Felnőttképzési világkonferenciák 10. előadás

1. Felnőttképzési világkonferenciák 10. előadás Dánia, Kanada, Irán, Franciaország, Japán, Németország (dákaifjan) (Zrinszky László nyomán)

2. 1. világkonferencia: Dánia • UNESCO kezdeményezése Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete • Dánia, HELSINGÖR 1949.

3. Fő kérdéskörei: • Egyén és közösség viszonya (elmagányosodás kontra felnőttképzés) • Szabadidő-probléma (a művelődést és a szabadságot szolgáló szabadidő-politika) • Elitkultúra – tömegkultúra • Egy mára elavult „adult education definíció elfogadása: A felnőttképzés átfogja a műveltség minden olyan formáját, amelyet az érett ember (18+) elsajátít, és amely a személyi képességek és magatartás fejlesztését, valamint a társadalmi és szellemi felelősség felkeltését tűzi ki célul, anélkül, hogy közvetlenül a hivatásbeli kiképzésre vonatkozna.” HIBÁJA: a szakképzést kizárta a fogalomból.

4. MONTREAL 1960 Címe: „A felnőttek nevelése egy átalakuló világban” Záróokmánya: Montreali nyilatkozat: „Az ember összetett lény, sokfajta szükséglettel” 2. világkonferencia: Kanada

5. Fő kérdéskörei: • Az iparosodás negatív velejárói és a felnőttképzés feladatai(„az ember nem robot”) • A felnőttképzés módszertana (sokrétű társadalom sokféle igényének kielégítése) • Az analfabétizmus leküzdése • A permanens nevelés eszméje! (átfog minden életkort és képzési szintet, kiterjed minden társadalomra és képzési formára ill. színtérre: egyszerre horizontális és vertikális) – radikális szakítás az emberi élet 2 részre osztásával (tanulás - élet)

6. IRÁN/ TEHERÁN 1965 1. Alfabetizációs világkongresszus

7. Fő kérdéskörei: • Világméretű harc az analfabétizmus ellen Mohamed Reza Pahlavi sah: „Ha minden ország le tudna mondani a katonai kiadások egy csekély részéről, finanszírozni lehetne a meghirdetett világkampányt.” – illuzórikus volt. • Ötéves kísérleti program interdiszciplináris koordinációval • Az alfabetizáció mint felnőttképzés (Egyszerre gazdasági és kulturális feladat) • Az írástudó fogalma • Az alfabetizáció és a fejlődés • Szelektív-intenzív fejlődés

8. TOKIO 1972 Címe: A felnőttek nevelése – összefüggésben a permanens neveléssel Tanulság: nem elég konferenciákon találkozniuk az érintett szervezeteknek, hanem folyamatos, világméretű együttműködés kell! 3. Felnőttnevelési világkonferencia - Japán

9. Fő kérdései: • Az információrobbanás által teremtett új képzési helyzet és az oktatásügy világválsága • A kultúra átalakulása (növekvő szakadék áthidalása a humán és a technikai kultúra közt) • Öntevékeny vagy elrendelt felnőttnevelés?! • Alfabetizáció • Szabadság problémája

10. PÁRIZS 1985 A hangsúlyváltások ellenére lényegében ugyanazok a problémák mind az 5 konferencián! 4. Nemzetközi felnőttoktatási konferencia - Franciaország

11. Fő kérdéskörei: • Tanuláshoz való jog • Önmegvalósítás • A szociális segítő tendencia megerősítése • Nemzeti feltételek megteremtése a felnőttoktatáshoz

12. HAMBURG 1997 Legfontosabb üzenete: az ember nemcsak munkaerő, nem beszélő szerszám, hanem aktív állampolgár ,férfi vagy nő, esetleg valamely kisebbségtagja, netán valamilyenfogyatékossággalküzd; azaz rendkívül sokféle minőségben és szerepben, és ennek érdekében nagyon sokféle tudással kellene részt vennie a társadalom működésében. 5. Felnőttoktatási világkonferencia- Németország

13. Fő kérdései: • a konferencia az államot továbbra is lényeges feladatokkal ruházta fel a felnőttoktatás minél szélesebb körű kiterjesztése érdekében • különös tekintettel a társadalom halmozottan hátrányos csoportjaira.

