Animáció

1. Animáció Rekreáció - animáció

2. Az animáció fogalma Az animáció szó latin eredetű, alapja az „animo” szó, amelynek jelentései: • éltet, elevenít, élővé tesz, valakit bizonyos érzéssel vagy hangulattal tölt el, hangol, felhangol, lelkesít, feltüzel. • Animálni = lelket, szellemet tölteni egy közösségbe, egy társadalomba, mozgást, aktivitást idézve elő. Animálni annyit tesz, mint életet adni egy csoportnak, lehetővé téve, hogy értékelje, fejlessze, kiteljesítse önmagát. Az animáció megkönnyíti az egyének, illetve csoportok közötti kölcsönös megértést. Segíti az egyéni és csoportos önkifejezést, cselekvési szándékot, kreativitást.

3. Az animáció fogalma • Jelentése egybeesik a francia eredetű „animer” szóval, melynek jelentése életet önteni ill. lehelni, ami a mai értelemben egy közösséget és személyenként annak tagjait aktivizálni, lelkesíteni valamilyen tevékenységre. • Német nyelvterületen ugyanígy megtalálható a szó. Legtágabb értelmezése: felélénkítés, ösztönzés. Használjuk a művelődés, a kultúra és a sajtó különböző területein. • Majdnem minden nyelvben megtalálható, de elsődleges jelentése filmmel kapcsolatos.

4. Az animáció fogalma Magyarországon a rajzfilm, trükkfilm készítése értelmében használjuk. A filmes és számítástechnikai animáció a legelterjedtebb, amikor az élettelen figurák megelevenednek. Magyarországon az 1950-es évektől jelent meg a filmgyártásban: Macskássi Gyula első híres filmje: A kis kakas gyémánt félkrajcára.

5. Fogalmak - elnevezés Még a mai napig más elterjedt jelentést nem találtak ki. Lehetne pl.: Guest Relations (a Public Relations – közönség kapcsolat analógiájára, annak kiegészítéseként, vagy akár: Active Guest Relations – „aktív vendég kapcsolat”)* *(www.activitymanager.hu) Megnevezések: · Recreation manager · Entertainment staff · Facilitator, traniee. Az angol nyelvterületen, különösen a szabadidő-hotelek körül ez a fogalmi rendszer a gyakorlati tapasztalatok szerint teljesen elfogadott és működőképes.

6. Fogalmak - animátor A rendezvény animációt megteremtő alkalmazott az animátor vagy játékmester, „az az éltvidám, szellemes, szívélyes és ötletekben gazdag személy, aki jellemzően az üdülőfalvakban, a klubüdülőkben, a kempingekben, a szállodákban… gondoskodik a vendégek… jó hangulatáról. Segíti a közösségek, a csoportok és az egyének szabadidejének tartalmas eltöltését, a hasznos, értelmes és szórakoztató sport- és kultúrprogramok tervezését és megvalósítását.”

7. Az animátor ma Szabadidő-tanácsadó, modern foglalkozás az idegenforgalmi szakterületen. Az animátorok szórakoztatják és foglalkoztatják a vendégeket, sport- és szabadidőprogramokat szerveznek, és előmozdítják a vendégek közti kapcsolatokat. Az animátor olyan csoportvezető, aki életre kelt, mozgásba hoz, aktivizál egy csoportot, annak érdekében, hogy a csoport: · megfogalmazza önmagát, · a benne lévő egyének elhelyezzék önmagukat a csoportban és a csoporton keresztül a társadalomban, · együttműködésük, közös tevékenységük során bizonyos változásokat indítsanak el egy jobb minőségű élet érdekében.

8. Animátori „papírok” Képzettség és szakvizsga ma még nem követelmény. Franciaországban állami diplomával rendelkező, Németországban a szociális munkásokhoz hasonló alkalmazottak, akik a szociális nevelésben és a felnőttképzésben dolgoznak. Magyarországon – rekreációs mozgásprogram-vezető (animátor szakirány) OKJ-52813 01 0001 5401 számú képzés létezik.

