag gia kritik ja

Dekonstruktivista koncepci: az gynevezett reformpedaggia kritikja

  • Jrgen lkers (1989): A reformpedaggiai dogmk kritikja:

  • 1. A reformpedaggiai nem tekinthet egysges mozgalomnak. Elmletek s gyakorlati ksrletek sszefggstelen elegye. Csupn kt j jelensg tekinthet vezrmotvumnak:

  • A gyermekkzpont pedaggia s az

  • letkzssgek szerepnek a hangslyozsa.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

  • A reformpedaggia jtsai voltakppen nem jtsok. Mr a klasszikusoknl is megtallhatak, pl. a szemlletessg, a termszetelvsg, a ntevkenysg elve.

  • lkers teht a reformpedaggiai idek pedaggiatrtneti kontinuitst hangslyozza.

  • A reformpedaggik trekvsei a trsadalmi-politika letben jszerivel eredmnytelenek maradtak. Csak a retorika szintjn trtnt vltozs.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

  • Plda az j retorikra:

    1. iskolakritika:

    • megcsontosodott, tlhaladott mdszerek,

    • csenghz alkalmazkod idbeoszts,

    • a tudomny rendszert mereven kvet tantrgyak,

    • Az elavult tantervek s tanknyvek egyeduralma,

    • sematikus rtkels, klsdleges fegyelmezs,

    • merev iskolarendszer.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

2. Szlssges ellenttprok az tmenet lehetsgnek kizrsval:

  • j (iskola) - rgi (iskola),

  • progresszv (pedaggia) - tradicionlis (pedaggia),

  • jv (iskolja) - mlt (iskolja).

    3. Az j (utpisztikus) elvek s a rgi gyakorlat szembestse:

  • gyermekkzpontsg tananyag-kzpontsg,

  • cselekvskzpontsg passzv befogads,

  • sokoldal kpessgfejleszts egydimenzis, rtelemkzpont tants.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

lkers tovbbi tzisei:

  • A reformpedaggia jellemzje a gyermek stilizlt kpnek megformlsra val trekvs.

  • Az egynisg kultusza, a gyermek mitizlsa (pl. a gyermek mint mvsz: Hartlaub, Litchwark, Gtze) megfr a gyermek s a trsadalom egysgt hirdet felfogsokkal (pl. Key, Montessori).

  • Megjelenik a szenved gyermek mtosza. Az iskola, a vrosi lt, a civilizci betegg teszik a gyermeket.

  • A reformpedaggia pozitvuma: j szemszgbl tekint a gyermekre: a gyermek mint ntevkeny, cselekv lny.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

  • A reformpedaggia mint mozgalom ztonyra futott. A mozgalmak tbbsge tovatn lomm vlt, az idill egyes szigetei maradtak fenn. (Pl. vidki nevelotthonok, j iskolk, alternatv iskolakzssgek, ksrleti iskolk stb.)

  • A reformpedaggia nem vizsglhat nmagban, szoros sszefggsben fejldtt a szzadfordul letreform-trekvseivel.


A reformedag gia gyermekk p nek romantikus jegyei

A reformedaggia gyermekkpnek romantikus jegyei

  • Nem empirikus-termszettudomnyos alapokon nyugv, hanem mitikus-stilizlt gyermekkp, amely a metaforikus beszdmd jegyeit viseli magn (pl. a gyermek bels spontn alkottermszete = a kls termszet zabolzatlan, seredeti teremt erejvel).


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

  • lkers szerint megtrtnt a gyermekkor jra varzslat al helyezse (Wiederverzauberung der Kindheit, ennek ellentte az Entzauberung der Welt, a korai jkor sorn a termszettudomnyos vilgkp hatsra vgbement a vilg varzstl val megfosztsa.)

  • A gyermekre gy tekintenek mint a trsadalmi bajokbl val gygyuls forrsra.

  • Az j nevels mozgalma a tkletes teht a termszettel hbortatlan egysgben ltez gyermek irnt vallsos htattal fordul.

