Kiralyi ltal nos s a szolg lati paps g a kommuni egyh zban
Download
1 / 63

Kiralyi (általános) és a szolgálati papság a kommunió-egyházban - PowerPoint PPT Presentation


  • 59 Views
  • Uploaded on

Kiralyi (általános) és a szolgálati papság a kommunió-egyházban. 1. „Fontosabb az, hogyan élek papként (általános és szolgálati papságban), mint az, hogy mit csinálok papként”.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Kiralyi (általános) és a szolgálati papság a kommunió-egyházban' - meir


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Kiralyi ltal nos s a szolg lati paps g a kommuni egyh zban

Kiralyi (általános) és a szolgálati papság a kommunió-egyházban

1. „Fontosabb az, hogyan élek papként (általános és szolgálati papságban), mint az, hogy mit csinálok papként”.

5. Fontosabb az, hogy munkatársaimat lelkiekben segítsem, mint az, hogy önállóan és egyedül minél többet végezzek.

(K. Hemmerle: A papi élet tizparancsolata)

1


2


  • „Jézus arra hívott, hogy úgy szeressük egymást, amint Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben.

  • És ez a szeretet, az Istenben lévő Szeretet kiáradt szívünkbe a Lélek által.

  • Sőt Jézus azt kérte az Atyától: „hogy mindnyájan egy legyenek, amint te és én egy vagyunk.”

  • Azért lettünk megteremtve, hogy szeressünk, hogy ugyanaz az élet legyen bennünk, ami Istenben van!

  • A köztünk lévő testvéri szeretetnek, a Jézustól ránk hagyott szeretetnek el kell érkeznie oda, hogy ugyanolyan minőségű, ugyanolyan stílusú legyen, ugyanazzal az egy-háromságos dinamikával rendelkezzen, mint ami Isten életét alkotja.”

  • (Enrique Cambon)

3


J zus k ldet se a szenth roms g let nek a f ldre hoz sa
Jézus küldetése: Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben. a Szentháromság életének a földre hozása

4


  • egység Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben.

  • „Amint te énbennem és én tebenned, úgy legyenek ők is mindnyájan egy”

  • Megvalósul, ha:

    • mindannyian éljük azt a papságot, amely Jézus egész emberi lényét jellemezte

  • Atya iránti engedelmesség és

  • önodaajándékozás másokért, egészen az önfeláldozásig

5


A ii vatik ni zsinat
A Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben. II. Vatikáni zsinat

  • újra fénybe hozza az Isten népe kifejezést

  • az Isten népe, az Egyház az Ő teste

  • ennek a testnek az egységétől függ a missziós küldetés sikere: „Atyám egyek legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.” (Jn 17)

6


A ii vatik ni zsinat1
A Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben. II. Vatikáni zsinat

  • Az Egyház kommunio.

  • Ez a legmélyebb lényege.

  • Azután jön, hogy plébánia, egyházmegye, ott vannak a püspökök, a pápa,

  • de a legmélyebb valósága az, hogy kommunio.

7


  • Jézus Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben. mindig is így képzelte el az Egyházat

  • amikor az új parancsolatot adta

  • amikor az egység imájában csodálatos természetfeletti képben festi le, hogy a hivők Istennel és egymással való kapcsolatának a Szentháromság életét kell visszatükröznie

8


  • Szent Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben. Pál:

  • az egyházról, mint Krisztus Testéről beszélt, melyben a tagoknak szeretniük kell egymást

  • az első keresztények:

  • egy szív és egy lélek voltak annyira, hogy megvalósult közöttük a lelki és anyagi javak teljes közössége (Vö. ApCsel 2. és 4. fejezete!)

9


Az egyh zaty k is ezt a communi t akart k
Az egyházatyák is ezt a communiót Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben. akarták

  • Szent Ciprián:

  • „Krisztus előírta nekünk, hogy egy szív és egy lélek legyünk és azt ajánlotta, hogy épen és sértetlenül tartsuk meg a szeretet és irgalom kötelékeit, mert – amint mondja -, akiben nincs szeretet, abban nincs Isten.

