1 / 17

6. TÉMAKÖR: AZ ELLENŐRZÉS ÉS BEAVATKOZÁS JELENTŐSÉGE A HATÉKONY KONTROLLINGBAN –

6. TÉMAKÖR: AZ ELLENŐRZÉS ÉS BEAVATKOZÁS JELENTŐSÉGE A HATÉKONY KONTROLLINGBAN –. Ellenőrzés fajtái. Korszerű ellenőrzési módszerek. Információs teszt. Komplex vezetői ellenőrzés. Hálótervezés. Értékelemzés. Kontrolling. Munkaköri ellenőrzés. Eredmény ellenőrzés.

media
Download Presentation

6. TÉMAKÖR: AZ ELLENŐRZÉS ÉS BEAVATKOZÁS JELENTŐSÉGE A HATÉKONY KONTROLLINGBAN –

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 6. TÉMAKÖR: AZ ELLENŐRZÉS ÉS BEAVATKOZÁS JELENTŐSÉGE A HATÉKONY KONTROLLINGBAN–

  2. Ellenőrzés fajtái

  3. Korszerű ellenőrzési módszerek Információs teszt Komplex vezetői ellenőrzés Hálótervezés Értékelemzés Kontrolling Munkaköri ellenőrzés Eredmény ellenőrzés

  4. Ellenőrzés fogalma • Elemei: • 1. ténymegállapítás • 2. viszonyítás • 3. következtetés • Ellenőrzés: audit ( ≠ könyvvizsgálat) • Pénzügyi ellenőrzés (financial audit) • Teljesítmény ellenőrzés (performance audit) • Nemzetközi szakirodalom: • Audit: könyvvizsgálat, számvevőszéki ellenőrzés, belső ellenőrzés is (external / governmental / internal auditor )

  5. Ellenőrzés • Csoportosítási lehetőségek: • Gyakoriság szerint ( eseti, folyamatos, évenként ismétlődő) • Tulajdonforma szerint (piaci tulajdonosi, állami) • Hatalmi ágak szerint ( törvényhozói, végrehajtói, bírói) • Függetlenség szerint (külső, belső) • Időpont szerint (gazdasági esemény előtti / közbeni / utáni) • Tartalom szerint irányulhat: • Könyvvizsgálat: a pénzügyi beszámoló megbízható valós képet ad a vállalkozás pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetéről • Szabályszerűségi ellenőrzés: tranzakciók megfelelnek-e a törvényi és egyéb előírásoknak • Teljesítmény-ellenőrzés

  6. Könyvvizsgálat Célja: (Szt. 155-158§, Gt.): • annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a törvény előírásai szerint készült, és • ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, • A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

  7. KONTROLLING FELADATOK AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETÉN (ismétlés) • Cél: Speciális kontrolling szemléletű terv-tény összehasonlításra épülő ellenőrzési rendszer kialakítása az alábbi jellemzők érvényesítésén keresztül: • az ellenőrzés segítő (és nem szankcionáló) jellegének kidomborítása, • az ismeretanyag interdiszciplináris jellegű felhasználása, • a csoportmunka teljesítmény többletének kihangsúlyozása, • az alkotó potenciál kialakulását gátló tényezők feltárása, • az időtényező hatásának figyelembe vétele

  8. Belső ellenőrzés Fogalma: • A különböző típusú, egymást kiegészítő, de egymást nem helyettesítő tevékenységek olyan rendszere, amely átfogja a szervezet működésének egészét. Célja: • Előírásoknak, szabályzatoknak valló megfelel megfelelés ellenőrzése • Erőforrások felhasználásának gazdaságossága • Döntés-előkészítésben segítség a vezetőknek • Tervek megvalósulásának ellenőrzése, eredményesség

  9. A belső ellenőrzés fajtái Belső ellenőrzés Vezetői ellenőrzés Függetlenített belső ellenőrzés Tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés

  10. Munkafolyamatba épített belső ellenőrzés • Általában a tömegszerű, ismétlődő folyamatok ellenőrzésére szolgál. • A tevékenységet részfolyamatokra bontják, a részek végén általában automatikus ellenőrzés • Előnye: A hibák időben felismerhetők, nem generálnak további hibát. • Működéséhez szükséges • részfolyamatok azonosítása • követelmények meghatározása • eltérések esetén beavatkozás • Fajtái: • Önellenőrzés • Előző munkafázis ellenőrzése • Önállósult szakellenőrzés

  11. Függetlenített belső ellenőrzés • Célja: szabályszerűség, eredményesség és hatékonyság vizsgálata • Feladatai: • Vagyonvédelem • Programok megvalósulásának vizsgálata • Erőforrás-gazdálkodás • Hatékonyság • Pénzügyi fegyelem • Általában munkaterv alapján

  12. Vezetői ellenőrzés • Előfeltételei: feladatok egyértelmű meghatározása, hatékony információcsere • Gyakorisága függ: • Feladat fontosságától • Ellenőrzött alkalmazott felkészültségétől, gyakorlati idejétől • Vezetői bizalomtól • Feladatok időigényétől • Leggyakoribb formái • Beszámoltatás • Aláírási jog

  13. felső szintű középszintű alsószintű vezetői ellenőrzés

  14. A vezetői ellenőrzés módszerei Az információs rendszer ismereteinek felhasználása Aláírási jog gyakorlása rendszeres eseti Beszámoltatás szóban írásban eseti rendszeres Helyszíni ellenőrzés

  15. Különbségek a belső ellenőrzési rendszer és a kontrolling között

  16. Kontrolling Függetlenített belső ellenőr Folyamatosan végzett operatív ellenőrző-koordináló tevékenység Előre meghatározott munkaterv alapján végzett ún. időszakos ellenőrzés Az információs rendszer által szolgáltatott adatokon kívül támaszkodik mások folyama- tosan rendelkezésre álló ismereteire, az egyes szakterü- leteken dolgozó szakemberek (mérnökök, stb.) közremükö- désére, s így a munkájának eredményessége az együtt- müködés, tehát a csapat- munka függvénye. Egyedül, általában magányosan teljesíti ellenőrzési feladatát kivéve az átfogó komplex ellenőrzések végrehajtását

  17. Kontrolling Függetlenített belső ellenőr Koordináló szerepénél fogva egyrészt meghaladja az ellen- őrzésnek csak a követelmények- hez viszonyító tevékenységét, másrészt mindig az adott pilla- natban legfontosabb ügyekkel, a ma eseményeivel foglalkozik. Az előre jóváhagyott munka- tervének megfelelően általában a korábban megtörténteket, lezaj- lottakat, a múltat ellenőrzi, azok tapasztalatairól von le következtetéseket, tesz javaslatokat. A különféle belső szabályozásokban meghatározott módon és mértéken beavatkozási, intézkedési joga, hatásköre is van Munkája a megállapításokat, következte- téseket tartalmazó jelentés átadásával általában lezárul, beavatkozási joga nincs, intézkedéseket csak kezdeményezhet, kizárólag a szervezet vezetője tehet intézkedést.

More Related