1 / 27

Áttekintés

A magyar államadósság dinamikája: távolodó Maastricht? Czeti Tamás, Hoffmann Mihály Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi elemzések 2006. február 28. Áttekintés. A tanulmány célkitűzései Elemzési keret Adósság múltbeli alakulása Szimulációk. A tanulmány célja. A kérdés aktualitása:

merlin
Download Presentation

Áttekintés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A magyar államadósság dinamikája: távolodó Maastricht?Czeti Tamás, Hoffmann MihályMagyar Nemzeti BankPénzügyi elemzések 2006. február 28.

  2. Áttekintés • A tanulmány célkitűzései • Elemzési keret • Adósság múltbeli alakulása • Szimulációk

  3. A tanulmány célja A kérdés aktualitása: • fenntarthatóság, • maastricht-i kritérium teljesíthetősége Az elemzési keret kialakításánál fontos szempont

  4. Elemzési keret • b: GDP arányos adósság • g: reálnövekedés • r: reálkamat • pb: GDP arányos elsődleges egyenleg • on: egyéb tételek nettó egyenlege rögzített paraméterek mellett: g>r : adósság konvergál : -pb(1+g)(g-r) g<r : adósság divergál adósságcsapda alakulhat ki

  5. Elemzési keret: r, pb, on Reálkamat (r): Forint reálkamat Deviza reálkamat + reálleértékelődés Elsődleges egyenleg (pb): fiskális politika által befolyásolható elsődleges egyenleg Egyéb (on): jegybanki (monetáris) eredmény (seigniorage, devizatartalék tartás költsége), privatizáció, adósságátvállalás

  6. Módszertani probléma: a jegybanki eredmény kérdése Összetett, időben változó pénzügyi kapcsolat a jegybankkal: jegybanki „kamattranszfer” (’97-ig nullás állomány, ’97-től hosszú devizapozíció) jegybanki (kamat)eredmény része a folyó egyenlegnek Elsődleges és kamatjellegű tételek keverednek Megoldás: a jegybankmérleg és kormányzati adósság „transzformálása”

  7. „Transzformált” államháztartás • A kormányzat és az MNB mérlegének a konszolidálása • A jegybank és a kormányzat mérlegének „átrendezése”: • A monetáris bázis és a devizatartalék mellé piaci kamatozású állományok kerülnek a jegybank mérlegébe • A jegybank pénzteremtésből származó nyeresége és a devizatartalék tartásának a költsége explicit módon megjelenik („Monetáris egyenleg”) • A devizában történő eladósodás költségei explicitté válnak

  8. Az MNB tényleges és képzetes kamategyenlege

  9. Dinamikus komponensek Fiskális elsődleges egyenleg privatizáció Dinamikus (reál) komponensek Monetáris egyenleg Adósság átvállalás Nettó egyéb Elemzési keret: egyenlet

  10. A GDP-arányos adósságráta alakulása

  11. A GDP-arányos elsődleges egyenleg Monetáris egyenleg

  12. A reálkamat és reálnövekedés viszonya

  13. Privatizációs bevételek (GDP %)

  14. Hitelátvállalások (GDP%)

  15. A szakaszok összefoglalása

  16. Szimuláció – áttekintés Feltételezéseink A feltételezésekből adódó adósságstabilizáló elsődleges egyenleg Az adósságstabilizáló és a várható elsődleges egyenleg viszonya különböző forgatókönyvek mellett – az adósságráta várható alakulása Kockázatok bemutatása (makrogazdasági változók, kvázifiskális tevékenység) Következtetések, eredmények

  17. Feltételezéseink • a gazdasági növekedés, és az infláció az IJ előrejelzése alapján, azt követően a potenciális GDP-növekedésnek megfelelő 3,8%-ot, illetve az árstabilitást jelentő 3%-ot vettük figyelembe • reálkamatokat a forward hozamgörbe és a várható infláció alapján számoltuk • az alábbi táblázat az alapesetben használt feltételezéseinket mutatja

  18. Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg • Meghatározó a forint reálkamat, és a reálnövekedés, illetve átmenetileg a privatizációs bevételek

  19. Az adósságrátára ható tényezők várható alakulása Átlagosan – a privatizációs bevételeket leszámítva – 0,5-0,7 százalékos elsődleges hiány engedhető meg

  20. Különböző forgatókönyvek feltevései I. Szinten maradó elsődleges egyenleg 2007-től a 2006-os szinten stabilizálódó elsődleges egyenleg a., alap b., emelkedő hozamok (2007-től +100 bázispont) II. Lassú kiigazítás 2006 után az elsődleges egyenleg 0,5 százalékponttal javul évente III. Gyors kiigazítás 2006 után megtörténik a fiskális konszolidáció, és az elsődleges egyenleg nullára csökken, majd azon a szinten marad Ebben az esetben a hozamok nem a jelenlegi hozamgörbe alapján alakulnak, hanem konvergálnak az euróhozamokhoz, és 2010-re a forint- és euróhozamok megegyeznek Ez alapján az adósságstabilizáló egyenleg nagysága is kedvezőbb lehet az alacsonyabb reálkamtszint miatt

  21. Az adósságráta várható alakulása • A különböző forgatókönyvek közül csak a gyors kiigazításnál fordul meg az adósságráta emelkedése (illetve a KP esetén csak később) • A mérséklődő pályára álláshoz 2007-ben megközelítőleg 3,5 százalékpontos kiigazítás kellene az elsődleges egyenleg szintjén

  22. A lassú kiigazítás forgatókönyve melletti kockázatok

  23. Kockázatok: kvázifiskális tevékenység, szélesebb értelemben vett elsődleges egyenleg

  24. Kockázatok: kvázifiskális tevékenység hatása az adósságrátára • MÁV, BKV, autópálya-építéssel kapcsolatos felhalmozott adósság nagysága 2005 végén kb. 2,5%, míg 2006 végén 4-4,5% körül várható • a tényleges átvállalások nagysága 2005-ben 0,8%, 2006-ban 1,0%

  25. Szimulációs összefoglalás A szimulációkból adódó – hosszútávon fenntartható – szükséges kiigazítás nagysága a GDP százalékában

  26. Következtetések • Változatlan költségvetési politika mellett a GDP-arányos államadósság további gyors növekedésére lehet számítani. • A kilencvenes évek közepével ellentétben a privatizáció és az infláción keresztüli adóztatás már csak korlátozottan tud hozzájárulni az adósságráta csökkentéséhez • A kvázifiskális adósság halmozódása, illetve jövőbeli esetleges átvállalása tovább növeli az adósságrátát és csökkenti a fiskális politika mozgásterét. • Az eladósodás megállításához körülbelül a GDP 3,5 százalékával kellene csökkentetni a költségvetés kamatfizetések nélküli hiányát • 60%-os maastrichti szintet teljesítésére 2008-ig minimális esély van, inkább a csökkenő dinamika a reálisan elérhető cél

  27. Köszönjük a figyelmet!

More Related