a reformpedag giai romantikus gyermekk pe
Download
Skip this Video
Download Presentation
A reformpedagógiai romantikus gyermekképe

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 33

A reformpedagógiai romantikus gyermekképe - PowerPoint PPT Presentation


  • 121 Views
  • Uploaded on

A reformpedagógiai romantikus gyermekképe. A reformpedagógia klasszikus értelmezése: pedagógiatörténeti konstrukció. Herman Nohl (1933): pedagógiai-kulturális mozgalom, amely a századforduló olyan törekvéseire épül, mint a munkásmozgalom, a női emancipációs mozgalom és a kultúrkritika.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A reformpedagógiai romantikus gyermekképe' - merrill


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a reformpedag gia klasszikus rtelmez se pedag giat rt neti konstrukci
A reformpedagógia klasszikus értelmezése: pedagógiatörténeti konstrukció
  • Herman Nohl (1933): pedagógiai-kulturális mozgalom, amely a századforduló olyan törekvéseire épül, mint a munkásmozgalom, a női emancipációs mozgalom és a kultúrkritika.
  • Hermann Röhrs (1986): „A neveléstörténet pedagógiai eszmékben leggazdagabb időszaka…”
a reformpedag gia klasszikus szakaszol sa
A reformpedagógia klasszikus szakaszolása:
  • Röhrs nyomán:
  • 1890-től – egyedi reformtörekvések (pl. Abbotsholme, Key, Montessori, Dewey stb.)
  • 1914-től – közösségi iskolakoncepciók kialalkulása (pl. Steiner, Freinet, Jenaplan, Dalton-plan stb.)
  • 1934-től – a refrormepagógia „apálya” (pl. totalitariánus iskolarendszerek, Makarenko)
  • 1960-as évek – újjászületés (pl. alternatív pedagógiák)
dekonstruktivista koncepci az gynevezett reformpedag gia kritik ja
Dekonstruktivista koncepció: az „úgynevezett reformpedagógia” kritikája
  • Jürgen Ölkers (1989): A „reformpedagógiai dogmák kritikája”:
  • 1. A reformpedagógiai nem tekinthető egységes mozgalomnak. Elméletek és gyakorlati kísérletek összefüggéstelen elegye. Csupán két új jelenség tekinthető vezérmotívumnak:
  • A „gyermekközpontú pedagógia” és az
  • Életközösségek szerepének a hangsúlyozása.
slide5
A reformpedagógia „újításai” voltaképpen nem újítások. Már a klasszikusoknál is megtalálhatóak, pl. a szemléletesség, a természetelvűség, a öntevékenység elve.
  • Ölkers tehát a reformpedagógiai ideák pedagógiatörténeti kontinuitását hangsúlyozza.
  • A reformpedagógiák törekvései a társadalmi-politika életben jószerivel eredménytelenek maradtak. Csak a retorika szintjén történt változás.
slide6
Példa az új retorikára:

1. iskolakritika:

      • megcsontosodott, túlhaladott módszerek,
      • „csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás,
      • a tudomány rendszerét mereven követő tantárgyak,
      • Az elavult tantervek és tankönyvek egyeduralma,
      • sematikus értékelés, külsődleges fegyelmezés,
      • merev iskolarendszer.
slide7
2. Szélsőséges ellentétpárok az átmenet lehetőségének kizárásával:
  • új (iskola) - régi (iskola),
  • progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia),
  • jövő (iskolája) - múlt (iskolája).