10


  • Szent Ágoston Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben. :

  • „Amint az összegyűjtött magvak lisztként a tésztában összekeveredve egy kenyérré válnak, úgy épül fel a szeretet harmóniája által az egy Krisztus.” – Vagyis, ha szeretjük egymást, akkor egyetlen Krisztus vagyunk, „a Krisztus” vagyunk, mert Ő egyedüli.

11


  • Alexandriai Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben. Cirill:

  • az Eucharisztiával kapcsolatban:

  • „Mi mind az Atyában, a Fiúban, a Szentlélekben egyetlen létező vagyunk… a Krisztussal való kommmuniónk által. Valamilyen módon egymástól jól megkülönböztethető, különálló személyek vagyunk, de eggyé forrunk Krisztus egyetlen testében.”

12


A xx sz zadi teol gusok
a XX. századi teológusok Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben.

  • Odo Casel:

  • „A kereszténység hitelessége, a keresztények egysége! (a keresztények egységén múlik). Ahol jelen van az egység, ott van a valódi Egyház. Ott van a Hiszekegy-ben az ’egy, szent, katolikus és apostoli egyháznak’ megvallott valódi Egyház”.

13


  • Ratzinger Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben. :

  • „Katolikusnak lenni azt jelenti…, hogy egy vagyunk a többiekkel, azt jelenti, hogy a szükségben kölcsönösen segítjük egymást, azt jelenti, hogy tanulunk abból a jóból, mely másokban van, és mi is felajánljuk a bennünk levő jót; azt jelenti, hogy igyekszünk kölcsönösen megismerni, megérteni és tisztelni egymást.”

14


  • II. János Pál Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben. :

  • „Krisztusban hinni, azt jelenti, az egységet akarni (…). Az egységet akarni azt jelenti, hogy az Egyházat akarjuk – mert az Egyház egység -, az Egyházat akarni azt jelenti, hogy akarjuk a kommuniót” (Ut unum sint).

  • „Isten kommunió, mert szeretet, és mivel szeretet, nem lehet más, mint kommunió. (…) Gyökereinkben – azaz az Egyház legmélyén – Istennek communio tulajdonságát hordozzuk magunkban (…) ÍgyszületikazEgyház. (…) Ígyszületik meg azegyházmindenplébánián is” – mondja II. JánosPálpápa. „Isten’kommunió’ – mivelszeretet.”

15


  • Christifideles laici: Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben.

  • „A plébánia elsősorban nem struktúra … a plébánia Isten családja, testvériség, amelynek egy a lelke, családi, testvéries és barátságos otthon, a keresztény hívők közössége”.

  • A plébániák megújulását sürgeti

16


M ai karizm k meg jul si mozgalmak
M Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben. aikarizmák, megújulásimozgalmak

  • A Szentatya papság évét meghirdető irásában:

  • „Arra hívok minden papot, e nekik szentelt év során, hogy fogadják be az új tavaszt, amelyet a Lélek napjainkban az Egyházban ébreszt, nem utolsó sorban az Egyházi mozgalmakon és az új közösségeken keresztül…”

17


A szentl lek mindig a kor probl m ira k ldi v laszul az egyes karizm kat
A Ő szeretett minket, és amint Ő és az Atya egymást szeretik a Szentlélekben. Szentlélekmindig a korproblémáiraküldiválaszulazegyeskarizmákat:

  • Gazdagság - Szent Ferenc

  • Tévtanitások – Szent Domonkos

  • Engedelmesség – Szent Ignác

  • Imaélet – Avilai Szent Teréz

  • Tudomány és intellektuális élet túlmagasztalása – mindennapi szeretetre épülő élet (Kis szent Teréz)

18


  • az individualizmus, a széttöredezettség, a széthúzás, konzumizmus, a kirívó szociális különbségek, vagy a fásultság depressziós korában – az Egység lelkiségét (a fokoláre mozgalmat), a Házas hétvégét, a Karizmatikus megújulást, a Cursillot, a Szent Egyed közösséget, a Taizéi közösséget, stb

19


Egyh zr l sz l dogmatikus konstit ci
Egyházról konzumizmus, a kirívó szociális különbségek, vagy a fásultság depressziós korában szóló dogmatikus konstitúció:

  • „Az egyház – Krisztusban – mintegy szakramentuma, vagyis jele és eszköze az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész emberiség egységének”. (LG 1)

20


Ki a pap hol a pap helye az egyh zban
Ki konzumizmus, a kirívó szociális különbségek, vagy a fásultság depressziós korában a pap, hol a pap helyeazEgyházban?

