Esélyteremtés- leszakadó rétegek megerősítése a társadalomban Empowerment

1. Esélyteremtés- leszakadó rétegek megerősítése a társadalombanEmpowerment

2. 2007: Szent Erzsébet éve- esélyegyenlőség (empowerment) éve • Mit jelent az esély, „power”? • kontroll a saját életünk, jövőnk felett, külső és belső szabadság, a kihívásokkal való megküzdés képessége • Esély nélküliség- tanult tehetetlenség, kontrollvesztés, a megbirkózási képességek elégtelensége, kiszolgáltatottság, valójában rabszolgaság • Esélyteremtés- a megbirkózási készségek, a kontroll megszerzés lehetőségeinek erősítése, a külső és belső kiszolgáltatottság csökkentése

3. Az esélytelenség fő formái: • Legsúlyosabb a lelki esélytelenség- a belső szabadság hiánya • „Boldogok a lélekben szegények” mit jelent? A legnehezebb élethelyzetekben is „szabadok” mint Vácz Jenő atya, Püspökszentlászló • Victor Frankl: az élet értelmének keresése, szélső élethelyzetekben mutatkozik meg • Kitelepítettek pozitív példái – a szegénység önmagában nem jelent esélytelenséget

4. Miért veszélyeztetettek a leszakadó rétegek, különösen a gyermekek? • Az alacsonyabb társadalmi rétegekben a reménytelenség, céltalanság, ellenségesség, anómia sokkal gyakoribb, • Ez átadódik a következő generációkra is • Pl bántalmazó szülő gyermeke gyakran bántalmazó társsal él • A cél: az önrontó, ördögi körök feltörése legalább a következő generációkban

5. Rendkívül súlyos anómiás állapot • Társadalmi normák, közös erkölcsi elvek meggyengülése (Dürkheim, Andorka Rudolf) • A szocializáció alapja, hogy bízhatok azokban, akikhez tartozom, • a társadalom működése kiszámítható • a életnek van célja és értelme • ennek hiánya állandó bizonytalanságot, „tanult tehetetlenséget”, krónikus stressz állapotot eredményez, • Különösen a társadalom leszakadó rétegeiben

6. Az anómia gyakorisága végzettség szerint: • A teljes népesség • 46 %-a nem anómiás • 54 % -ot anómiás lelkiállapot jellemez, • ez az arány a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű rétegben 74 % • a nyolc általánost végzettek között 64 % • A legmagasabb anómia érték 48-szor magasabb bizalmatlansággal, • 21-szer magasabb rivalizálással, írígységgel jár együtt

10. A fogyasztói értékrend és az anómia kapcsolata • Az értékrenddel nem rendelkező, magányos ember a legjobb fogyasztó, • leginkább manipulálható a reklámok által • az ép személyiségű, nem anómiás ember, társadalom ellent tud állni a manipulációknak, mivel erős személyes kapcsolatai, belső értékrendje, életcéljai megvédik

11. Miért különösen súlyos a helyzet Magyarországon? • 1956- a nemzeti érzés, az összefogás, társadalmi kohézió diadala • A hatalom számára a legnagyobb veszély a nemzeti érzés- ehelyett a fogyasztói ideológia tudatos kialakítása- legvidámabb barakk, kicsi vagy kocsi szemlélet a legszélesebb, legalsóbb rétegekben is! Ez számukra biztonságérzetet adott • a nemzeti azonosságtudat diktatórikus elfojtása- kokárda tiltás, 1956 csak ellenforradalom, ha említik, de a legszigorúbb tiltás • a szomszédos országokban ez kevésbé volt jellemző

12. Milyen módszerekkel állítható elő a fogyasztói típus? • ha az anyagi előrejutás, külső siker válik az önértékelés mércéjévé • ha az együttműködés helyett a rivalizálás az alapvető motiváció, • ha a belso értékek helyett a célok külsővé válnak, másoktól függnek, • ha a játékszabályok áttekinthetetlenek, aki közelebb van a tüzhöz, több lehetőséget kap