9. Az animátor célja Nem bizonyos előre meghatározott tartalmakat „visz be”, hanem a csoportban rejlő lehetőségeket bontja ki, az egyéni és csoportaktivitást fejleszti.

10. Animálás célja · Szabadidejével bánni nem tudók lekötése · Gátlásos emberek feloldása · Azonos érdeklődésűek összehozása · Megszokottól eltérő kikapcsolódási lehetőségek biztosítása · Találják meg (a résztvevők) a helyüket egy csoportban.

11. Animáció célja máshogyan • minden embernek lehetőséget adni, hogy felfedezze önmagát, részt vegyen a csoport/társadalom életében; elősegítve az élet minőségének állandó emelkedését, • támogatni a szabadon kidolgozott, az egyes tagok/csoportjuk által átélt problémák, szükségletek és törekvések megfelelő célhoz való csatlakozását. • segíteni a különböző élethelyzetű emberek egymás mellett élését, kapcsolatát. • lehetőséget adni mindenkinek önmaga elhelyezésére, kitárulkozására. (pl. íjászat sikerélménye)

12. Az animáció kialakulási irányai Alapvetően 3 különböző vonal különíthető el: · filmes- és számítástechnikai animáció · szocio-kulturális animáció · turisztikai (rendezvény) animáció

13. Filmes animáció • filmes iparban megjelent animáció: az élettelen rajzokból álló képsorozatokat keltik életre, a kamera megfelelő gyorsaságú mozgatásával (pl. rajzfilm) • animáció a számítástechnika területén: itt olyan rövid mozgó képsorról beszélünk, amely az interneten max. 10-20 mp-es, és egyszerű képekből, legtöbbször rajzokból áll.

14. Szocio- kulturális animáció • A szocio-kulturális animáció olyan stabilizációs technika, amelyet a különböző társadalmi testületek, szervezetek, egyesületek keretében alkalmaznak, s amelynek legfőbb célja az állam szociális destabilizációs tényezőinek felszínre hozása, és közösségi körülmények közötti szakszerű alkalmazása. • Célja a szociális segítés illetve a kultúra közvetítés és művelődés. • Az animáció ellátja a krízishelyzetbe kerültek, valamint a tartósan hátrányos helyzetűek fejlesztését, stabilizációját. Ez azt jelenti, hogy a gazdagság és szegénység, a munkavállalók és munkanélküliek, a fialatok és öregek, az alternatívok, deviánsok és a jól szocializáltak, valamint a fogyatéskosok és az egészségesek között húzódó alapellentéteket (esélytelenség) megpróbálja feloldani.

15. Szocio- kulturális animáció • Az animációs munka célja: • Minden embernek lehetőséget ad arra, hogy felfedezze önmagát, a csoport és a társadalom munkájában részt vegyen. • Segíti a különböző körülmények között élő emberek egymás mellett éléséből adódó kapcsolatokat, egymás értékeit, véleményeit, szokásait elfogadva és tiszteletben tartva. • Lehetőséget teremt mindenkinek, hogy elhelyezze önmagát, kibontakozhasson.

16. Szocio- kulturális animáció • Területe, tevékenységi körei: • művészetek: irodalom, film, festés, önképzőköri előadások, stb. • tudományos tevékenységek: önképzés, konferenciák… • társas élet: bálok, szomszédok, egyesületek…. • test-kultúra: sport, horgászat, természetjárás, öko-turizmus….. • gyakorlati tevékenység: kertészkedés, barkácsolás, ásatás….

17. Szocio- kulturális animáció • Területeinek közös jellemzői: • munkaidőn kívüli nevelő jellegű tevékenység • az emberek szükségletei, szórakozási igényük alapján alakul • önkéntes részvételt feltételez • nyitott tevékenységek, tehát bárki csatlakozhat hozzá • általában csoportos keretek között zajlik • általában animátor segédkezik ezek lebonyolításában.