  • – A pap azegyházpapja.

  • AnnakazEgyháznak a tagja, amelynekez a hivatása, hogya jeleéseszközelegyenazIstennelvalóbensőségesegyesülésnekésazegészemberiségegységének.

  • – Jézusezértéltés halt meg, eztbíztaEgyházára, hogytovábbfolytassaküldetésénekmegvalósitását: egységIstennelésazegészemberiségegysége. –

21


  • A LG az konzumizmus, a kirívó szociális különbségek, vagy a fásultság depressziós korában Egyház bemutatását a II. fejezetben azzal kezdi, hogy

    • az Egyház Isten népe (9.p.),

    • beszél az egyetemes papságról (10.p.),

    • s csak utána arról, hogy az Egyház hierarchikus alkotmánnyal rendelkezik (18.p.).

22


23


  • Kétféle szempontból lehet nézni a papot: keresztény életre - a szentéletre és a tanuságtevő életre.

    • mit tesz?

    • ki ő?

  • Általában csak a cselekvés, a funkció szempontjával szoktunk foglalkozni. (Bizonyos dolgokat csak ő tehet: gyóntat, átváltoztat, szentkenet szolgáltat ki, prédikál). De alapvetőbb az, hogy ki ő, mi jellemzi az ő életét.

24


25 keresztény életre - a szentéletre és a tanuságtevő életre.


Mi a paps g om
Mi a papság(om)? keresztény életre - a szentéletre és a tanuságtevő életre.

  • - részesülés Kr. szeretetéből: aki megmosta lábamat / szeretett engem, és halálra adta magát értem.

    • Életem, hivatásom ebből a szeretetből fakad. Teszek sokmindent, szent dolgokat, de ez mind nem elég a lelkem számára. A lelkem Őt szomjazza.

  • - Igazi identitásom az, ha közösségben tudom magam vele. Éspedig sajátos közösségben: papként ez azt jelenti számomra, hogy úgy élek, ahogyan ő élt:

    • nem uralkodni akarok vele együtt, hanem kész vagyok vele együtt meghalni másokért szeretetből. Hogy életük legyen, és bőségben legyen.

26


27 keresztény életre - a szentéletre és a tanuságtevő életre.


  • A papság egészen szoros élet Krisztussal, a Pappal, és áldozat vele együtt másokért.

    • Krisztus hív, hogy közösségben legyek vele, és odaajándékoz másoknak, hogy áldozatos szeretetem árán életük legyen nekik.

  • - A lábmosás közösségi jelenet. Jézus minden jelenlevő lábát megmossa, és azt kéri apostolaitól, hogy mossák egymás lábát.

  • - A papság lényegében közösségi életforma. (Mennyire át kellene értékelnem, rendeznem életemet e megállapítás fényében…).

28


  • A pap áldozat vele együtt másokért. az egész életében – nemcsak a tevékenységében az, ami az ő karizmája:

    • hogy segitse az összes többi karizmát felszinre kerülni, kibontakozni.

29


J áldozat vele együtt másokért.ézus

Részesedés az Ő papságában

A keresztség által

szolgálati papság

Királyi papság

Királyi papság

Királyi papság

Királyi papság

karizma

karizma

karizma

karizma

szolgálatipapság

KOMMUNIÓ EGYHÁZ (ISTEN NÉPE)

30


31


Az Egyházban, kissé leegyszerűsitve, kétféle arculatot tudunk megkülönböztetni (Hans Urs von Balthasar):

  • Az egyik a péteri arculat, az Egyház hierarhikus arculata, ahogyan ezt többnyire ismerjük.

    • Ehhez tartozik a tanitó hivatal,

    • a pápával egyesült püspökök

    • és bizonyos értelemben a papok, diákónusok.

  • A másik a máriás arculat, („Ime az Úr szolgáló leánya...”)

