1 / 39

A helyes bánásmódról

A helyes bánásmódról. Dr. Veres Sándor. „Ha egyeseket még mindig régi szokásaik uralnak, és ennek ellenére puszta szavakkal tanítanak, hagyd őket tanítani. (…) Mert talán amiatt, hogy saját szavaik által szégyenülnek meg , idővel el kezdik gyakorolni azt, amit tanítanak.”

melosa
Download Presentation

A helyes bánásmódról

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A helyes bánásmódról Dr. Veres Sándor

  2. „Ha egyeseket még mindig régi szokásaik uralnak, és ennek ellenére puszta szavakkal tanítanak, hagyd őket tanítani. (…) Mert talán amiatt, hogy saját szavaik által szégyenülnek meg, idővel el kezdik gyakorolni azt, amit tanítanak.” Lépcsős Szent János (VII.század)

  3. Regina Pally megfigyelése • Hogyan befolyásolja a múlt a jelent? • Miért kell tudatosítanunk az érzéseinket? • Miért terápiás hatású a tudattalan tudatossá tétele? • Miért terápiás hatású, ha érzéseinket szavakba öntjük? • Miért van szükségünk más emberekre? • Hogyan ötvöződik egységbe a test és a lélek? • Miért ragaszkodunk oly szívósan hiedelmeinkhez és hogyan befolyásolják ezek észlelésünket, gondolkodásunkat és viselkedésünket? • Hogyan szervül bennünk tudattalanul mindaz, amit „ismételten” cselekszünk vagy„ismételten” tapasztalunk, és ez hogyan járul hozzá szokásainkhoz, jellemünkhöz, kapcsolatainkhoz? • Hogyan érinti terápiás helyzetben a nem szóbeli (non-verbális) viselkedés mind a pácienst, mind a terapeutát? in: Regina Pally: Agy-lélek kapcsolat (Animula Kiadó, Budapest, 2000.)

  4. Mi lehet a serdülőkép mögött? • Érzelem megvonás • Elhagyatottság • Bizalmatlanság • Elidegenedettség • Csökkentértékűség • Elutasítottság • Kudarcra ítéltség • Dependencia • Sérülékenység • Összeolvadottság • Feljogosítottság • Elégtelen önfegyelem • Behódolás • Önfeláldozás • Elismerés-hajszolás • Pesszimizmus • Érzelmi gátoltság • Hiperkritikusság • Büntető készenlét • Elszakítottság és elutasítottság • Károsodott autonómia és teljesítőképesség • A határok károsodott volta • Kóros másokra irányulás • Aggályosság és gátlások Young (1998,2003)

  5. J.E. Young : Korai maladaptív sémák jellemzői • Ezek kiterjedt, átfogó mintázatok, „témák” • Emlékeket, érzelmeket, kogníciókat és testi érzéseket foglalnak magukba; • A személy önmagáról kialakított képére és másokra való kapcsolatára vonatkoznak, • Gyermek- és serdülőkorban alakulnak ki; • Az egész élet során módosulnak és • Jelentős mértékben diszfunkcionálisak.

  6. Elszakítottság és elutasítottság Károsodott autonómia és teljesítőképesség A határok károsodott volta Kóros másokra irányulás Aggályosság és gátlások Magány és elszigeteltség megbocsátás és jóindulat A leválás torzulásai kompetenciaöröm és eredményesség A szuverenitás zavara (szükségletek frusztrációja) asszertivitás Szélsőséges alávetés vagy fölény józan mértékletesség Mércék és bénultságok erősségek és gyengeségek A zavarok értelmezése

  7. A serdülő alap problémája: bizalomvesztés • A serdülő számára a szülő bizalmas barátból idegenné vagy egyenesen ellenséggé válhat • Identitását eddig bizalmi kapcsolatai adták, ezek meggyengülése használhatatlanná teszi korábbi identitását • Az érzelmi agya egyre több frusztráló impulzust regisztrál a szülő személyével kapcsolatban