18. Szocio- kulturális animáció Régebben minden olyan nem szakmai jellegű csoporttevékenység beletartozott, amelyiknek társas, sport vagy intellektuális jellege volt. Nem kötődött iskolához, munkahelyhez, otthonhoz, bármely korosztály űzhette. Az 1960-as évektől kezdték el használni a népoktatás helyett. A hazai közművelődési munkában is megjelentek olyan programok, amelyek a helyi társadalmi, közösségi élet felpezsdítését szolgálták. Az 1970-es években átfogóbb definíció született: „az ami egy adott terület népességének mentális, fizikai és érzelmi életét serkenti, s amely szélesebb körű tapasztalatok megszerzésére indítja őket az önmegvalósítás, önkifejezés és egy közösséghez való tartozás terén”

19. Szocio- kulturális animáció Tehát: Komplex egyén és csoportfejlesztő tevékenység, amely által egyének vagy csoportok válnak képessé kulturális és társadalmi igényeik megfogalmazására, annak kibontakoztatására és gyakorlására. Magyar szakirodalomban először az 1980-as években jelent meg. Harangi László és Magyar Edit definíciója: „animálás-ösztönzés, lelkesítés a nevelésben, szociális gondozásban, közösségfejlesztésben. A közösségi igények tudatosságát segíti, és annak saját erőből történő kielégítésére buzdít. Fő módszere a kezdeményezés, tanácsadás, katalizálás”.

20. Szocio- kulturális animáció • Tényezői és problémák: • Csoportszellem • Strukturálódás és a szerepek problémái • Agresszivitás a csoportban • Ellenállás a változással szemben

21. Szocio- kulturális animáció Csoportszellem: A csoport „szellemének” és „hangnemének” problémája. A lelkesedés pozitív jelenségeit vagy a felbomlást mindig a megelégedettség vagy a csalódás, a frusztráció*, illetve annak foka váltja ki. A csoportszellem két fő tényezője a csoport légköre és a sikeresség. *A frusztráció a mindennapi szóhasználatban is elterjedt pszichológiai szakkifejezés. Az eredetét képező latin frustratio szó jelentése: „csalódás, hiedelemben, várakozásban s több effélébe, ugy,hogy valaki hasztalan tett valamit, hitegetés, biztatás, bolondítás s több efféle. Forrás: wikipédia

22. Szocio- kulturalis animáció • Struktúrálódás és a szerepek problémái: • Alcsoport: a közösség egyes tagjai gyakrabban találkoznak egymással. Dinamikus és konstruktív magokat alkotnak, de veszélyeztethetik is az együttes összetartozást (kockázatos versenyszellem). A klikkek megléte jelzi, hogy a csoport egésze nem kielégítő és néhányan kompenzációs késztetést éreznek. Izolálódás (egyes tagok kirekesztődése): az alcsoportokkal egyidejűleg jelentkezik. • Személyiségek, státuszok és szerepek: egy csoporttagnak lehet a többieket befolyásoló státusza, ami provokálhatja vagy ösztönözheti a többieket. A tagok hamar státuszt szereznek maguknak (olyan kivételes pozíciót, ami megkülönbözteti őket társaiktól).

23. Szocio- kulturális animáció Agresszivitás a csoportban Az agresszivitás, feszültségek, viták, konfliktusok működésbeli zavarokat okoznak (ezek gyökerei valódi vagy vélt frusztráció). Az agresszivitás eredője lehet a félelem. A feszültség és agresszivitás jelzi, hogy a csoport fejlődik, hogy valami történik, „mozgásban van”. A nehézség: a feszültségeket, agresszivitást a közösség számára elviselhető, sőt pozitív módon szabadítsuk fel.

24. Szocio- kulturális animáció Ellenállás a változással szemben A mozdulatlanság, a meggyökerezett szokások, változatlan hagyományok akadályt jelentenek a csoport aktív életében. A változtatás mindig kockázatos, mindig kalandot jelent, ami bizonytalanságba viszi a megállapodott, gyönge vagy védtelen személyeket. A változásokkal szembeni ellenállás könnyen leküzdhető, ha jó a csoportlégkörés van valósmotiváció, valamintegyetértésa tagok között. A fejlődés, változtatás esélyei megnőnek, ha a változtatást szakember ajánlja.