13. Szorongás, demokrácia, szabadság- az modern kor új rabszolgaságai • From Slavery to Citizenship (Ed Richard Ennals) Willey, 2007. A modern társadalmakban a szorongáskeltés új lehetőségei alakultak ki- modern rabszolgaság: • A több információval rendelkezők megvonhatják az információkat illetve önkényesen adagolhatják, ezzel a szabadságtól foszthatják meg a kevesebb információval rendelkezőket • A demokrácia a információkhoz való hozzájutás és a döntés jogát és kötelességét jelentené

14. A depressziós tünetegyüttes változása 2002 és 2005 között: • 2002-ben 13.6 % volt a kezelésre szoruló depresszió aránya • mind a teljes népességet képviselő mintában, mint azok között, akik beleegyeztek az utánkövetésbe, • 2005 utolsó hónapjaiban ez az arány 17.6 %-ra, 4 • %-kal emelkedett. • A férfiak között 2002-ben 10 % volt a közepesen súlyos és súlyos depressziósok aránya, ez az arány 2005-ben, ugyanazok között a férfiak között 15 %-ra emelkedett, • a nők esetében ez az arány 2002-ben 15 % volt, 2005-ben 19 % • Közel minden ötödik felnőtt a krónikus stressz, a lelki leszakadás állapotában van!

15. Depresszió súlyossági csoportok 1988 és 2002 között

16. Depresszió súlyossági csoportok 2002 és 2005 között - utánkövetés

17. Depresszió súlyossági csoportok 2002 és 2005 között – utánkövetés, férfiak

18. Depresszió súlyossági csoportok 2002 és 2005 között – utánkövetés, nők

19. Az esélyteremtés szintjei: • Egyéni- életkészségek, stresszel való megbirkózás, énhatékonyság – a legtöbbet azzal adunk, ha eszközöket adunk • közösségi alapú programok- társadalmi tőke (bizalom, anómia csökkenése, életcélok, civil szervezeti részvétel, közösségi azonosságtudat) erősítése, életkészségek • populációs szint: média üzenetek, politika befolyásolása

20. Az esélyteremtés népgazdasági jelentősége: • Az emberi tőke károsodása a társadalom gazdasági fejlődése szempontjából is komoly veszélyt jelent • A középkorú népesség egészségromlása, különösen az alacsonyabb társadalmi rétegekben a gazdaság számára is komoly veszteséget jelent

21. Halálozási arányok iskolai végzettség szerint (érettséginél kevesebb/magasabb végzettség) a 75 évesnél fiatalabb népesség körében

22. Az esélyteremtés színterei:

23. Az egyes életszakaszokkal kapcsolatos kiszolgáltatottság csökkentése:gyermekek- belső ürességközépkorúak: munkanélküliségidősek: magány

24. Mi kellene legyen az alapvető célkitűzés: • "Céljaink elérését nem mérhetjük bankszámlánk nagyságával, csak az emberek életminőségének javulásával." Johnson elnök 1964 • A fejlődés célja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az önálló döntésekre, alkotásra, együttműködésre képes emberi személyiség fejlődésének elősegítése- ma ez a legfontosabb erőforrás

25. Az életminőség pszichológiai alapja: • az élet alapvető célja az „eudaimonia” Aristoteles • A pozitív életminőség – boldogság - nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is élményt, hanem aktivitást • Az emberi létezés alapvető célja az ember emberi funkcióinak, az erényeknek lehető legteljesebb gyakorlása-ez a boldogság lényege Értelmes élet, az élet értelmének keresése- önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok- ez az egészséggel kapcsolatos életminőséggel is igen szoros kapcsolatban van

26. A pozitív pszichológia jelentősége: • megalapozói Martin Seligman, Csikszentmihályi Mihály • Cél: az emberi psziché erősségeinek feltérképezése, • Aristoteles szerint a boldogság alapja az emberi lény funkcióinak gyakorlása, • Az emberi funkciók az erények, pl. igazságosság, lelki erősség, mértékletesség, okosság, amelyek megkülönböztetik az állattól. • (Aristoteles: Nikomachosi etika)