  8. A HÁROM AGY ÚJ AGYKÉREG - Gondolkodás, tudás ÚJ AGYKÉREG ÉRZELMI AGY: LIMBIKUS RENDSZER -Érzelmi gondolkodás -Emlékezés -Érzelmi szelekció Érzelmi agy Reptilia agy REPTILIA-AGY -Ösztönök -Alapvető szükségletek, - túlélés Paul D. MacLean nyomán (1968)

  9. Ellentmondások észlelése Hitelesség kérdése (bizalom vesztés) Kompetencia hiány, önértékelési zavar Visszautasítástól való félelem Elszigetelődés Az érzelmi konfliktusok feldolgozatlansága A gyermek egyre jobban látja az értékek, életelvek és a tényleges viselkedés kettősségét . A deklarált és a tényleges magatartás kettőssége miatt megrendül a szülő (a felnőttek világa) iránti feltételnélküli bizalom Az ellentmondások észlelése, bátortalan vagy eltúlzó kifejezése ellenreakciókat indukál és elbizonytalanít Rossz tapasztalatok falépítéshez vezetnek: „ hagyjál békén! mi közöd hozzá!” A kommunikációs blokkolás elszigetelődéshez (izoláció) vezet. (Ben-X) Nincs kimunkált eszközrendszere érzelmi konfliktusai kezeléséhez (megbocsátás hiánya) Mi frusztrálhatja a serdülőt a felnőttekkel kapcsolatban?

  10. Identitás: akihez tartozol • A „Hol vagy,” (Genezis 3: 9 ) valójában azt kérdezi: kihez tartozol? Akihez tartozol az adja az identitásodat • A gyermek a szülőhöz tartozik, • a serdülő már nem akar „csak” a felnőttekhez igazodni • Igazodhat más, • idealizált felnőtthöz (média), • kortárshoz • csoporthoz • Az új referenciákhoz a csalódás anticipált félelme társul (érzelmi agy beállítódása) • A serdülőnek nincs vagy szegényes az eszköztára korábbi csalódásainak feldolgozására (JSir. 3.27Jó, ha a férfi már ifjúkorában igát hordoz.) • A sértett fél önmagától képtelen meglátni azt, hogy maga is sértő (51 Zsoltár)

  11. Mi az identitás? • Identitáson rendszerint a személyiségjegyek azon alapvető konstellációját értjük, amelyek egyszeri és megismételhetetlen módon jellemzik egy embert és megkülönböztetik másoktól. (Arno Gruen) • A serdülőkor feladata saját identitás kimunkálása (Erik Erikson), annak rögzülése, kinek is tartja magát a fiatal, milyen elvárásoknak akar és tud megfelelni, s ki határozza meg ezeket • Az új identitáshoz távolodásra van szükség attól a kapcsolatrendszertől, amely addig meghatározta • A különbségek eltúlzása (kategorizáció) az identitás meghatározásának jellegzetes eszköze • A távolodás és a különbség eltúlzása időleges idegenséget (elidegenedést) eredményez

  12. Tartózkodás Információ visszatartás Érzelmi közönyösség Személytelenedés Konfliktus kerülés Felszínes verbális kommunikáció Non-verbális jelzések Figyelmeztető jelek (ízlés, értékek, életstílus) undor (kihagyás,elhallgatás) kis érettségi (érzelmi kimerülés, kiégés) reakció hiány (érzelmi reakciók hárítása, osztott figyelem, elvtelen behódolás) (bagatelizálás, jelentéktelenítés, visszahúzódás, szükséglet megtagadás) (klisé, tényközlés) (térközszabályozás, érintés, ruházat stb) (kész helyzetek): az idegenből ellenség válhat Távolodás: Idegenné válás

  13. Verbális agresszió Durva hang, szidalmazás Halogatás Tudomásul nem vétel Bezárkózás Kegyetlenség Érzéketlenség Figyelmetlenség Vádaskodás Projekció Ellenségeskedés (pikírt megjegyzések, szemtelenség, pimaszság, idétlen vicc) (támadó attitűd) (engedetlenség, szembenállás) (sértés, a másik semmibevételével) (túlzott bizalmatlanság) (segítség megtagadása) (részvét hiánya) (percepciós hárítás) (bűnbakképzés) (előítéletek) (ellenséges beállítottság) Lázadás: Ellenséggé válás