25. A turisztikai animáció • A turisztikaianimációs szakma kialakulása a múlt század '50-es éveire tehető, amikor is lelkes, a turizmusban érdekelt fiatalok kis csoportja egy új üdülési formát honosított meg Mallorca szigetén. • Az 1950-es évek közepéig olyan helyeken töltötték az emberek jól megérdemelt szabadságukat, ahová egyre nagyobb tömegben érkeztek a turisták - felismerve a hely szépségeit, vagy éppen olcsóságát, érintetlenségét -, így a tömegturizmus paradicsomaivá váltak. • A tömegturizmus következtében már nem kaptak teret a szociális interakciók (kapcsolatok) az üdülőhelyeken vendég-vendég és vendég-házigazda között, lényegében eltűnt a régi megszokott vendéglátó/házigazda szerepkör is, amely családias hangulatot teremtett a szálláshelyeken.

26. Az animáció kialakulása A házigazda-vendég kapcsolat előzőleg személyes jellegű volt: a gazda elbeszélgetett vendégeivel, tanácsokat adott nekik. Könnyen jöhetett létre a kapcsolat közöttük, hiszen ugyanabban a házban "laktak", ugyanott étkeztek, stb. Mindemellett a nyaralók között is felszínessé vált a kapcsolat, vagy ki sem alakultak ezek az interakciók. Erre a szociokulturális fordulatra hozott lényegében megnyugtató és szinte minden igényt kielégítő választ a turisztikai animáció.

27. Az animáció kialakulása Az első animátorok Franciaországban kezdtek el tevékenykedni egy új üdülési forma beindításával, amelynek lényege az volt, hogy a vendégek mellé diákokat is hívtak abból a célból, hogy a vendégeket szórakoztassák. .

28. Az animáció kialakulása Gerard BLITZ és Gilbert TRIGANO nem rendelkezett elég tőkével egy nagy turisztikai befektetéshez, de - ezt kárpótolandó - tele voltak ötletekkel. Elhatározták, hogy elindítanak egy új üdülési formát, amelynek lényege a következő: Összegyűjtöttek annyi pénzt, amennyiből Mallorcán bérelni tudtak egy területet, ahová nyaralókat toboroztak, először még csak a barátaik köréből. Mellettük még fiatal diákokat, vagy frissen végzett egyetemistákat is meghívtak magukhoz. Így egy teljesen laza, felszabadult, hasonló érdeklődési körű társaság alakult ki. Együtt étkeztek, közösen szórakoztak, játszottak, és szinte mindent együtt, közösen, egymásért csináltak. A nyaralás végére erősebb érzelmi kötelék alakult ki közöttük, s arra gondoltak, meg kellene ezt ismételni, hiszen milyen jó élmény volt!

29. Az animáció kialakulása A nyaralás - szájhagyomány útján is terjedő - sikerén felbuzdulva Blitz és Trigano úgy döntött, hogy ezt a fajta nyaralást másokkal is érdemes lenne megismertetni, s ha lehet, üzletet is csináljanak belőle. Így létrehozták a CLUB MEDITERRANÉE nevű utazási vállalkozást 1957-ben (Edmond ROTSCHILD támogatásával és finanszírozásával), amely még ma is létezik; és nemcsak hogy létezik, hanem a világon az első klubüdültető. Folyamatosan fejlesztettek, fejlődtek, a vászonfalvakból kinőtt vállalkozás mára a világ 37 országában összesen 87 desztináción várja a vendégeit. (Club Med)

30. Az animáció kialakulása Felismerve ennek az üdülési rendszernek az előnyeit, sorra alakultak hasonló klubok, a vendégek hasonló kiszolgálása végett. E nagyok közül a német ROBINSONt és MAGIC LIFE-ot, a hazánkban is jelen lévő (hannoveri központú) FLY SOLINO CLUB-ot, az ALDIANA-t, illetve az IBEROSTAR-t érdemes még megemlíteni. Közülük az elsőként említett ROBINSON (a TUI láncolatához tartozik) még ma is jelentős helyet foglal el a klubüdültetők listáján.