3. Az új (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat szembesítése:

  • gyermekközpontúság  tananyag-központúság,
  • cselekvésközpontúság  passzív befogadás,
  • sokoldalú képességfejlesztés  „egydimenziós”, értelemközpontú tanítás.
slide8
Ölkers további tézisei:
  • A reformpedagógia jellemzője a gyermek „stilizált képének” megformálására való törekvés.
  • Az egyéniség kultusza, a gyermek mitizálása (pl. a gyermek mint művész: Hartlaub, Litchwark, Götze) megfér a gyermek és a társadalom egységét hirdető felfogásokkal (pl. Key, Montessori).
  • Megjelenik a „szenvedő gyermek mítosza”. Az iskola, a városi lét, a civilizáció beteggé teszik a gyermeket.
  • A reformpedagógia pozitívuma: új szemszögből tekint a gyermekre: a gyermek mint öntevékeny, cselekvő lény.
slide9
A reformpedagógia mint mozgalom zátonyra futott. A mozgalmak többsége tovatűnő álommá vált, az idill egyes szigetei maradtak fenn. (Pl. vidéki nevelőotthonok, „új iskolák”, alternatív iskolaközösségek, kísérleti iskolák stb.)
  • A reformpedagógia nem vizsgálható önmagában, szoros összefüggésben fejlődött a századforduló életreform-törekvéseivel.
a reformedag gia gyermekk p nek romantikus jegyei
A reformedagógia gyermekképének „romantikus” jegyei
  • Nem empirikus-természettudományos alapokon nyugvó, hanem mitikus-stilizált gyermekkép, amely a metaforikus beszédmód jegyeit viseli magán (pl. a gyermek belső spontán alkotótermészete = a külső természet zabolázatlan, őseredeti teremtő erejével).
slide11
Ölkers szerint megtörtént a gyermekkor újra „varázslat alá helyezése” („Wiederverzauberung der Kindheit”, ennek ellentéte az „Entzauberung der Welt”, a korai újkor során a természettudományos világkép hatására végbement a világ varázsától való megfosztása.)
  • A gyermekre úgy tekintenek mint a társadalmi bajokból való gyógyulás forrására.
  • Az új nevelés mozgalma a tökéletes – tehát a természettel háborítatlan egységben létező – gyermek iránt vallásos áhítattal fordul.
  • Az idealizált gyermekkor megélése iránti heves vágy egyfajta „kvázi vallásos”, szakrális síkra emelkedik.
ellen key 1849 1926
Ellen Key (1849-1926)
  • A gyermek az „új embertípus” megtestesítője. (Az eugenika születés-kontrolljával kokettál, az Übermensch-elmélethez hasonló nézeteket vall.)
  • Átírja Fröbel tézisét: „Lasst uns für die Kinder leben!” helyett: „Lasst uns die Kinder leben lassen!” A gyermeknevelés „követő” jellege (wachsen-lassen). A fejlődés segítése a tudatos nevelő hatások mellőzésével
slide14

Ellen Key (1849-1826)

A Gyermek évszázada c. könyv első kiadásának címlapja

m v szetpedag gia
Művészetpedagógia
  • Legfontosabb képviselői: Alfred Lichtwark, Gustav Hartlaub stb.
  • A gyermek szerintük eleve zseniális alkotóművész.
  • Gustav Hartlaub: der Genius im Kinde (1921). Carl Götze: Das Kind als Schöpfer.
  • A gyermek játékában és álmaiban a természetfölötti és a tudatalatti szféra teremtő erő ölt testet.
  • Pszichogenetikai paralellizmus: a rekapituláció tana. A gyermek megismétli a faj fejlődésmenetét.
slide16
A gyermek naiv impresszionizmusa.
  • A gyermek fejlődése nemcsak gyarapodás, hanem szegényedés is egyben. Az önállóság fokozódik, de az ösztönös teremtő erő csökken.
  • Cél: a felnőtt emberben szunnyadó gyermek újra ébresztése, illetve megőrzése.
maria montessori 1870 1952
Maria Montessori (1870-1952)
  • A gyermek mint „megváltó”.
  • Emersont idézi: Az gyermek az örök Messiás, aki visszatér a bűnbeesett emberhez, hogy elvezesse a mennyek országába.
  • A gyermek lelkében hordozza az élet misztériumának nagy titkát. Képes arra, hogy fellebbentve a fátylat tudatosítsa ezt a tapasztalatot. Ezáltal megoldódhatnak az emberiség egyéni és szociális problémái.
  • A gyermek nevelése ennek a tudatosítási folyamatnak a menete. Ennek során minden aktusnak, minden eszköznek rendezettnek, jól megformáltnak kell lennie.
slide18
Minden emberben benne rejlik a háborítatlan, romlatlan és ismeretlen anyatermészet.
  • Ez a „normális” természet, amelyhez a nevelés-önnevelés során vissza kell térnünk.
  • Minden gyermek magában hordozza azt a belső tervet (programot), amely hozzásegíti ehhez az ideális, normális létállapothoz.
  • A kisgyermek fáradhatatlan játéktevékenysége, alkotó aktivitása, a világot megismerése iránti nyitottsága („absorbent mind”) – mind ezt a „normalizálást” segíti.
  • A nevelő dolga, hogy támogató neveléssel hozzájáruljon ehhez a folyamathoz.
slide19
Ezt segíti elő a természetes anyagokból didaktikailag tervszerűen megkonstruált eszköztár (il materiale) is.
  • Az önmagára találó gyermek kívánsága: „Segíts, hogy önálló lehessek!” („Hilf mir es selbst zu tun, mehr hilf mir nicht.”)
  • E nevelő folyamat kettős irányú. Benne a gyermek végső soron a felnőtt tanítómestere lesz, hozzájárul a felnőtt ismét tiszta lelkű „gyermekké” (gyermeki lelkűvé) válásához, bűneitől való megváltásához.
slide20
Emlékeztető:
  • Jézus parancsa a felnőttekhez szól: legyetek olyan jámborak, egyszerűek és nyitottak, mint a gyerekek!
  • „Ekkor kis gyermekeket hozának hozzá, hogy kezeit vesse azokra, és imádkozzék; a tanítványok pedig dorgálják vala azokat.