  14. Az idegennel lehet még barátkozni Az idegen érdekes Az idegentől félni kell Az idegen uralmát elfogadjuk Az idegenen segítünk Az idegentől elfogadunk segítséget Az idegent tiszteljük Az ellenségtől nem várható, hogy barát legyen Az ellenség nem érdekes Az ellenséggel harcolni kell Az ellenség uralma ellen fellázadunk Az ellenségnek nem jár segítség Az ellenségtől elutasítjuk a segítséget Az ellenséget nem tiszteljük Az idegen és az ellenség közötti különbség

  15. Idegen A”bennünk élő idegen” felfedezése félelmet kelt (Róm 7:24) Ritka, ha van leküzdésére eszköz és tapasztalat (JerSir 3, 4 Zsolt 5-6) A „bennünk élő idegen” énünk lehasadt része (Jób. 19.19) A tőlünk éppen távolodó másik személy szeretetünkről leszakadt részünk (Zsolt. 55.13-15) A visszafogadásért nem harcolunk, mert jogosan neheztelünk rá (Zsolt 55. 16) Nem tudunk vele kapcsolatban igazat adni Istennek (4 Zsolt 5-6) Ellenség Bűnbakká teszi azt, akitől a legtöbbet tanulhatna (Lk 15, 26) bizalmatlanság A felhalmozott sérelem a másik minden megnyilvánulásával kapcsolatban agressziót mozgósít (amigdala) (Lk 15, 28) harag Az ellenségben már semmi közelit nem lát (Lk 15, 29) elutasítás A gonosszal lesz egyenlővé a másik (Lk 15, 30) „sohasem adtál” A bizalomvesztés következménye

  16. A bizalomvesztés következménye

  17. Hogyan nyerhetjük meg az idegent vagy az ellenséget barátunknak? Mivel is kell megküzdeni? Ellenséges érzelmekkel (harag, düh) Rossz tapasztalatokkal (irigység, féltékenység) Anticipált félelmekkel (aggodalom) Hamis előfeltevésekkel (meggyőződés) Aktuális csalódásokkal (kudarc) Az együtt működés hiányával (csalódás) A visszautasítással (érzelmi elutasítás) A másik reményvesztettségével (szégyen) Megküzdés

  18. Egy bibliai példa: a tehetséges gyermek Jákób is azon a földön lakott, ahol apja jövevény volt: Kánaán földjén. Ez Jákób nemzetségének a története: Amikor József tizenhét éves lett, testvéreivel együtt a nyájat legeltette, és ő volt a bojtár Bilhának és Zilpának, apja feleségeinek a fiai mellett. József rossz híreket hordott róluk az apjuknak. De Izráel Józsefet minden fiánál jobban szerette, mert öregkorában született fia volt, s ezért tarka ruhát csináltatott neki. Amikor testvérei látták, hogy apjuk jobban szereti őt minden testvérénél, úgy meggyűlölték, hogy egy jó szót sem tudtak hozzá szólni. Egyszer József álmot álmodott, elmondta testvéreinek, és emiatt még jobban meggyűlölték. Ezt mondta nekik: Hallgassátok csak meg azt az álmot, amelyet álmodtam! Éppen kévéket kötöttünk a mezőn. Az én kévém fölkelt, és állva is maradt, a ti kévéitek pedig körülállták, és leborultak az én kévém előtt. Testvérei azt mondták neki: Talán király akarsz lenni fölöttünk? Vagy uralkodni akarsz rajtunk? És még jobban meggyűlölték az álmaiért és beszédéért. Egy másik álmot is álmodott, és azt is elbeszélte testvéreinek. Ezt mondta: Már megint álmodtam valamit. Egyszer csak leborult előttem a nap, a hold és tizenegy csillag. Amikor ezt apjának és testvéreinek elbeszélte, az apja megdorgálta, és ezt mondta neki: Micsoda álmot álmodtál? Talán bizony járuljunk eléd, anyáddal és testvéreiddel együtt, hogy földre boruljunk előtted?! Ezért féltékenykedni kezdtek rá a testvérei. Apja pedig megjegyezte ezt a dolgot. 1Móz. 37.1-11