  • Az idealizlt gyermekkor meglse irnti heves vgy egyfajta kvzi vallsos, szakrlis skra emelkedik.


Romantikus mot vumok egyes reformpedag gusok gondolatvil g ban

Romantikus motvumok egyes reformpedaggusok gondolatvilgban


Ellen key 1849 1926

Ellen Key (1849-1926)

  • A gyermek az j embertpus megtestestje. (Az eugenika szlets-kontrolljval kokettl, az bermensch-elmlethez hasonl nzeteket vall.)

  • trja Frbel tzist: Lasst uns fr die Kinder leben! helyett: Lasst uns die Kinder leben lassen! A gyermeknevels kvet jellege (wachsen-lassen). A fejlds segtse a tudatos nevel hatsok mellzsvel


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

Ellen Key (1849-1826)

A Gyermek vszzada c. knyv els kiadsnak cmlapja


M v szetpedag gia

Mvszetpedaggia

  • Legfontosabb kpviseli: Alfred Lichtwark, Gustav Hartlaub stb.

  • A gyermek szerintk eleve zsenilis alkotmvsz.

  • Gustav Hartlaub: der Genius im Kinde (1921). Carl Gtze: Das Kind als Schpfer.

  • A gyermek jtkban s lmaiban a termszetfltti s a tudatalatti szfra teremt er lt testet.

  • Pszichogenetikai paralellizmus: a rekapitulci tana. A gyermek megismtli a faj fejldsmenett.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

  • A gyermek naiv impresszionizmusa.

  • A gyermek fejldse nemcsak gyarapods, hanem szegnyeds is egyben. Az nllsg fokozdik, de az sztns teremt er cskken.

  • Cl: a felntt emberben szunnyad gyermek jra bresztse, illetve megrzse.


Maria montessori 1870 1952

Maria Montessori (1870-1952)

  • A gyermek mint megvlt.

  • Emersont idzi: Az gyermek az rk Messis, aki visszatr a bnbeesett emberhez, hogy elvezesse a mennyek orszgba.

  • A gyermek lelkben hordozza az let misztriumnak nagy titkt. Kpes arra, hogy fellebbentve a ftylat tudatostsa ezt a tapasztalatot. Ezltal megolddhatnak az emberisg egyni s szocilis problmi.

  • A gyermek nevelse ennek a tudatostsi folyamatnak a menete. Ennek sorn minden aktusnak, minden eszkznek rendezettnek, jl megformltnak kell lennie.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

  • Minden emberben benne rejlik a hbortatlan, romlatlan s ismeretlen anyatermszet.

  • Ez a normlis termszet, amelyhez a nevels-nnevels sorn vissza kell trnnk.

  • Minden gyermek magban hordozza azt a bels tervet (programot), amely hozzsegti ehhez az idelis, normlis ltllapothoz.

  • A kisgyermek fradhatatlan jtktevkenysge, alkot aktivitsa, a vilgot megismerse irnti nyitottsga (absorbent mind) mind ezt a normalizlst segti.

  • A nevel dolga, hogy tmogat nevelssel hozzjruljon ehhez a folyamathoz.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

  • Ezt segti el a termszetes anyagokbl didaktikailag tervszeren megkonstrult eszkztr (il materiale) is.

  • Az nmagra tall gyermek kvnsga: Segts, hogy nll lehessek! (Hilf mir es selbst zu tun, mehr hilf mir nicht.)

  • E nevel folyamat ketts irny. Benne a gyermek vgs soron a felntt tantmestere lesz, hozzjrul a felntt ismt tiszta lelk gyermekk (gyermeki lelkv) vlshoz, bneitl val megvltshoz.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

  • Emlkeztet:

  • Jzus parancsa a felnttekhez szl: legyetek olyan jmborak, egyszerek s nyitottak, mint a gyerekek!

  • Ekkor kis gyermekeket hoznak hozz, hogy kezeit vesse azokra, s imdkozzk; a tantvnyok pedig dorgljk vala azokat.

