Pécs, 2006. március 30. Csizmár Gábor

1. A foglalkoztatáspolitika rövid- és középtávú céljai, a foglalkoztatás bővítésének atipikus formái A foglalkoztatás atipikus formái – a visegrádi országok tapasztalatai konferencia Pécs, 2006. március 30. Csizmár Gábor

2. A magyar munkaerőpiac néhány fontosabb jellemzője • Nagy a mozgás (második szerkezetváltás), de nő a foglalkoztatottság, csökken az inaktivitás, jobb minőségű munkahelyek jönnek létre • Idősek bennmaradnak, fiatalok kapu előtt (munkaerő-kínálat 2006-ig bővül, utána csökken) • Strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) az oktatás és a gazdaság között • Merev munkaerőpiac – kicsi a földrajzi, szakmai és foglalkoztatási mobilitás • Munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókban • Nagyok – kicsik, külföldiek – magyarok ellentétes gazdasági és foglalkoztatási szerepe • Bejelentés nélküli munkavégzés nagyarányú

3. A foglalkoztatottak számának alakulása (KSH)

5. A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása,%(éves átlag)

6. A foglalkoztatási ráták az EU-ban és Magyarországon

7. Foglalkoztatási ráták az EU-ban 2005. II. negyedév

8. Munkanélküliségi ráták az EU-ban 2005. II. negyedév

9. Aktivitási ráták az EU-ban 2005. II. negyedév

10. A magyar munkaerőpiac legfőbb jellemzője A munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője az alacsony munkaerő-piaci részvétel: • Az alacsony foglalkoztatási szint viszonylag alacsony munkanélküliséggelpárosul • Magas a munkaerőpiactól tartósan távolmaradók aránya - alacsony az álláskeresési aktivitás

11. A 15-64 éves inaktív népesség összetétele

12. KÖZÉPFOK, FELSŐOKTATÁS

13. Foglalkoztatási (Fr) és munkanélküliségi (MNr) ráta iskolázottsági szintenként (2003)

14. A munkaerőpiac területi különbségei

15. Az EU foglalkoztatási iránymutatásai 3 prioritás – 8 iránymutatás • A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása. • A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, a munkaerőpiacok rugalmasságának javítása. • Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés, jobb minőségű oktatás és képzés révén.

16. A magyar foglalkoztatáspolitika céljai • Több munkahely – a foglalkoztatás bővítése (Cél a teljes foglalkoztatás – kb. 70 %-os foglalkoztatási ráta a 15-64 éves korosztályban) • Jobb munkahelyek • A munkavállalás mindenki számára legyen elérhető • az aktivitás területi különbségeinek csökkentése • szakképzettek számának gyarapítása

17. A magyar foglalkoztatáspolitikai fő célja az aktivitás és a foglalkoztatás növelése Két fő pillérre épülő lisszaboni akcióprogram: • A munka legyen vonzó lehetőség  Érje meg dolgozni és aktívan állást keresni;  A munka legyen „választhatóbb” mint a szociális ellátások • A munka legyen tényleges lehetőség  Az álláskeresők kapjanak személyre szabott lehetőséget  A munkáltatóknak érje meg legálisan foglalkoztatni a leghátrányosabb helyzetűeket is

18. EU-s és nemzeti adatok és célkitűzések

19. A kormányzati foglalkoztatáspolitika eszközei • Gazdaság-fejlesztés (modern ipar, szolgáltató központok, idegenforgalom), beruházás-ösztönzés, vállalkozás-ösztönzés, infrastruktúra-fejlesztés (út, vasút, informatika) • A foglalkoztatás költségeinek célzott csökkentése (bérfelzárkóztatás mellett) – SZJA, TA, eho, járulékkedvezmények, stb. • Atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése • A humán erőforrás fejlesztése: képzés és gazdaság kapcsolatának erősítése, a felnőttképzési kapacitások bővítése • Meglévő források hatékonyabb, esélykiegyenlítő, aktivitást segítő felhasználása • Szabályozás (Mt., Flt., Met.) • Intézményrendszer (ÁFSZ) modernizációja, munkaerő-piaci folyamatok helyi, térségi, regionális, országos és európai menedzselése (prognózis, fizikai és elektronikus elérhetőség, foglalkoztatási együttműködések, civilek, stb.)