  19. Jákób, mint apa Személyválogató Neheztel a fiára Hűtlen a fiához Közömbös az igazság iránt Elfogult Kisebbrendűségi érzés József testvéreinek reakciója Irigység Neheztelés Gyűlölet Féltékenység Harag Keserűség Bosszú Amivel Józsefnek meg kellett küzdenie Eredmény: csalódottság az apa igazságosságában és testvérei féltékenysége

  20. József reakciója Nem bénulnak meg álmai Nem fél Magabiztosság Igazsághoz ragaszkodás Ellenállás a kísértésnek Testvérei reakciója Zavar Irritáció Nyugtalanság Kisebbrendűségi érzés Revans Érzelmi megküzdés

  21. Mi a teendő? • Aki magát legyőzi az példát mutat, azaz vezet (Dávid és Saul)1Sám24:9-12 • Péld. 16.32 Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít. • Péld. 15.18 Az indulatos ember viszályt szít, a türelmes pedig lecsendesíti a perpatvart. • Mt. 18.4 Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában. • A nem hiteles vezető megnehezíti a vezetett dolgát, mert el kell választania a vezetőben a jót a rossztól

  22. Hogyan lehet hiteles vezetővé válni? • Mózes indulatos ember volt, gyilkolt, mégis Izráel szabadítója lett • A vezetőt hajlamosak vagyunk bálványozni (tökéletes embernek tartani), majd csalódunk benne és ellene fordulunk (bizalom vesztés, akárcsak a serdülők szüleikkel) 2Móz. 2.11 Abban az időben történt, amikor Mózes már felnőtt, hogy kiment atyjafiaihoz, és látta kényszermunkájukat. És meglátta, hogy egy egyiptomi férfi egy héber férfit ver az ő atyjafiai közül. Körülnézett, és amikor látta, hogy senki sincs ott, agyonütötte az egyiptomit, és elrejtette a homokban. 4Móz. 12.3 Ez a Mózes pedig igen alázatos volt, a földön élő minden embernél alázatosabb.

  23. Bizalmatlanság (elutasítás) – Kudarcfélelem (teljesítmény) – Szeretetlenség (bűnbakképzés) – Szégyen - önértékelési zavar cél- és érték zavar az ellenségkép uralma reménytelenség Mit kell legyőzni?

  24. Bizalmatlanság Kudarc Szeretetlenség Szégyen Nem mert kérni (elutasítástól való félelem) Nem tartotta magát annyira értékesnek, hogy elhiggye képes (asszertív) saját szükségleteiért érdemben kiállni Harag, gyűlölet vezérelte – a vagyon kikérése Reménytelenségre jutott A helyes bánásmód kialakulásaPélda: a tékozló fiú apja Lk. 15: 11-24

  25. Idegennel való bánásmód Otthonérzet nyújtása (Nouwen) Az ó- és újtestamentum történetei nemcsak azt mutatják meg, milyen komoly kötelezettségünk szívesen látni az idegeneket az otthonunkban, hanem azt is elmondják, hogy a vendégek értékes ajándékot hoznak magukkal, amelyet örömmel fednek fel az arra nyitott vendéglátó előtt. (Ábrahám és a három idegen Mambréban) „A vendégszeretet nem az emberek megváltoztatásáról szól, hanem egy olyan tér felajánlásáról, ahol változás történhet.” „A vendégszetet nem burkolt felhívás arra, hogy a vendég magára öltse a vendéglátó életformáját, hanem annak az esélynek a megadás, hogy rátalálhasson a sajátjára.” Befogadás – Rom 15:7 („Fogadjátok be tehát egymást, ahogyan Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére.”) Módszer: csoportok, személyes felelősség, feladatok (Mozaik csoport) Az ellenséggel való bánásmód Mózei törvény – 2Móz. 21.24 Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért,szemet szemért Jézusi törvény – Mt. 5.44 Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, szeresd ellenségedet, áldjad, aki üldöz, amit szeretnétek hogy veletek tegyenek azt tegyétek, Tilos a revans (Mt. 26.52) a megítélés (Róm 2.1) az elutasítás (Péld 25.21-22) De tedda visszajelzést (Mt. 18.15) a feltárást (Jak. 5.16) a dicséretet, bátorítást (1Thessz. 5.14) Hogyan bánjunk az emberekkel?