    Jzus pedig monda: Hagyjatok bkt e kis gyermekeknek, s ne tiltstok meg nekik, hogy hozzm jjjenek; mert ilyenek a mennyeknek orszga. s kezeit rejuk vetvn, eltvozk onnan. (Mt, 19, 13-15.)

    A kzismertebb szveghely szerint Mrk evangliumbl: Engedjtek hozzm a kisdedeket, mert ilyenek a mennyek orszga. (Mrk, 10, 14.)


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

Montessori-eszkzk

Maria Montessori tantvnyval


John dewey 1859 1952

John Dewey (1859-1952)

  • Amerikai reformpedaggus, a progresszv nevels mozgalmnak elindtja.

  • Igyekszik feloldani a rgi s az j nevels kztti ellentteket.

  • Hegelinus gykerei rvn dialektikus egysgben szemlli az egyn s trsadalom kztti ellentmondsokat.

  • Pedaggija cselekvskzpont trsadalompedaggia.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

Tzisei:

  • A nevels nem csak felkszls az letre, hanem maga az let.

  • A nevels egy fejldsi-gyarapodsi folyamat, amely lethosszig tart.

  • A nevels sorn a tapasztalatok szemlyes elsajttsa, szervezse s jjszervezse trtnik.

  • A nevels szocilis folyamat, amely az iskola mint demokratikus kzssg keretei kztt megy vgbe.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

  • 1894. Chicago: Laboratriumi iskola (Laboratory School). Az j iskola embrionlis, folyamatosan fejld trsadalom.

  • 1902. A gyermek s a tanterv (The Child and the Curriculum) Szembefordul a tanrkzpont-tantrgykzpunt pedaggikkal ppgy, mint a szlssges gyermekkzpont irnyzatokkal, amelyek a tananyagot egyedl a gyermek rdekldsre kvntk alapozni.

  • A problmamegold, cselekv tanuls hve.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

  • 1915. F mve: Demokrcia s nevels.

  • Kilp a kzpt-keres, szintetizl szerepbl s romantikus-reformpedaggiai hevlettel r a gyermekrl, akinek lete maga a fejlds, a kiteljeseds. Minden letkor sajt elidegenthetetlen rtkkel rendelkezik rja. (Ld: Frbel)

  • A gyermeket nem szabad gy tekinteni mint egy mg nem felntt lnyt, egy tkletlen, hinyossgoktl szenved teremtmnyt. (Ld: Kant, felvilgosods gyermekkpe)


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

  • Bizonyos tekintetben a gyermek a felntt felett ll: szenvedlyes aktivitsa, sztns tendencii, eredend kpezhetsge tbb teszik a felnttnl.

  • Csak kevs felntt rzi meg a gyermek gondolkodsnak hajlkonysgt, rzkelsnek finomsgt

  • Tisztelgs a mg retlen, fejld gyermek eltt. A felntt tanuljon a gyermektl, legyen olyan mint !

  • A romantikus gyermekkp jellemz vonsai megjelennek nla.

    * * *


Sszegz s

sszegzs

  • A klasszikus reformpedaggia a romantikus gyermek-idelt eleventi fel.

  • A gyermekkor a ltezs foglalata, a gyermek sajt folyamatosan vltoz vilgban l.

  • A gyermekre naiv, eredeti zsenialits jellemz.

  • Az rtatlan gyermek megvltja bneitl a felnttek vilgt.

  • A megjult nevels nem ms, mint a gyermek fejldsnek segt kvetse (Wachsen-lassen).


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

  • A reformpedaggia kopernikuszi fordulata nem elzmnyek nlkl val. Key Spencerre s Rousseau-ra hivatkozik, Montessori s Dewey Emersont idzik, Gustav Hartlaub pedig tudatosan vllalja a romantika egyes jellemzinek feleleventst.