27. Életminőség: pozitív és negatív érzelmek megfelelő aránya: • A pozitív érzelmi állapot nem azonos a negatív érzelmi állapot hiányával- mindkettő hiánya betegség • a negatív érzelmi állapot beszűkíti a gondolkozást, csak az adott helyzet elkerülésére koncentrál- ezért könnyen manipulálható • a pozitív érzelmek növelik az ember aktivitási repertoárját, érdeklődését, nyitottságát, • a negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3:1 arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy életminőségünk pozitív legyen

28. Elkötelezettség • Bevonódás, elkötelezettség, „ihlet”, „flow” • Csikszentmihályi Mihály • Munka, alkotás – biztonság, kontroll, társas támogatás, pihenés-munka egyensúlya • Családi harmónia-bizalom, együttműködés • Társadalmi harmónia- társadalmi tőke

29. A pozitív érzelmek jelentősége: • A játék fontossága- kreativitás, életcélok, • az unalom hiánya! • Grastyán Endre MTA székfoglalója: • a játék alapvető jelentősége az agy, a személyiség fejlődésében

30. Maslow szükséglethierarchiája Az önmegvalósítás szükséglete Az elismerés iránti szükséglet(önbecsülés, elismerés, status) Szociális szükségletek(valahová tartozás, szeretet) A biztonság iránti szükséglet (biztonság, védelem) Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság)

31. Ösztönös késztetések szintje: • szükségletek hierarchiája- ön és fajfenntartás, biztonság igény • fontos motivációs alap a testi-lelki egyensúly fenntartására • veszélyeztetése alapvető szorongást vált ki, különösen negatív érzelmi állapotban • Fogyasztói társadalom: szélsőséges hajszolása: Huxley:Szép új világ szóma boldogsága „fools paradise”, ostobák paradicsoma, drog, valóságshow • „Szóma ha mondom, segít a gondon, már egy köbcenti, helyrebiccenti” – totális „lelki” diktatúra lehetősége

32. Fejlődéstani alapok: • A gyermek lelki fejlődéséhez alapvető az önálló játék! képessége • Leggyakoribb problémák: • a mama folyamatosan foglalkoztatja a gyereket- így érzi magát kompetens anyának • Az egy szem gyerek folyamatosan foglalkoztatja a családot- nagycsalád védő szerepe

33. Túl ingerszegény vagy épp túl ingergazdag környezet: • korábban a falu, a közösség alapvető szerepe a jó-rossz dimenziók kialakításában, jutalom, büntetés nevelő szerepe • Ma- TV, videó, elektromos játékok – azt hiszi, hogy társaságban van, nincs visszajelzés • Személyiségzavarok gyakorivá válása, frusztráció tűrő képesség lecsökkenése- fiatalkori öngyilkossági kísérletek háttere

34. Szorongó, túlterhelt szülők • A minták alapvető szerepe- kompetens anya, apa mintája • Felszabadult együttlét hiánya- örömképesség nem alakul ki • Adás, kölcsönösség szerepe-

35. Iskolai túlterheltség, örömmel végzett tevékenység hiánya: • Fegyelmezetlen gyerek: debilzáló szorongás kialakítása, • vagy deviáns csoporthoz sodródás • Roma (cigány) fiatalok esetében különösen fontos az önértékelés kialakítása- otthoni hátrányok miatt eleve lemaradás

36. A társas támogatás paradox jelensége fiatalkorban • Kortárs csoport rendkívüli fontossága- drog, dohányzás, alkohol gyakran a csoporthoz tartozás miatt fontos- több társas támogatás a kortársaktól (Pikó Bettina) • Kortárs segítők!

