Felsőoktatás az Új Magyarország Fejlesztési Tervben

1. Felsőoktatás az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár Oktatás – Kutatás - Vállalkozás

2. Változó kihívás, cél AlapvetésekA tudásalapú gazdaság kiépítése az innovációs folyamat valamennyi láncszemében való aktívabb, erőteljesebb részvétel követelményét állítja a felsőoktatási intézmények elé. Cél a felsőoktatási intézmények nyitása, a lehetséges társadalmi és gazdasági befektetők számára kiszámítható üzleti, fejlesztési környezet megteremtése, melynek során az oktatási főprofilú intézmények oktatási-kutatási-fejlesztési-innovációs-vállalkozói (O+K+F+I) bázisokká fejlődnek.

3. Változó kihívások, célok Ennek egyik alapfeltétele a természettudományi és mérnöki végzettségűek számának növelése. (EU 12,2% – HU 4,8%)Enyhíteni kell a kutatások szétaprózottságát, növelni kell a kutatási eredmények hasznosulásának hatékonyságát. A csúcstechnológiában foglalkoztatottak száma nem marad eljelentősen az EU átlagtól, (EU 3,19% - HU 3,14%) ennek ellenére az EPO szabadalmak száma rendkívül alacsony (EU 133 db – HU 19 db / 1 millió fő).Míg a GDP arányos állami K+F ráfordítások közel vannak az EU átlaghoz (EU 0,69% - HU 0,62%), az üzleti szféra ráfordításainak növekedését (EU 1,36% - HU 0,3%) ösztönözni kell.

4. A fejlesztés logikája

5. Amit az intézményeknek tenniük kell • Projekt • Projektcsoport létrehozása, egységes projektirányítási rendszer • Projektiroda • Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés, folyamatmenedzsment • K+F • Közös vállalatok, magántőke bevonása • Kooperációs Kutató Központ (KKK), Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET) • Technológiatranszfer, szabadalmi eljárási iroda • Fiatal kutatók támogatása, hazatelepülése • Egyetemi inkubátorházak, innovációs és ipari parkok • Horizontális feltételek • Informatikai stratégia, és alapvállalások • Vezetői információs rendszerek • Elektronikus kártya és hozzá kapcsolódó szolgáltatások • Távoktatás, távmunka e-learning feltételeinek kialakítás • Esélyegyenlőségi szabályok (különös tekintettel nők) • Belső szolgáltatások (hallgatói, alumni, karrier, stb.) • Környezettudatos építkezés, működtetés • Idegen nyelven oktatók, hallgatók száma • Nemmagyar kutatók száma • Nemmagyar nyelvű tananyagok mennyisége

6. Amit a kormánynak tennie kell Az oktatási autónomia mellé valódi gazdasági autonómia biztosítása, az állami gyámság felszámolása: • Minden állami felsőoktatási intézménynek biztosítani kell a lehetőséget, hogy a garanciális elemek meghagyása mellett szabadabban vállalkozhasson, érdekeltté kell tenni az intézményeket, hogy a kezelésükbe adott vagyonnal tulajdonosi szemlélettel bánjanak. • El kell indulni azon az úton, melynek végén az intézmények az általuk kezelt állami vagyon teljes jogú tulajdonosaivá válhatnak. • Azoknak az intézményeknek, amelyek önkéntesen vállalkoznak erre, lehetőséget kell biztosítani, hogy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaság keretei között folytassák oktatói, kutatói, szolgáltatói tevékenységüket.

7. Amit a kormánynak tennie kell Pilot projektként: Az intézmény a szenátus döntése alapján nonprofit gazdasági társaságként folytathassa teljes tevékenységét: • Az általa kezelt állami vagyon teljes jogú tulajdonosává válik • Megilletik a gazdasági társaságok jogai • Alkalmazottaival kollektív megállapodást köthet

8. Amit a kormánynak tennie kell A költségvetési intézményként működő intézmények számára is: • Vállalkozási és gazdálkodási szabadság megteremtése, • Vállalkozásokat szabadon alapíthassanak, többségi és kisebbségi tulajdonosként egyaránt • A korlátolt felelősségű társasági forma mellett egyéb gazdasági társaságot is alapíthassanak • Az intézmények vállalkozásai további társaságokat alapíthassanak • A saját bevétel terhére vállalkozásokban üzletrész szerezhessenek • Gazdálkodó szervezet alapításához, ne kelljen a Kormány jóváhagyása • A szellemi tulajdon korlátozás nélkül lehessen apportként használható, mint egyetemi tulajdon • A foglalkoztatás rugalmasságának megteremtése • A felsőoktatási intézmény – oktató feladatainak ellátását kivéve – alkalmazhasson nem közalkalmazottakat is • A projektekre való megbízás lehetősége (a közalkalmazotti státuszt arra az időre más tölthesse be - mentesítés, részleges mentesítés, teljesítmény alapú bérek-, illetve határozott időre is felvehessen az intézmény közalkalmazottakat) • Saját bevétel terhére szabad foglalkoztatási lehetőség (közalkalmazotti fizetés és egyéb forrásokból származó juttatások kiegészíthessék egymást) • Az alkalmazásban állók felmentésének lehetőségein, eljárásrendjén – legalább a gazdasági partnerekkel való együttműködésekben – lazítani kell

9. Eredmény, hatás Eredmény: 1.Világos jövőképpel, saját vagyonnal és vállalkozásokkal rendelkező tudáspólusok. 2. A minőségi oktatás és K+F feltételei megteremtődnek 3. A befektetők és egyéb társadalmi szereplők számára „kész” infrastrukturális (szellemi, fizikai) és üzleti környezet Hatás: 1. A fenntarthatóság szempontjainak jobban megfelelő együttműködések, melyek szolgáltatási-, és termékkimenetei illeszkednek a társadalmi-gazdasági elvárásokhoz. 2. A kormányzati támogatás mellett egyre nagyobb arányban jelenik meg a saját bevétel, a felsőoktatási intézmények gazdasági függetlensége (valós autonómiája) növekszik.