14. A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon

15. 1945 előtt XIX-XX. század fordulója: az írástudás már nem jegyzett tudásanyag A polgári iskola felértékelődik A II. világháborúig: iskolapótlás csak magántanulóként volt lehetséges 1945-ig: alfabetizáció a hadseregben, gyorsított ütemű oktatás 1945 után 1945/46: létrejött a szabályozott, iskolarendszerű felnőttoktatás. 1946/47: az első teljes tanév 1948-53: kiemelt kedvezmények, gyorsított, fölülről szervezett, a középiskolák szerepe nő: munka melletti „levelező” oktatás bevezetése 1954-56: elvont kedvezmények, hanyatlás 1958-63: cél a tömegoktatás + érettségi - egyre több fiatal és nő Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon

16. 70-es évek: idősebbek hiánya a felnőttoktatásban Gimnáziumi helyett a szakmunkásképzés túlsúlya 1973-2005: szakmunkások szakközépiskolája - fiatalodás, funkcióváltás (a közoktatás működési zavarainak ellensúlyozása) 80-as évek: 1985-től decentralizáció, diverzifikáció, demokratizálódás Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon

17. 90-es évek eleje: Demokratikus átrendeződés, nemzetközi politikai átalakulás Nemzetközi szervezetek hatása (OECD, NATO, Európai Unió) Piacgazdaság kialakulása, a túlfoglalkoztatás leépülése, piaci verseny beindulása, keleti (Szovjetunió) piacvesztés privatizáció       az állami és önkormányzati tulajdonnal szemben túlsúlyba kerül a magántulajdonú üzleti szektor A 90-es évek vége: A piacgazdaság megszilárdulásával – a rendszerváltás mobilitást élénkítő hatása megszűnt, a társadalom rétegződése és az egyenlőtlenségi rendszer lényegileg állandósult Az iskoláztatási szakasz hosszabbra nyúlt A legnagyobb mértékben az alacsony képzettségű munkaerő iránti kereslet esett vissza Számottevő munkanélküliség kialakulása A rendszerváltást követő gazdasági, poli-tikai és társadalmi változások és hatásuk

18. 90-es évek: A tankötelezettség kitolódása, új tartalmak NAT, kerettantervek A „vállalkozó” iskola megjelenése Demográfiai csökkenés, javuló iskolázottsági mutatók A munkanélküliség megjelenéseés a munkerőpiaci képzések súlyának növekedése A felnőttképzés piaci jellegének előtérbe kerülése, diverzifikáció A gazdaságitársaságok megjelenése a képzési piacon A vállalati képzőhelyek megszűnése és átalakulása Az általános felnőttképzés háttérbe szorulása A távoktatás szerepének erősödése A politikai képző funkció tartalmának megváltozása A népfőiskolai rendszer feléledése a LLL felértékelődése Az iskolarendszerű felnőttképzés a rendszerváltást követő évek Magyarországán

19. Az iskolarendszerű felnőttoktatás a mai Magyarországon • A közoktatási intézmények – főként a középiskolák (szakközépiskolák, gimnáziumok, szakiskolák) és a felsőoktatási intézmények működésének szerves része lett a felnőttoktatás • Kialakult a második esély iskolarendszere • A felnőttoktatás de iure – de facto egyenértékű lett a közoktatással • Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervekre épülő helyi tantervek szerint zajlik • Az érettségi vizsga rendszere a közoktatásban bekövetkezett változásoknak megfelelően változott