37. Az unalom igen szorosan összefügg 35 éves kor alatt: • A reménytelenséggel, • A depresszióval, negatív érzelmi állapottal • ellenségességgel, cinizmussal, rivalizálással (a társadalmi tőke- bizalom hiányával) • Anómiával, értékválsággal, szabálysértő magatartással • Az élet értelmének hiányával • Alacsony kooperativitással • Rosszabb egészségi állapottal, életminőséggel

38. Az unalom összefügg: • A gyermekkori családi élet rosszabb minősítésével • Állami gondozással • Több televízió nézéssel (ok vagy okozat?)

39. Az unalom és a magatartási zavarok összefüggései: • Több öngyilkossági gondolat és kísérlet • Magasabb alkohol abúzus gyakoriság • Gyakoribb drogfogyasztás

40. A munkával kapcsolatos védő tényezők, az esélyteremtés lehetőségei

41. Az aktív korosztályban a munka központi szerepe, az egészségpénztárak kiemelt szerepe: • Két probléma: ha nincs, bizonytalan, • vagy ha túl sok, főleg a hét végi munkavégzés kockázati szerepe! • Férfiak esetében az alacsony munkahelyi kontroll és a hét végi munka • Nőknél a munkahelyi légkör, a hét végi munka,a biztonság hiánya

42. EU konferenciák • 1999 Tampere - Finn elnökség idején meghívott előadó voltam: a közép-kelet-európai helyzet- együttműködés Lennart Levivel- WPA Occupational Psychiatry szekció • European Conference on Promotion of Mental Health and Social Inclusion • Working life, employment policy and promotion of mental health

43. Belga elnökség • 2001 október 25-27, Brüsszel • Coping with stress and depression related problems in Europe • 1. Főtéma: A munkával kapcsolatos stress • konzervatív becslés szerint 20 milliárd euro veszteség évente a 15 EU tagállamban

44. Guidance on Work-Related Stress. Spice of Life or Kiss of Death? Luxemburg: EU Comission, 2000 Levi L. and I.

45. A munkahelyi stressz elméletei: Karasek,R, Theorell,T.(1990) Healthy work: stress, productivity, and the reconstruction of working life, New York, Basic Books- Erasmus együttműködés, Janszky I, Balogh P, Léder L. 1. Igénybevétel, terhelés mértéke 2.Kontroll, a helyzet befolyásolásának képessége 3.Társas támogatás Siegrist J (1996) Adverse health effects of high-effort/low reward conditions,J Occup Org Psych 1,27-41 : Nagy erőfeszítés/alacsony jutalom

47. Erőfeszítés – Jutalom Egyenlőtlenség Modell(Siegrist J 1996, Effort Reward Imbalance, ERI) • - Anyagi elismerés • megbecsülés, elismerés • karrier / biztonság Elvárások, követelmények jutalom erő-feszítés motiváció („túlvállalás”) motiváció („túlvállalás”) Munkával való elégedettség Munkahelyi kontroll Munkatársi támogatottság Siegrist J (1996) Adverse health effects of high-effort/low reward conditions,J Occup Org Psych 1,27-41

48. A dolgozók tisztelete A különbözőség, mint erőforrás Autonómia és részvétel A változások megfelelő menedzselése Megfelelő terhelés Folyamatos tanulás és krízis kezelés, mint fejlődés Az egészség, mint érték Egyensúly a különböző életfeladatok között (pl. gyermekes anyák) Az egészséget támogató munkahely jellemzői

49. A munkahely felelőssége • Corporate responsibility EU szabályozás 2001. Belga elnökség • A vállalatok és szervezeti egységeik küldetésnyilatkozatának része a dolgozók egészségéért vállalt felelősség • A vezetők munkaköri leírásának része • Vezetők továbbképzése

50. Önkárosító magatartásformák (dohányzás, alkohol, drog) Teljesítményromlás, önértékelés csökkenése Ellenségesség, bizalomhiány Kimerültség Szorongás Depresszió - 3,2-szer gyakoribb rövidtávú munkaképtelenség - ennek költségei magasabbak, mint a depresszió kezelése Egészségromlás A munkahelyi stressz következményei (EU deklaráció)