Jézus pedig monda: Hagyjatok békét e kis gyermekeknek, és ne tiltsátok meg nekik, hogy hozzám jőjjenek; mert ilyeneké a mennyeknek országa. És kezeit reájuk vetvén, eltávozék onnan.” (Máté, 19, 13-15.)

A közismertebb szöveghely szerint Márk evangéliumából: „Engedjétek hozzám a kisdedeket, mert ilyeneké a mennyek országa.” (Márk, 10, 14.)

slide21

Montessori-eszközök

Maria Montessori tanítványával

john dewey 1859 1952
John Dewey (1859-1952)
  • Amerikai reformpedagógus, a „progresszív nevelés” mozgalmának elindítója.
  • Igyekszik feloldani a „régi” és az „új” nevelés közötti ellentéteket.
  • Hegeliánus gyökerei révén dialektikus egységben szemléli az egyén és társadalom közötti ellentmondásokat.
  • Pedagógiája cselekvésközpontú társadalompedagógia.
slide23
Tézisei:
  • A nevelés nem csak felkészülés az életre, hanem maga az élet.
  • A nevelés egy fejlődési-gyarapodási folyamat, amely élethosszig tart.
  • A nevelés során a tapasztalatok személyes elsajátítása, szervezése és újjászervezése történik.
  • A nevelés szociális folyamat, amely az iskola mint demokratikus közösség keretei között megy végbe.
slide24
1894. Chicago: Laboratóriumi iskola (Laboratory School). Az új iskola embrionális, folyamatosan fejlődő társadalom.
  • 1902. A gyermek és a tanterv (The Child and the Curriculum) Szembefordul a tanárközpontú-tantárgyközpuntú pedagógiákkal éppúgy, mint a szélsősőges gyermekközpontú irányzatokkal, amelyek a tananyagot egyedül a gyermek érdeklődésére kívánták alapozni.
  • A problémamegoldó, cselekvő tanulás híve.
slide25
1915. Fő műve: Demokrácia és nevelés.
  • Kilép a középút-kereső, szintetizáló szerepből és romantikus-reformpedagógiai hevülettel ír a gyermekről, akinek élete maga a fejlődés, a kiteljesedés. Minden életkor saját elidegeníthetetlen értékkel rendelkezik – írja. (Ld: Fröbel)
  • A gyermeket nem szabad úgy tekinteni mint egy „még nem felnőtt” lényt, egy tökéletlen, hiányosságoktól szenvedő teremtményt. (Ld: Kant, felvilágosodás gyermekképe)
slide26
Bizonyos tekintetben a gyermek a felnőtt felett áll: „szenvedélyes aktivitása”, „ösztönös tendenciái”, „eredendő képezhetősége” többé teszik a felnőttnél.
  • „Csak kevés felnőtt őrzi meg a gyermek gondolkodásának hajlékonyságát, érzékelésének finomságát…”
  • Tisztelgés a még „éretlen”, fejlődő gyermek előtt. A felnőtt tanuljon a gyermektől, legyen olyan mint ő!
  • A romantikus gyermekkép jellemző vonásai megjelennek nála.