    • az egyház karizmatikus arculata,

    • ami elsősorban a máriás szolgálatban

    • és máriás szeretetben mutatkozik meg.

32


  • Mi is volt Mária lényege? tudunk megkülönböztetni (Hans Urs vo

  • Megszülte Jézust és odaadta a világnak.

  • A máriás arculat ma is ez: „megszülni” Jézust magunk között, a kapcsolatainkban, az egyházi közösségben, és Őt ajándékozni a világnak.

  • De hogyan? – „ahol ketten vagy hárman...az én nevemben...”.

33


  • Hogy Ő ott lehessen, hogy az Ő nevében lehessünk együtt tudunk megkülönböztetni (Hans Urs vo:

    • az Ő szellemében, az Ő lelkületével kell egymást szeretnünk.

  • Ő pedig életét adta értünk.

    • Nekünk is készeknek kell lennünk egymást igy szeretni, az életünk odaadásáig.

  • Akkor megjelenik Ő, akkor van élet, élő a közösség.

34


35


36


  • Mindenekelőtt a szeretet, a szentségek, a szentmise előtt, minden előtt. („Ha ajándékodat az oltárhoz viszed...”).

  • De ha az ember egyszer csak felfedezi a szeretetet, és mivel ez a szeretet Isten, Isten az, aki szól benne, akkor a keresztény, az Egyház tagja,

    • szükségét érzi, hogy imádja ezt az Istent,

    • szüksége van az egyházi szertartásra, éreznie kell, hogy megtisztul a bűneitől,

    • szüksége van a szentségekre, hogy Istenből táplálkozzon,

    • szüksége van az Eucharisztiára,

    • szüksége van rá, hogy megkapja az áldást életének főbb állomásaira...

    • szüksége van olyan személyekre, akik csatornák, források tudnak lenni, akik megteszik ezt a részt.

37


  • A papok, akik a péteri karizmát kapták, fontos, hogy megéljék a máriás arculatot is, vagyis, amit tesznek, szeretettel tegyék, a Szeretet-Istent közvetitsék tetteikkel és életükkel.

  • Ha szeretettel vannak eltelve, ha azt helyezik alapul mindenben, akkor az Egyházat olyannak mutatják be, mint család, mint a kölcsönös szeretet által összetartozó közösség, mint élő misztikus test, amely felkarol minden hivőt..., átadják nekik mindazt, amit Isten a kezükbe helyezett, akkor valami ragyogóan szép valósul meg.

38


  • Milyen módon valósitotta meg Jézus a maga küldetését? megéljék a máriás arculatot is, vagyis, amit tesznek, szeretettel tegyék, a Szeretet-Istent közvetitsék tetteikkel és életükkel.

    • Földre hozni a Szentháromság életét, vagyis, hogy

    • ugyanaz a kapcsolat legyen az emberek között, mint amilyen kapcsolatban van ő az Atyával és a Szentlélekkel:

    • „Amint én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást”.

39


  • Jézus élete odaadásával, megéljék a máriás arculatot is, vagyis, amit tesznek, szeretettel tegyék, a Szeretet-Istent közvetitsék tetteikkel és életükkel. önfeláldozásávalhozta létre az emberek egységét az Atyával és a többi emberrel.

  • Az Ő szenvedése, halála és feltámadása az út.

40


41


  • Jézus életében semmi sem véletlenszerű, semmi sem „demonstrativ”, azt teszi, ami Ő maga.

  • És ha Jézus az, amit kifejez, ha Ő a maga evangéliuma, akkor szavai nem fakultativak, amelyeket az ember elfogad, ha egy kicsit lelkibb életet akar élni, ha Istennel egyesültebb életet akar élni, ha vallásilag egy kicsit maga fölé akar emelkedni.

42


  • Itt olyan értékekről van szó, amit „demonstrativ”, az ember magáévá kell, hogy tegyen, ha emberileg meg akar valósulni.

  • Ez az út.

  • Lehetetlen eljutni az emberség, emberi voltunk tejlességére másként, mint elfogadva, elismerve és élve az élet törvényét: „Aki meg akarja menteni életét, elvesziti azt” (Mk 8, 35).Ha a búzaszem nem vállalja, hogy elrothadjon, nem lesz kalásszá.