20. Az állam szerepe a felnőttoktatásban • A független felnőttoktatási szervezetek létrejöttének támogatása • A társadalom és a gazdaság képzési szükségleteinek feltárása • A felnőttoktatás jogi kereteinek biztosítása • A különféle intézmények közti együttműködés ösztönzése: a formális és nonformális megoldások összehangolása • A gazdasági/társadalmi döntéshozó szereplők (politikai pártok, egyházak, civil szervezetek, nagyvállalatok, szakszervezetek és egyéb szereplők) és a a felnőttoktatásegyüttműködésének ösztönzése • Európai szintű együttműködések támogatása: nemzetközi kezdeményezések, partnerségek létrehozása

21. A Felnőttképzési törvény 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Kölcseyné Balázs Mária nyomán

22. A Felnőttképzési törvény megalkotásának célja: Hogy „az alkotmányban biztosított tanuláshoz valójog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön… hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába…”

23. A felnőttképzésre vonatkozó törvények • Felnőttképzési törvény2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről. • Felsőoktatási törvény2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. • Közoktatási törvény1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. • Pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának törvénye2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról • Szakképzési hozzájárulás törvénye2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról • Szakképzési törvény1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről

24. A Felnőttképzési törvény felépítése (fő fejezetek)  • ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK • A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE • A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI • FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK • ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK • ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. Mely intézmények tartoznak a törvény hatálya alá ? A felnőttképzést folytató • közoktatási intézmények, • szakképző intézmények, • Felsőoktatási intézmények, • közhasznú társaságok,egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok, • egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint ezek felnőttképzési tevékenységet folytatására létrehozott társulásai.

26. Mi minősül felnőttképzési tevékenységnek* a törvény alapján? • a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés nyújtása, amely képzés célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés • a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. * Vigyázat: ez nem az andragógia/felnőttképzés fogalma, hanem a felnőttképzési funkciójú szolgáltatás mint gazdasági tevékenység meghatározása.

27. Ki számít felnőttnek a 2001. évi CI. törvény szerint ? Az a felnőttképzésben résztvevő természetes személy, aki a külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.

28. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai:

29. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/ 1 A felnőttképzést irányító szervezetek • Szociális és Munkaügyi Minisztérium • Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) • Regionális munkaügyi központok • Regionális képző központok • Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács • Felnőttképzési és Akkreditáló Testületet (FAT)

30. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/2 Az Országos Képzési Jegyzék • A Nemzeti Szakképzési Intézet (ma NSZFI: N. Szakképzési és Felnőttképzési I.) kifejlesztette a modulokból felépülő, új követelményrendszeren alapuló Országos Képzési Jegyzéket (OKJ). • Ebben egy-egy szakképesítés egymásra épülő rész-szakképesítésekből áll, amelyek bővíthetők, fejleszthetők.

31. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/3 Az OKJ-hoz kapcsolódó, új tartalmú szakmai és vizsgakövetelmények kötelező jellemzői • Kompetencia alapúak • Moduláris szerkezetűek • Szakmacsoportos rendszerbe illesztettek • Gyakorlat/tevékenységközpontúak

32. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/4 A felnőttképzés hazai pénzügyi támogatási rendszerének jogi biztosítékai • foglalkoztatási törvény • felnőttképzési törvény • szakképzési hozzájárulásról szóló törvény

33. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/5 A felnőttképzés financiális támogatási rendszere • Iskolarendszerű felnőttképzés normatív támogatása • Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés normatív támogatása • Álláskeresők iskolarendszeren kívüli képzésének támogatása • Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása • Saját dolgozók képzése a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére

34. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/6 Támogatási források A felnőttképzési direkt és indirekt rendszerű állami támogatások alapvetően három fő forrásból táplálkoznak: •  a hazai központi költségvetés, •  a hazai Munkaerő-piaci Alap, • az EU forrásrendszere – pl. Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP)(25%-os hazai  társfinanszírozással a Munkaerő-piaci Alap terhére). 

35. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/7   Intézményi akkreditáció A nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmény a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez benyújtott kérelemmel kérheti intézménye akkreditálását. Az akkreditáció követelményei: •     szakmai tanácsadó testület megléte •     éves képzési terv megléte •     felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások megléte   A kérelemről független szakmai testület a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban FAT) dönt.

36. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/8 Program-akkreditáció  • A felnőttképzést folytató intézmény által kidolgozott program akkreditációja iránti kérelmet az NSZFI-hez kell benyújtani. • A program-akkreditációs eljárás során a FAT megvizsgálja a képzési cél megvalósíthatóságát, a pedagógiai követelményeknek való megfelelést és ezek alapján hitelesíti a képzési programot, amelyet - az akkreditálást követően -, mint akkreditált képzési programot más felnőttképzést folytató intézmények is alkalmazhatnak. • A program-akkreditáció érvényességének időtartama legalább kettő, legfeljebb öt év lehet, időtartamát a FAT a képzési program sajátosságai alapján állapítja meg.

37. A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/9 A nyilvántartásba vett felnőttképzést folytató intézmény egyéb kötelezettségei • A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartási számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban - jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.-, valamint a képzéssel kapcsolatos dokumentumokon folyamatosan használni. • A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása nyilvános.

38. Nyitott képzés vagy távoktatás Általános célú képzés Felnőtt Hátrányos helyzetű felnőtt A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás Fogyatékkal élő felnőtt Iskolarendszeren kívüli képzés Kompetencia Álláskereső felnőtt Elméleti tanóra Belső képzésnek Nem formális tanulásnak Gyakorlati foglalkozás Konzultáció Modul Moduláris rendszer Fogalmak definíciója a törvényben(Ld.: a fogalmak megadva részletesen a levélmellékletben)

39. Példa a FTV szerint: Kompetencia: a felnőttképzésben részt vevő személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.

40. A felnőttoktatás funkciói és intézményrendszere Magyarországon

41. A felnőttképzés négy alapvető funkciója: • Az alapfokú képzés kiegészítése (tanfolyamok elvégzése, vagy ennek megfelelő tanulmányok folytatása) • Szakmai továbbképzés • Társadalmi (szocializációs jellegű) képzés (ld. következő diák) • Az egyéni érdeklődésnek megfelelő képzés (az érdeklődés által irányított tanulmányok elősegítése)(ld. következő diák)

42. (1)Pótló funkció: hiányzó ismeretek pótlása - a maga idejében nem megszerzett általános vagy szakmai ismeretek, végzettségek felnőttkori megszerzése (2)Kompetenciát biztosító funkció: a napi munkavégzéshez szükséges tudás frissítése, megújítása, naprakésszé tétele – felkészülés, folyamatos képzés az új technikai eszközök használatára, a tágabb technikai környezetben való eligazodásra (3)Szocializációs (társadalmilag hasznos) funkciók:

43. (3)Stabilizációs funkció: a munkaerőpiaci státusz megtartása vagy megerősítése - ezáltal gazdasági, szociális, egészségi, társadalmi és érzelmi stabilitás biztosítása az egyes ember számára (4)Személyiségfejlesztő funkció: a humán erőforrás nem közvetlen munkaerőpiaci célú fejlesztése- melynek eredménye az egyén magasabb szintű munkavégzése, fejlettebb tanulási- és kulcsképességei. (3)Szocializációs (társadalmilag hasznos) funkciók: 

44. (5)Politikai képző funkció: felkészítés a közéletben való aktív részvétel megteremtése- állampolgári, politikai és közösségi képzés pl. a környezetünk tudatos védelmére (6)Parkolópálya funkció: a (felnőtt) tanuló bent tartása az oktatási rendszerben– mindaddig, ameddig erre szükség van ahhoz, hogy a munkanélküliség, a marginalizálódás stb. veszélye elkerülhető legyen (3)Szocializációs (társadalmilag hasznos) funkciók:

45. (1)Egzisztenciális funkció:a gazdasági biztonság érzetének, a társadalmi mobilitás lehetőségének megszerzése a felnőttkori tanulás segítségével. (2)Rekreációs funkció:felkészítés a szabadidő hasznos eltöltésére, az aktív pihenésre, az egészséges életmód kialakítására  (3)Személyiségfejlesztő funkció: önmegvalósítás, önkifejezés elősegítése, a felnőtt önismeretének, kapcsolatteremtési, kommunikációs képességeinek fejlesztése (4)Személyes (egyéni) igényeket, szükségleteket kielégítő funkció

46. Az egyéni mobilitásra való felkészülés Az egyén azon képessége, hogy új munkahelyi környezetbe helyezkedjen és ahhoz alkalmazkodjon. Beszélhetünk földrajzi vagy ‘funkcionális’ mobilitásról (azaz új funkcióba lépésről egy adott vállalaton belül). A mobilitás lehetővé teszi az egyén számára új kompetenciák elsajátítását, ami így munkaerő-piaci versenyképességét növeli. Munkaerőpiaci versenyképesség A mobilitás azon mértéke, amelyet az egyén bizonyítani tud egy állás megszerzése és megtartása, és a szakmai kompetenciák felfrissítése érdekében. A munkaerő-piaci versenyképesség egyaránt függ racionális kritériumoktól (a munka profiljától, készségektől, know-how-tól) és a munkaadók felvételkor alkalmazott irracionális/implicit kritériumaitól. Az egyén munkaerő-piaci versenyképessége összefügg szakképzettsége szintjével és új kompetenciák elsajátítására való képességével, más szóval ‘képezhetőségével’. Ez utóbbi fogalom az egyén személyes fejlődésre való képességét hangsúlyozza, míg a munkaerő-piaci versenyképesség fogalma az egyén a munkaerőpiac igényeihez való igazodási képességét hangsúlyozza a jövedelmezőség szempontjából. A kompetenciák átválthatósága A kompetenciák akár foglalkozási, akár oktatási szempontból új kontextusba való helyezésének képessége. A kompetenciák átválthatósága az egyének mobilitásának kulcseleme, és valódi tőkét jelent a munkaerőpiacon. A kompetenciák átválthatósága különböző eszközökkel elősegíthető, pl. a képzési anyag modulrendszerű kialakításával, kompetencia-állományok (portfoliók) létrehozásával, a non-formális tanulás érvényesítésével. Ez elősegítheti a szakképzésből a tudományos és/vagy felső oktatásba való átmenetet, valamint a kompetenciák ágazatok közötti transzferálását. Az egzisztenciális funkciói mibenléte(Kiegészítés az előző diához/1.pont)

47. A felnőttképzést irányító intézményrendszer (1. szint) • Kormány: jogalkotás, akkreditációs szabályok, támogatási szabályok • Miniszter: szakmapolitika meghatározása, jogalkotás (nyilvántartási rendszer, képzési programok), irányítás (törvényességi felügyelet, ellenőrzés, támogatások, intézkedések stb.) • Országos Felnőttképzési Tanács: szakmai tanácsadás

48. A felnőttképzést irányító intézményrendszer (2. szint) • Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI): országos programok kialakítása • Felnőttképzési Akkreditációs Tanács (FAT): intézmény-és programakkreditálás • Oktatási Hivatal (Országos Közoktatási Értékelési és vizsgaközpont -OKÉV): felnőttképző intézmények és programok nyilvántartása, ellenőrzése

49. A felnőttképző intézményrendszer (3. szint) Maguk a felnőttképzést végző intézmények • Iskolarendszerbeli intézmények: • Alapfok (általános iskolákban működő) : • Felnőttek általános iskolája • Középfok (középiskolákban működő): • Felnőttek szakiskolája • Felnőttek gimnáziuma • Felnőttek középiskolája (szakmunkások számára belépést biztosító szakközépiskola) • Iskolarendszeren kívüli intézmények

50. Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés szerepe, jellemző formái napjainkban