* * *

sszegz s
Összegzés
  • A klasszikus reformpedagógia a romantikus gyermek-ideált eleveníti fel.
  • A gyermekkor „a létezés foglalata”, a gyermek saját folyamatosan változó világában él.
  • A gyermekre naiv, eredeti zsenialitás jellemző.
  • Az ártatlan gyermek megváltja bűneitől a felnőttek világát.
  • A megújult nevelés nem más, mint a gyermek fejlődésének segítő követése (Wachsen-lassen).
slide28
A reformpedagógia kopernikuszi fordulata nem előzmények nélkül való. Key Spencerre és Rousseau-ra hivatkozik, Montessori és Dewey Emersont idézik, Gustav Hartlaub pedig tudatosan vállalja a romantika egyes jellemzőinek felelevenítését.
  • A romantikus gyermek-antropológiának két formája különül el:
slide29
1. Korai-romantikus, rousseau-i gyermek-toposz:
  • A gyermek nem más mint a kultúra által még meg nem rontott paradicsomi ember újjászületése.
  • Háborítatlan, isteni egységben él a természettel.
  • Fejlődése során megismétli az emberiség civilizációs-kulturális fejlődésének egyes lépéseit.
  • A gyermek alkotó, poétikus hajlama leginkább játékösztönében, alkotó fantáziájában és felfedező kíváncsiságában ölt testet.
  • A gyermek saját világában a természettel harmóniában él, ezért fejlődését óvatosan támogató nevelésének természetszerűnek és a gyermek sajátosságaihoz alkalmazkodónak kell lennie.
  • A felnőtt, aki egy érzelmileg kiüresedett, megkövült világban él, a gyermekkel való együttes tevékenysége során számíthat lelki megifjodására.
slide30
2. Őseredeti, eredendően romantikus gyermek-toposz:
  • A gyermek születésével az isteni születik újjá a földön.
  • Az isteni gyermek lehetővé teszi a felnőttek romlott világa számára a visszatérést az eredendő jóhoz.
  • A gyermek-isten mindazokat, akik erre nyitottak megszabadítja elidegenedett létükből, mivel lelke még közvetlen kapcsolatban van a világ szellemi-isteni őserejével.
  • Mosolyában, nyitottságában, a világ iránti bizalmában és teremtő erejében a romlott világ fölött álló „magasabb rendűsége” nyilvánul meg (Novalis).
  • A gyermekkel való együttes játék során a felnőtt felfedezheti és kibonthatja önmagában az addig rejtőzködő gyermeket, s ezzel ismét egészségessé és teljessé válhat.
slide31
A gyermek nem tekinthető csak „még nem kész”, éretlen felnőttnek, olyan „hiánylénynek”, aki érettségét és nagykorúságát a nevelés útján éri el (ld. a felvilágosodás gyermekképét!), hanem romlatlan, érintetlen természetességében a felnőtt embereknek példaképül is szolgál egyben.
  • A gyermeknevelésben rejlik tehát a felnőttek utólagos nevelésének egyedüli esélye. Ahogyan a gyermekek felnőtté akarnak válnak, úgy kellene a felnőtteknek gyermekké lenniök ismét.
slide32
A reformpedagógia előtti romantikus pedagógiai gondolkodásmód jellemzői:
  • 1. Gyermekképe, gyermekantropológiája szerint a gyermek még el nem idegenedett, eredendően alkotó, a jövőjét magában hordozó teremtmény.
  • 2. A pedagógiai viszony felnőtt és gyermek között dialógus-jellegű, megértő, a gyermek sajátosságait elfogadó.
  • 3. A tanítás módszereire az öntevékenység szorgalmazása, a teremtő fantázia kibomlásának segítése jellemző. A módszer nem a kész tudás logikája szerint működik, hanem az eredendően fejlődő gyermeki megértést figyelembe véve az organikusan szerveződő tudás gyarapodását veszi figyelembe (ld: konstruktivizmus!).
slide33
4. Az iskola és a tanulási tér szervezése tekintetében ez a felfogás a családi életmódhoz közelítő formák kialakítására törekszik (pl. Freinet-iskola). Az iskola a közösség „életterévé” válik, ahol a tanulás mellett más tevékenységi formák is helyet kapnak (pl. munka, játék, kötetlen beszélgetés, ünnep.) (Ld: Freinet, Steiner, Petersen)
  • 5. A tanulás tartalmai is újjászerveződnek. Lehetővé teszik az „életközeli”, személyes élményeken alapuló ismeretszerzést. A tananyag kialakításában gyakran a tanulók is részt vesznek (Freinet). A tanítás tartalmai gyakran a tantárgyak határain átívelő, a nagy összefüggéseket bemutató projektek keretei között nyernek végső kifejtést.

* * *