  • Bárki, gyerek, vagy felnőtt, aki nem lép ki magából, hogy szeressen, pszihikailag infantilis marad, és lelkileg meghal. Ez olyan törvény, amelyből nincsen kivétel, ez a szentháromságos élet törvénye Istenben.

43


  • A Filippi levélben olvassuk: „demonstrativ”,

  • „Krisztus kiüresitette önmagát” – kenozis.

  • Minden pap és világi Krisztushivő fel, kell, hogy tegye magának a kérdést: Én kiüresitettem magam?

44


  • Krisztus egész élete „demonstrativ”, a megtestesüléstől kezdve, papi élet volt, önmaga felajánlása Istennek.

  • A kenozis első aktusa a megtestesülés, de folytatódik egész életében az Atya iránti állandó engedelmességben.

45


  • Kiüresiti magát „Istenségéből”, lemond Isten-i erejéről, amivel maga fölött rendelkezhet.

  • Ez az Atya akarata iránti engedelmesség, alávetettség, ez az önfeláldozás, amit Jézus él, megvalósit egész élete folyamán. „Saját áldozatának papja volt mindig”. (Origénesz)

46


  • Élete folyamán pap volt, mert Jézus volt, nem azért mert papi méltóságokkal büszkélkedett.

  • Ez volt Krisztus királyi papsága.

  • De hogyan kell, hogy éljék ezt a megkereszteltek?

  • Mi krisztus-hivők, mindannyian szent papság vagyunk, és ezt úgy élhetjük, hogy lelki áldozatokat mutatunk be Istennek, életünkkel hirdetve annak fönségét, aki „a sötétségből kiragadott minket, hogy befogadjon világosságába.”

47


De mit jelent lelki ldozatot bemutatni
De mit jelent „lelki áldozatot bemutatni”? papi méltóságokkal büszkélkedett.

  • Origenesz :

    • lelki nép vagyunk, mert mindenikünk magában hordozza a belső életáldozatot, amit bemutat. És ezeket a példákat emliti:

    • „Ha lemondok mindarról, amit birtoklok, ha felveszem keresztemet és követem Jézust, magamat ajánlom fel Isten oltárán, mint egészen elégő áldozatot. Ha megtagadom tagjaimat minden testi vonzalomtól, ha a világ számomra meg van feszitve és én a világ számára, akkor egészen elégő áldozatot mutattam be Isten oltárán és igy papja lettem áldozatomnak”.

48


Az mis je s a mi mis nk
Az Ő miséje és a mi misénk papi méltóságokkal büszkélkedett.

  • Ha szenvedsz, merítsd fájdalmadat az Övébe:

  • mondd a magad miséjét. És ha a világ nem ért meg, ne jöjj zavarba:

  • elég, ha ért Jézus, Mária és a szentek.

  • Tarts velük és hagyd folyni véred

  • az emberiség javára,

  • akárcsak Ő!

  • A mise!

  • Nagyságát hogy is értenénk!

  • Az Ő miséje, a mi misénk. (Ch. Lubich)

Ez az általános papság, alapvető papság a szó legteljesebb értelmében, amely mindenkinek szól: papoknak és világi krisztushivőknek.

49


50


51


  • „A közösségi Egyház alapeszménye, amelyet a II. Vatikáni Zsinat és a Tanítóhivatal sok ezt követő dokumentuma megerősít - alkalmazkodva a újabban fölmerült igényekhez -, föl tudja lelkesíteni mindenekelőtt a fiatal papokat. Ugyanakkor nem kevés nehézséget is támaszt, mert megkívánja nem csak a püspökkel és a paptársakkal, de a laikusokkal történő együttműködést is. A velük folytatott párbeszéd azt igényli a paptól, hogy tudjon meghallgatni is, ami nem könnyű, mert hiányzik a párbeszédre és a közvetítésre vonatkozó formálódásuk.

52


  • Ennek kapcsán gazdag tapasztalatot tudok fölajánlani, mivel a számkivetettség ideje alatt, amíg a kormány eltiltott a szolgálat gyakorlásától, laikusok titkos csoportjaiban éltem, amelyeket ők maguk vezettek, és ha én lettem volna a vezető, számomra politikai szempontból veszélyesebb lett volna. Így arra “kényszerültem”, hogy megtanuljam a velük való párbeszédet. Így fedeztem föl a közösség építésének döntő fontosságát.”