31. Az animáció kialakulása A konkurensek megjelenése nem befolyásolta a CM-et, sőt tovább pozícionálták terméküket az idegenforgalom, turizmus piacán. A közös étkezéseket, mint egy kulcsfontosságú elemet, mára is meghagyták. Kitalálták, hogy ezt a formájú üdülést szállodákban is meg lehet oldani. Így alakultak ki a hotelklubok, vagy klubhotelek, melyek az üdülőfalvak koncepciója alapján üzemelnek ma is szerte a világon. A legtöbb animációs szolgáltatással rendelkező szálloda Tunéziában, Egyiptomban, Mexicóban, Törökországban, Görögországban és Olaszországban található.

32. Magic Life - sikertörténet A Magic Life szállodaláncot - melyet Ausztriában alapítottak 1990-ben és napjainkra számtalan törzsvendéggel büszkélkedhet - a jó animáció tette sikeressé. Az első klub 1991- ben Törökországban kezdte meg működését, majd indult terjeszkedésnek Tunéziában, Görögországban, Ausztriában, Spanyolországban és Bulgáriában is. A szállodalánc gazdasági eredménye 5 év elteltével jelentős növekedést mutatott. Az ok? A válasz egy része a cég filozófiájában található: a vendég kívánsága, az egyedülálló all inclusive szolgáltatás, a különleges szórakoztatás. A vendégek elvárása meg kell egyezzen a szálloda szolgáltatásaival. Ez az üzleti politika részben az animátor kezében van, az ő segítségével szeretné a Magic Life egy egyedülálló all inclusive élményről biztosítani vendégeit.

33. Magic Life - sikertörténet • A cég marketingstratégiájának néhány pontja: • Célcsoport: klubnyaralók, vakációs nyaralók, törzsutasok, • Árszegmentálás: közép és átlag feletti jövedelemmel rendelkezők, • Szociodemográfia: családok gyerekkel, párok/egyedülállók, 25 és 99 év közötti • barátságos, kommunikatív, aktív, sportos emberek. • Jelentősége: Minden vendéglátónak érdeke a megelégedett vendég, hiszen ezzel biztosíthatja a visszatérő vendégkör kialakítását, valamint a szájpropaganda segítségével az adott szálloda jó hírnevének népszerűsítését. A gyermekanimációs programokon keresztül a szülőket is megnyeri, hiszen egy elégedett gyerek, két elégedett szülőt eredményez.

34. Magic Life - sikertörténet A vendégek nagyon nagy, mintegy 55,4 százaléka azért választja következőleg is a Magic Life-ot, mert az animáció feledhetetlenné tette a nyaralását. A törzsvendégek aránya egyértelműen megmutatja, hogy ez a rendszer, melyben az animációnak is igen nagy szerepe van, nagyon jól működik. A Magic Life filozófiája: minden vendéget egyformán kezelnek, függetlenül attól, hogy álcázzák, vagy megmutatják magukat a programok során. (A Magic Life ügyhöz még visszatérünk a pszichológia kapcsán.) Az esettanulmány a Magic Life belső anyagai és Kiss Mariann szakdolgozata (2004) alapján készült. (A Magic Life szállodalánc bemutatása az animátori tevékenység aspektusából. Szolnoki Fõiskola. 3-60.o.)

35. Turisztikai animáció Egy kiránduló, üdülő közösséget, és a közösség tényleges és potenciális tagjait aktivizálni, lelkesíteni valamilyen – a turisztikai programjukat tartalmasabbá tevő (aktív) – tevékenységre. A turizmusban az animáció az üdülővendégek, látogatók szórakoztatása és foglalkoztatása az üdülőhelyen, turisztikai helyszínen, rendezvényen.