20. Az atipikus foglalkoztatási formák megjelenése Magyarországon A társadalmi, gazdasági átalakulás hatására hazánkban is sokszínűbbé vált a munkapiac: • megszűnt az állami és a szövetkezeti szektor korábban csaknem kizárólagos munkáltatói szerepe • jelentősen gyarapodott a kis létszámmal működő szervezetek száma, amelyeknél élénkebb a munkaerő mozgás és a foglalkoztatás rugalmasabb formáinak terjedése • bővült a szolgáltatási szektor

21. Jelenleg még alacsony és csak lassan növekszik az atipikus foglalkoztatási formákban foglalkoztatottak száma Az atipikus foglalkoztatási formák terjedését akadályozó tényezők: • Ajogi szabályozása változásokat lassan és csak kis részben követte, • A részmunkaidős foglalkoztatásban elérhető alacsony keresetek, • Viszonylag magas adók és bérjárulékok – egyösszegű egészségügyi hozzájárulás

22. Csökkenő bérterhek

23. Atipikus foglalkoztatási formák(Magyarországon a foglalkoztatottak 19%-a) • Alkalmi munkavállalás („Kék munka”) • Távmunka • Részmunkaidős foglalkoztatás • Munkaerő-kölcsönzés • Határozott idejű (szerződéses) foglalkoztatás • Osztott, vagy egyenlőtlen munkaidejű foglalkoztatás • Tranzit foglalkoztatás • Önfoglalkoztatás • Kollektív önfoglalkoztatás (MRP, szövetkezet) • Pályakezdők ösztöndíjas foglalkoztatása • Szociális gazdaság • A nonprofit szektor sajátos foglalkoztatási formái

24. A szezonális és alkalmi munka (1) Az Alkalmi Munkavállalói Könyv bevezetése 1997-ben azt célozta, hogy a rövidebb időtartamú, alkalomszerű munkákat (évi 90/120 nap, havi 15 nap) munkaviszonyként elismerve jogosultságot teremtsen a munka nélkül lévőknek a társadalombiztosítási és a munkanélküli ellátásra. A közterhek fedezetét a munkáltatók kedvezményezett összegű bélyeg beragasztásával róhatják le. • Az alkalmi munkavállalás első négyéves tapasztalata: a kiváltott AM könyvek száma az első években folyamatosan emelkedett, de mindvégig alacsony maradt (1998-tól 2001-ig 18 ezer és 32 ezer között volt).

25. A szezonális és alkalmi munka (2) A 2002. év szeptemberi törvénymódosítás több mint 50%-kal csökkentette az AM könyvvel történő munkavállalás közterheit, melynek eredményeképpen a legális alkalmi foglalkoztatás ugrásszerű növekedésnek indult. • A kiváltott és felhasznált AM könyvek 1999. évhez viszonyítva 2004. évre 7-8-szorosára növekedtek, míg a ledolgozott napok száma közel 12-szerese (1,1 millió nap) az 1999. évinek.

26. A szezonális és alkalmi munka (3) 2005. augusztus 1-től • „Kék munka” bevezetése a háztartási és a ház körüli munkavégzés „láthatóvá” tételére, illetve a kiemelkedően közhasznú szervezeteknél (évi 200 nap) • Rugalmasabbá vált az alkalmi munkavállalás a mezőgazdaságban is (havi korlát feloldva) • Mezőgazdasági szezonális foglalkoztatás keretében lehetővé vált a harmadik országbeli munkavállalók alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása is 60 napra • A kiváltott AM könyvek száma 2005. végére közel 270 ezerre növekedett, amely az előző évhez képest 205 %-os növekedést eredményezett.