53


54


  • De aztán rájön arra, hogy a legteljesebb papi küldetését teljesitheti, ha szereti börtöntársait és az őröket. Szinte csodákat tesz ez a magatartása. De sorolhatnók, idézhetnők Márton Áron püspököt, Mindszenty biborosunkat... életük prédikált és prédikál ma is a legszebben.

55


A boldogs gos sz zanya ebben a legteljesebb letp lda
A Boldogságos Szűzanya ebben a legteljesebb életpélda. küldetését teljesitheti, ha szereti börtöntársait és az őröket. Szinte csodákat tesz ez a magatartása. De sorolhatnók, idézhetnők Márton Áron püspököt, Mindszent

  • Ha Jézus elhagyottsága és kereszthalála által megszűli az Egyházat és annak feje lesz,

    • a Boldogságos Szűzanya, akinek élete egy állandó önátadás volt, az Istennek való radikális engedelmességben, királyi papságának csúcsát éli meg akkor, amikor a teljes egyedülmaradottságban felajánlja magát Jézussal, fiával együtt és igy a születendő és a jövendő Egyház anyjává lesz.

56


57


  • Papi hivatás: amihez ragaszkodunk, ahogy a Filippi levél mondja: „Istenségét nem tartotta olyan dolognak, amihez feltétlenül ragaszkodott, hanem kiüresitette önmagát” – szolgai alakot vett fel.

    • szolgálni,

    • Isten szolgája lenni,

    • ember az emberek között.

  • Aki szolgál másokat, az hallgat rájuk.

  • Igy fedezzük fel Máriát, nem mint egy ájtatosságot, hanem mint életet, aki élni akar az emberekben, függetlenül attól, hogy mi a foglalkozásuk, egyszerűen azért mert keresztények.

58


  • Akkor éljük idealisan a papságot, amikor a amihez ragaszkodunk, ahogy a Filippi levél mondja: „Istenségét nem tartotta olyan dolognak, amihez feltétlenül ragaszkodott, hanem kiüresitette önmagát” – szolgai alakot vett fel.szolgálati papság beoltódik Máriába, vagyis akirályi papságba, amelyet újra és újra megélünk egészen a maximumig, mert akkor a pap az lesz, aminek lennie kell: a többiek szolgája.

  • Mert Máriát nem lehet másként megérteni, mint szolgálót, nem pedig főnököt. Akkor a papnak teljességében máriás tekintélye lesz.

59


  • Szép ez a „papi nemzet”, ahol, ha van egy elsőbbség, akkor az az első, aki jobban szeret, aki több egységet hoz létre.

  • És ez a szeretet teszi, hogy

    • a másikat egyenlőnek tekintsd magaddal, sőt,

    • náladnál nagyobbnak.

      Igy él (?) a pap keresztények között, a szolgálati papság és a királyi papság.

  • „Ha a búzaszem nem hal el, egyedül marad...de, ha elhal, sok termést hoz”

60


Kommuni s ldozat sszef ggnek aszk tika misztika
Kommunió és áldozat összefüggnek. (aszkétika-misztika) akkor az

  • Az igazi kommunio megvalósulásához szükséges a bizalom, a testvériség, testvéri szellem.

  • Ezt csak állandó tanulással tudjuk elsajátitani. Ezért vagyunk itt. Ezt tanuljuk különösen a II. Vatikáni zsinat óta. Ezt tanuljuk ezeken a Lelkipásztori napokon már vagy 20 éve.

61


  • A mi részünket tanulgatjuk, amit mi kell, hogy megtegyünk, az aszkézis részt.

  • Azt, hogy meghalok magamnak szeretetből a másikért, hogy helyet adjak neki.

  • És aztán, nagyon sokszor, bekövetkezik a misztika rész, a kegyelem, megjelenik Jézus: fénnyel tölti el a közösség tagjait, mindannyian örülnek, érzik a természetfölötti jelenlétet, kivirul a közösség.

62


ad