36. Turisztikai animáció tipizálása • Dr Martinez José Louis szerinti tipizálás: • rekreációs animáció: rekreációs témaparkok, vízi parkok, aquaparkok, élményfürdők: szezonális turisztikai parkok, vagy kalandparkok, ahol a hangsúly a vízi attrakciókon van. • 2. animáció az egészségmegőrzés jegyében: termálturizmus/ gyógyturizmus animációja, · sporttevékenységek (sportanimáció) • 3. animáció a lelkikondicionálásjegyében: jóga, meditáció • 4. kulturális animáció: múzeumok animációja, várak, kastélyok,·egyéb kulturális animáció: fesztivál, falunap, természetjárás, naturparki ökoturák, nyelvtanulási lehetőségek, irodalmi utak, zenei művek, színházi előadások. • 5. "látványanimáció” - nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek • 6. gasztronómiai animáció: bor-utak, sajt-utak, főzőtanfolyamok, gasztronómiai fesztiválok. • 7. atipikus szórakozások animációja: presztizs jellegű animáció - vannak olyan helyek ahová el kell mennie a turistának, vagy meg kell jelennie - akik” számítanak”, kalandanimáció - lakatlan szigetek, katasztrófaturizmus, kaland-és túlélő túrák, stb.

37. Szerepe a belföldi turizmusban Az animáció a hazai turisztikai szektor mostohagyerekének számít, jóllehet vendégbővítő, profitnövelő szerepe az ágazat életében vitathatatlan. Magyarországon a II. Világháború előtti időkre tehető az animáció elődjének, a népművelésnek a meghonosítása. Sajnálatos módon az első professzionális szintű animációs tevékenység több mint 30 év lemaradással követte nyugat-európai társait. Magyarországon a kilencvenes évek közepén jutottunk csak el az animátorok foglalkoztatásában rejlő lehetőségek felismeréséhez. A közösségi, művelődési területeken működő animátorok az adott település lakosságának szabadidős tevékenységeit koordinálják, illetve nevelői feladatokat látnak el.

38. Szerepe a belföldi turizmusban • feloldja a szabadidejével bánni nem tudó emberek gátlásait • összehozza az azonos érdeklődési körű embereket, és közöttük közeli, baráti kapcsolatokat alakít ki • lehetőséget biztosít a megszokottól eltérő kikapcsolódásra a családok, párok és egyedülállók részére egyaránt • a turisztikai szolgáltatók, szálláshelyek, vendéglátók számára visszatérő vendégeket, potenciális piaci versenyelőnyt és a (napjainkban egyre inkább szűkülő) szezon meghosszabbításának lehetőségét biztosítja.

39. Animáció és fejlesztés A turizmus, amely sokáig a gazdasági expanziónak egyik következménye volt, napjainkban sok ország számára a fejlődés motorjává vált. Valóságos iparág lett, melynek termékei fokozódó konkurencia tárgyai. Ezért inkább a fejlődés belső mozgatórúgóit kell feltárnunk, felhasználnunk. Nemcsak a mikro-, hanem egészen a pikoszféráig kell behatolni, hogy megleljük a fejlesztés „mozdonyait”. Korábban technokrata és sztereotip módon tervezték a létesítményeket. Azt gondolták: a puszta létük elegendő lesz a turisták vonzására. Egyetlen funkcióval rendelkeztek, pedig „funkcionális alkímiára”, a különböző elemek vegyítésére van inkább szükség: animációra!

40. Mit is néztünk át eddig? • Rekreáció • Animáció, animálás, animátor fogalma • Szocio- kulturális animáció • Turisztikai (rendezvény) animáció

41. Az animátor, mint vezető • Hogyan jellemezhető a munkája? • Mi a szerepe a közösségben? • Milyen magatartást, szemléleti-cselekvési koncepciót testesít meg?