  26. Megszakítás - jellemformálás • …a megszakítások e végtelen sora nem gyűlik-e fel a lelkünkben düh, csalódottság vagy akár bosszú formájában, olyannyira, hogy időnként szinte törvényszerűnek látjuk, hogy az öregedés egyet jelent a megkeseredéssel? Ám mi történik akkor, ha a félbeszakítások valójában lehetőségek, ha próbára teszik belső válaszadó készségünket, ami által fejlődünk, és elérjük a létezés teljességét?..... Mi van, ha mindezek a váratlan közbeszólások igazából arra hívnak fel bennünket, hogy változtassunk régimódi és elavult életstílusunkon, s a tapasztalás új és felfedezetlen területeit tárják fel előttünk? Végezetül, mi van akkor, ha a történelem nem az események vak, személytelen láncolata, amely felett nincs hatalmunk, hanem egy irányító kezet sejtet meg, mely egy olyan személyes találkozás felé mutat, amelyben minden reményünk és törekvésünk beteljesedik?....s a történelem Istenére hallgathatunk, aki egyedüllétünk középpontjából szól hozzánk, és felelhetünk a megtérésre szólító, mindig újonnan felhangzó hívására.” (Henri Nouwen)

  27. Önmagunk legyőzőse – Istenhez igazodás „Gyermekeink a legfontosabb vendégeink, akik belépnek otthonunkba, törődést igényelnek, ott maradnak egy ideig, majd távoznak, hogy saját útjukat járják.” Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink Istenhez igazodjanak nekünk kell először • Igaznak tartani (kicsoda ő?) Szellemi harc • Igazat mondani (emberi kommunikáció) Ragaszkodás az igazságoz • Igazat adni (megalázkodni, bűnbánat) Érzelmi ítélet felülírása • Megbocsátani (előre) Hit • Gal. 6.2 :Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét.

  28. „El kell felejtenünk önmagunkat ahhoz, hogy a másik ember megközelíthessen bennünket.” Johannes Metz

  29. A szenvedés értelme • Yahoda Bacon , aki gyermekként került Auschwitzba, majd szabadulása után azt kérdezte önmagától, mi volt azoknak az éveknek az értelme, amelyeket Auschwitzban töltött el, és erről ezt írta: „Mint kisfiú, azt gondoltam, el fogom mondani a világnak, hogy mit láttam Auschwitzban – abban a reményben, hogy a világ egyszer más lesz; de a világ nem lett más, és a világ semmit sem akart Auschwitzról hallani. Csak sokkal később értettem meg, hogy mi a szenvedés értelme. A szenvedésnek ugyanis akkor van értelme – írja Yehuda Bacon -, ha te magad leszel más.”

  30. Az érzelmi intelligencia (D. Goleman) fejlesztése Mérd fel a munkát! • Összpontosíts olyan kompetenciákra, amelyek az adott feladat vagy szerep teljesítéséhez leginkább szükségesek. Mérd fel az egyént vagy csoportot! • Fel kell becsülni az egyén vagy csoport erősségeit és gyengeségeit, hogy pontosan tudd, hogy mit kell fejleszteni. Becslésed eredményét óvatosan tudasd! • Az erősségekről és gyengeségekről szóló visszajelzés érzelmi töltéssel bír. Az alkalmatlan visszajelzés felkavar, a gondos visszajelzés motivál. Becsüld meg, hogy az illető, (vagy a csoport) mennyire akar (akarnak) fejlődni az adott területen! • Ha nincs meg a változási készség, akkor előbb a változási készség fejlesztésével foglalkozz (a szükségesség felismerése és belátása által). Motiváld az egyént vagy csoportot! • Az emberek olyan mértékben tanulnak, amilyen mértékben felismerik, hogy fejlesztendő készségeik szükségesek feladataik sikeresebb elvégzéséhez, így a kérdéses készség fejlesztése személyes fejlődési céljukká lesz. Tedd világossá előttük, hogy milyen előnnyel jár személyes céljai szempontjából, ha sikeresen részt vesz készségei fejlesztésében. .