  • A romantikus gyermek-antropolginak kt formja klnl el:


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

1. Korai-romantikus, rousseau-i gyermek-toposz:

  • A gyermek nem ms mint a kultra ltal mg meg nem rontott paradicsomi ember jjszletse.

  • Hbortatlan, isteni egysgben l a termszettel.

  • Fejldse sorn megismtli az emberisg civilizcis-kulturlis fejldsnek egyes lpseit.

  • A gyermek alkot, potikus hajlama leginkbb jtksztnben, alkot fantzijban s felfedez kvncsisgban lt testet.

  • A gyermek sajt vilgban a termszettel harmniban l, ezrt fejldst vatosan tmogat nevelsnek termszetszernek s a gyermek sajtossgaihoz alkalmazkodnak kell lennie.

  • A felntt, aki egy rzelmileg kiresedett, megkvlt vilgban l, a gyermekkel val egyttes tevkenysge sorn szmthat lelki megifjodsra.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

2. seredeti, eredenden romantikus gyermek-toposz:

  • A gyermek szletsvel az isteni szletik jj a fldn.

  • Az isteni gyermek lehetv teszi a felnttek romlott vilga szmra a visszatrst az eredend jhoz.

  • A gyermek-isten mindazokat, akik erre nyitottak megszabadtja elidegenedett ltkbl, mivel lelke mg kzvetlen kapcsolatban van a vilg szellemi-isteni serejvel.

  • Mosolyban, nyitottsgban, a vilg irnti bizalmban s teremt erejben a romlott vilg fltt ll magasabb rendsge nyilvnul meg (Novalis).

  • A gyermekkel val egyttes jtk sorn a felntt felfedezheti s kibonthatja nmagban az addig rejtzkd gyermeket, s ezzel ismt egszsgess s teljess vlhat.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

  • A gyermek nem tekinthet csak mg nem ksz, retlen felnttnek, olyan hinylnynek, aki rettsgt s nagykorsgt a nevels tjn ri el (ld. a felvilgosods gyermekkpt!), hanem romlatlan, rintetlen termszetessgben a felntt embereknek pldakpl is szolgl egyben.

  • A gyermeknevelsben rejlik teht a felnttek utlagos nevelsnek egyedli eslye. Ahogyan a gyermekek felntt akarnak vlnak, gy kellene a felntteknek gyermekk lennik ismt.


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

A reformpedaggia eltti romantikus pedaggiai gondolkodsmd jellemzi:

  • 1. Gyermekkpe, gyermekantropolgija szerint a gyermek mg el nem idegenedett, eredenden alkot, a jvjt magban hordoz teremtmny.

  • 2. A pedaggiai viszony felntt s gyermek kztt dialgus-jelleg, megrt, a gyermek sajtossgait elfogad.

  • 3. A tants mdszereire az ntevkenysg szorgalmazsa, a teremt fantzia kibomlsnak segtse jellemz. A mdszer nem a ksz tuds logikja szerint mkdik, hanem az eredenden fejld gyermeki megrtst figyelembe vve az organikusan szervezd tuds gyarapodst veszi figyelembe (ld: konstruktivizmus!).


A reformpedag giai romantikus gyermekk pe

  • 4. Az iskola s a tanulsi tr szervezse tekintetben ez a felfogs a csaldi letmdhoz kzelt formk kialaktsra trekszik (pl. Freinet-iskola). Az iskola a kzssg letterv vlik, ahol a tanuls mellett ms tevkenysgi formk is helyet kapnak (pl. munka, jtk, ktetlen beszlgets, nnep.) (Ld: Freinet, Steiner, Petersen)

  • 5. A tanuls tartalmai is jjszervezdnek. Lehetv teszik az letkzeli, szemlyes lmnyeken alapul ismeretszerzst. A tananyag kialaktsban gyakran a tanulk is rszt vesznek (Freinet). A tants tartalmai gyakran a tantrgyak hatrain tvel, a nagy sszefggseket bemutat projektek keretei kztt nyernek vgs kifejtst.

    * * *


  • Login