42. Milyen a jó animátor?

43. Milyen a jó animátor? • mentálisan és fizikálisan egészséges • ne szenvedjen krónikus betegségben • ne legyen napallergiája • ne legyen büntetett előéletű • ne legyen se letöltendő, se felfüggesztett büntetése • beszéljen több idegen nyelven • ne legyen alkohol vagy drog függő • kommunikatív, aki könnyen teremt kapcsolatot • kedves, jó kedélyű • szervezőkészsége mutatkozzon meg a programok során • rendezett, ápolt külső, megnyerő fellépés • A bizalomgerjesztő megjelenésen túl az egyenruha, a ruházat szerepet játszhat a „cég” arculatának kialakításában

44. A jó animátor tulajdonságai • A szakma iránti hatékony érdeklődés • Őszinte figyelemmel van résztvevők iránt (empátia) • Hivatásszeretet • Hiteles életcélok és értékrendszer • Személyes példamutatás • Reális önértékelés + hit saját munkájában • Következetesség • Önfegyelem (a „tanítványokkal” szembeni magatartásban) • Igazságérzet • Kitartás • Alkalmazkodó képesség

45. Személyisége, tevékenysége • A jó animátor: • Az egyének és csoportok fejlődésének az ügyvivője. • • Tevékenységet, aktivitást kelt életre. • • Fejlesszen továbbnevelő célzattal a kultúra és a sport területén. • • A tevékenysége nyitott mindenki felé az egyén (és a csoport) minél teljesebb folyamatos művelődése, fejlődése érdekében.

46. Szükséges ismeretek (tulajdonságok) • Rekreációs és kulturális ismeretek (célja, feladata, eszköz és célrendszer…). • A nemeknek, koroknak megfelelő anatómiai, edzéselméleti, pedagógiai, pszichológiai alapismeretek. • A kliensek aktuális egészségi és fittségi állapota, sporthoz kapcsolódó múltjuk és jelenük. • A rekreációs mozgásformák közül néhányat készség szinten elsajátított , a többiből sportági ismeretei vannak (tudja ajánlani, megszervezi, levezeti). • Tisztában van a helyi lehetőségekkel, illetve az esetlegesen megváltozó körülményekhez alkalmazkodni tud. • Rendelkezzen megfelelő számú és minőségű eszközökkel. • Példamutató, hiteles megjelenés. • Ismereteit a befogadó színvonalához alakítva adja át.

47. Ami nem az animátor • Nem élharcos (aki vezeti a csoportot) • Nem helyi ügyintéző • Nem szent mártír (nagylelkűen feláldoz) • Nem túlbuzgó (aktivista) • Nem elvont idealista (népboldogító) DE! • Nem lehet közömbös, sem színtelen. • Kell, hogy legyen elkötelezettsége, személyes állásfoglalása.

48. Animációs vezetési stílusok • Autoriter stílus: az animátor a saját álláspontját akarja elfogadtatni. Ehhez a meggyőzéstől, a manipuláción át, a kényszerítésig mindent megpróbál. A csoport elfogadja/ elutasítja. Jó eredményt, tartósan nem lehet elérni vele. • Laissez-faire stílus: lényege a lazaság, az animátor átengedi a vezetést a csoportnak. Klikkek és anarchia alakulhat ki, amíg ki nem választódik egy vezéregyéniség. • Asszociatív stílus: demokratikus = kölcsönösen segítik egymást, mindenki az animátorral van. Az alkalmazását gátolhatja: a nagy létszám, a csoporttagok érettségének hiánya, az idő korlátozott volta. • Non-direktív (tartózkodó).

49. Következmények (autoriter) • A tagok vagy elfogadják vagy elutasítják ezt a stílust. • • Vagy alávetettség vagy lázadás. • • A vezető megtorló intézkedései a ellenszegülőkkel szemben és (a hatalma megtartása érdekében) engedményeket tesz, kárpótol, jutalmaz.

50. Következmények (laissez-faire) • A csoport saját fantáziája és szeszélyei szerint fejlődik. • • Anarchia, harc a természetes vezetők, klikkek között. • • Kiválasztódik egy „új főnök”, aki zsarnokibb, funkcionálisan keményebb stílust diktál.