  31. A változás ön-irányított legyen! • Segítsd, hogy a serdülők maguk válasszák meg fejlődési céljaikat, és segíts nekik kialakítani a tervet ezek követéséhez! Világos, megvalósítható célokra összpontosíts! • A résztvevők számára világos kell legyen, milyen kompetenciáról van szó, és milyen lépések vezetnek annak gyarapodásához. Vedd sorra a kompetencia konkrét elemeit, s kínálj annak eléréséhez működőképes tervet! Előzd meg a visszaeséseket! • Az embereket könnyen elbátortalanítja a változás lassúsága, vagy a régi szokásokból fakadó tehetetlenségi nyomaték. A szokások lassan változnak, a visszacsúszás vagy fiaskó nem feltétlenül jelent vereséget. Engedd, hogy a botlásokat és visszacsúszásokat tanulságul használják az elkövetkező eseményekre való felkészüléshez. Nyújts visszajelentést a haladásról! • A folyamatos visszajelentés bátorít, és elősegíti a közvetlen változást. A homályos visszajelzés inkább megzavarja, mint segíti a személyt. A fejlődési tervbe vedd figyelembe az illető számára fontos személyektől jövő visszajelzéseket! Mindenkit végy tekintetbe, aki továbblendíthet, tanácsot adhat, vagy a fejlődésről hiteles képet nyújthat! Bátorítsd a gyakorlást! • A maradandó változás folyamatos gyakorlatot kíván. Az új viselkedésmódokat változatos körülmények között gyakoroltasd (otthon, iskolában, klubban,stb)! Szervezd meg a támogatást! • Egyedül haladni sokkal nehezebb. Akik hasonló változásokra készülnek, folyamatos támogatást nyújthatnak. Egyetlen jó barát vagy mentor is sokat segíthet

  32. Adj modelleket! • Azok a sikeres emberek, akik birtokában vannak az adott készségnek, a változás inspiráló modelljévé válhatnak. Magad is mutass példát ezen a téren! Bátorítsd a résztvevőket! • Nagyobb lesz a változás, ha a szervezeti környezet támogatja a fejlődést, értékeli a kompetenciát és biztonságos légkört nyújt annak próbálgatásához. Olyan változást bátoríts, amely illeszkedik a szervezet értékeihez. Szerezz támogatókat a feljebbvalók részéről is! Nyújts megerősítést a változáshoz! • Az embereknek szükségük van az elismerésre – érezniük kell, hogy a változásért tett erőfeszítéseik számítanak. A megerősítés hiánya elbátortalanít. Bizonyosodj meg róla, hogy a szervezet is értékeli a változást. Ne feledkezz meg az értékelésről! • Tárd fel, hogy milyen módon mérhető vagy érzékelhető a haladás és adj rendszeres visszajezést!

  33. Megigazulás Megbékélés Kiengesztelés Újjáteremtés A megigazulásért Isten nekem teljesen megbocsátott és kedves vagyok előtte. Nem kell tovább félnem a kudarctól. (Rom 5:1.) A megbékélésért Isten tökéletesen elfogadott. Nem kell továbbra is félnem az elutasítástól. (Kol. 1:21-22) A kiengesztelésért engem Isten mélyen szeret. Nem kell továbbra félnem a büntetéstől vagy attól, hogy én büntetek meg másokat. (1Jn 4:9-11) Az újjáteremtésért Krisztusban új és teljes személyiség vagyok. Nem kell továbbra is a szégyen fájdalmában léteznem. (Jn 3:3-6) Isten segítsége a belső harcunkhoz

More Related