27. Az év során kiváltott alkalmi munkavállalói könyvek száma

28. Távmunka(EU: 11-13%, Magyarország: 2%) • A távmunka elterjesztését 2002-től pályázati programok támogatják, elsősorban a megváltozott munkaképességű emberek, a 45 éven felüliek, a gyermeküket egyedül nevelők és a hátrányos helyzetű településen élők foglalkoztatásának elősegítése érdekében. (közel 4000 új munkahely született) • Megalakult és működik a Távmunka Tanács. • Az Országgyűlés 2004-ben elfogadta a távmunkáról szóló - az európai szociális partnerek 2002. évi keret-megállapodásának megfelelő - új munkajogi szabályokat, ehhez kapcsolódnak az adózási költség-elszámolási szabályok is • Az Internet-használat térnyerése: a szélessávú összeköttetésben a vállalati és egyéni felhasználók aránya 2003-ban 235%-kal nőtt 2002-höz képest. • Ma már a foglalkoztatottak 2%-a (közel 80 ezer fő) távmunkás.

29. A részmunkaidő (1)(EU: 18% – Magyarország: 5%) 1. A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkáltatói és munkavállalói ellenérdekeltség csökkentése érdekében: • A tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól mentesítették azt a munkáltatót aki GYES, vagy GYET igénybevétele mellett részmunkaidőben foglalkoztatja alkalmazottját, illetve 50 év feletti tartósan munkanélkülit alkalmaz, • A tételes egészségügyi hozzájárulás a részmunkaidővel arányosan csökkent, • A tételes egészségügyi hozzájárulás összege 3450 Ft-ról 1950 Ft-ra csökkent, és 2006. november 1.-től teljes egészében megszűnik, • A nyugdíj-jogosultság elbírálásakor a részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem csökken arányosan a szolgálati idő.

30. A részmunkaidő (2) 2. 2003. októberétől támogatás nyújtható annak a munkáltatónak, aki részmunkaidőben történő foglalkoztatását vállalja olyan személynek, aki regisztrált álláskereső, vagy a saját háztartásában gyermeket nevel, vagy a szociális törvény alapján ápolási díjban részesül. 3. Prémium Évek program a közszférában (nyugdíj előtt 5 évvel, 70%-os bérrrel, heti 12 órás munkaidővel), illetve a versenyszférában a részmunkaidős foglalkoztatást ösztönzi. 4. Közszférában 2006. január 1-től munkakörmegosztás. • 2005-ben a foglalkoztatottak 5%-a dolgozott Magyarországon részmunkaidőben, ebből a nők aránya 66%.

31. A munkaerő-kölcsönzés • 2001. július 1-jei után számos cég alakult munkaerő-kölcsönzésre. • Több törvény módosításával mára lehetővé vált a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának támogatása. • 2004 végén: • 505 munkaerő-kölcsönző cég működött (csaknem 50 %-kal több, mint egy évvel korábban), • 1700 cégnek nyújtottak szolgáltatást, • 53 ezer dolgozót foglalkoztattak (60 %-ukat határozatlan időre szóló szerződéssel) • 2005. február 1-jétől bevezettük a közhasznú társaságok - non-profit működési keretek közötti - munkaerő-kölcsönzési tevékenységének támogatását • 2006. január 1.-től a feltételek újrarendezése történt meg (vissza-kölcsönzés tilalma, szabályosság garanciái, időbeni behatárolás).

32. A határozott idejű munkaszerződés A gazdasági változásokkal, s nem utolsó sorban a munkaerő drágulásával a munkáltatók rákényszerültek a takarékos munkaerő-felhasználásra, növekedett a határozott időre kötött munkaszerződések száma. A törvényi szabályozáselősegítette, hogy • a diszkrimináció tilalmával javuljon a határozott időre alkalmazott munkavállalók helyzete, • illetve megakadályozzák az egymást követő határozott ideig tartó munkaszerződések alkalmazásából származó visszaéléseket. • 2005-ben 235 ezer fő – a foglalkoztatottak 6%-a - dolgozott határozott idejű munkaszerződéssel, ebből a nők aránya 44%.

33. Köszönöm figyelmüket!További információk:http://www.fmm.gov.hue-mail:info@fmm.gov.hu