A jólét mérése: a GDP és alternatívái

1. A jólét mérése: a GDP és alternatívái Heltai László

2. Kiindulópont: a növekedési vita • 60-as évek: kezdődő vita a „végtelen” gazdasági növekedésről egy véges világban Jó-e a gazdasági növekedés? (=fejlődés-e a növekedés?) Mit jelent a növekedés? • Gazdasági növekedés: a GDP (GNP) növekedését jelenti Mi az a GDP?

3. Növekedési vita: kritikusok és védők • Kritikusok: ökológusok, egyes közgazdászok: a gazdaság fizikai növekedése tönkreteszi az ökoszférát • Védők: • közgazdászok: a GDP növekedése nem egyenlő a fizikai növekedéssel • Politikusok: növekedés=gazdagodás; ennek ellenzése a szegénység konzerválása

4. GDP: gazdasági-statisztikai problémák • A GDP, mint a monetizált gazdasági szféra mérőszámának is számos hibája van: • Amortizáció! • A technológiai fejlődést nem tudja kezelni • A termelés határa • Szürke- és feketegazdaság • Adatok forrása, adatszolgáltatás bizonytalansága • Szolgáltatások értékelése • Imputálás

5. GDP, mint a jólét mutatója - problémák • Jövedelem és kibocsátás • Nem fizetett háztartási munka • Háztartáson kívüli, pénzmozgással nem járó csere • Kibocsátás és jólét • Átlagolás és összehasonlítás • Tőke és amortizáció • A jólét más forrásai • Nem hatékony szolgáltatások

6. Jövedelem és kibocsátás • Nem fizetett háztartási munka • Háztartási munka, gyereknevelés, mezőgazdasági munka • A nők hozzájárulásának alulbecslése • A növekedés túlbecsülése iparosodó országban • Háztartáson kívüli, pénzmozgással nem járó csere • Civil munka • Kölcsönös segítés, kaláka

7. Kibocsátás és jólét Átlagolás és összehasonlítás • Jövedelemeloszlás: egyenlőtlen jövedelemeloszlásnál az átlag nem ad reális képet az „átlagos” helyzetről • Eltérő igények és körülmények: időjárás, földrajzi helyzet, korösszetétel, stb. • Valutaárfolyamok: irreálissá tehetik az országok közötti összehasonlítást

8. Kibocsátás és jólét Tőke és amortizáció • Jólét és amortizáció: a GDP csak a pénzbeli jövedelmet méri; a tőkeállományt nem, sem az abból származó nem pénzbeli szolgáltatást – kivétel: lakbér • Környezeti tőke és amortizációja: nem veszi figyelembe a környezeti szolgáltatásokat, sem a környezeti tőke degradálódását – viszont a helyreállítást igen • Emberi tőke: egészség, képzettség, stb. • Pozicionális (luxus) javak

9. Kibocsátás és jólét A jólét más forrásai • szabadidő: hatékonyságjavulás két módjának megkülönböztetése a GDP-ben – a GDP növekedés célja nem támogatja a szabadidő növelését • Munkahelyi élet minősége: a jólét nem csak javak és szolgáltatások fogyasztásából származhat, hanem magából a munkából is.

10. Kibocsátás és jólét A nem hatékony szolgáltatások hatása • Elégtelen közszolgáltatások: a drágább, egyéni megoldások növelik a GDP-t (pl. ivóvíz) • Nem hatékony fogyasztói döntések: torz vagy hiányzó információk (reklám), felesleges közkiadások • Nem hatékony termelés: olcsóbban termelhető ugyanaz a termék – a GDP csökken • A jövedelmi szint hatása a termékek árára: a gazdagabbak által vásárolt javak túlértékeltek – különösen a szolgáltatások • A pénz csökkenő határhaszna

11. Tanulságok I. A GDP nem az, aminek mondják • Közgazdászok: a monetizált (piaci) gazdaság bruttó kibocsátása • Valójában: a siker és a kudarc jelzőszáma – pszichológiai jelenség, mélyen beágyazódva a döntéshozók agyába

12. Tanulságok II. A GDP • Egy egydimenziós gazdasági szemléletet, és • egy lineáris fejlődési modellt tükröz és kényszerít ki (az a fejletlen gazdaság, ahol kicsi a piaci szektor aránya) – eldönti, mi a jó és mi a rossz, mi a fejlődés

13. Alternatívák I. Nordhaus és Tobin, MEW (Measure of Economic Welfare) (1972) • Az egészségügyi és oktatási kiadásokat beruházásnak vették • Bizonyos kiadások „köztesek” (pl. rendőrség), önmagában nem generálnak jólétet • Imputált tételek: lakbér, szabadidő, tartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai, egyes nem piaci termékek • Következtetésük: A GDP és a MEW nagy mértékben korrelál (1926-1965)

14. Alternatívák II. Nordhaus és Samuelson: NEW (Net Economic Welfare) • Az első, ami a környezeti változásokat is megpróbálta felmérni • Pluszok: szabadidő, önkéntes munkák és szürke/fekete gazdaság • Mínuszok: környezeti károk

15. Alternatívák III. Az SNA szatelit számlái (SEEA: System of Economic and Environmental accounts) (1993) • Az eredeti nemzeti számlákat érintetlenül hagyja a „köré” szerveződik • Elemei a különböző természeti „állományokról” (tőkékről) vezetett számlák • fontos adatforrás; viszont csak környezeti dimenzió, társadalmi nem

16. Alternatívák IV. ISEW (Index of Sustainable Economic Welfare) (1989) • A jövedelemegyenlőtlenséggel korrigált lakossági fogyasztás • + nem-defenzív közkiadások • - defenzív közkiadások • - defenzív magánkiadások • - tőkeképzés • + házimunka értéke • - környezetszennyezés értéke • - a természeti tőke degradációja

17. Alternatívák IV. ISEW A mutató alapja tehát a lakossági fogyasztás, pontosabban a jövedelemegyenlõtlenség indexével korrigált lakossági fogyasztás. Ehhez adódik 1. a háztartási munka értéke; 2. a tartós fogyasztási cikkek éves szolgáltatásainak értéke; 3. az utak, országutak nyújtotta szolgáltatások értéke, és 4. az egészségügyi és oktatási közkiadások. Ebbõl vonják ki azután a következõ tételeket: 5. a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított éves összeg; 6. a jóléthez hozzá nem járuló egészségügyi és oktatási magánkiadások; 7. az országos szintû reklámkiadások; 8. az ingázás - munkába járás - közvetlen költségei; 9. az urbanizáció költségei; 10. a motorizált közlekedés baleseteinek költsége; 11. a vízszennyezés költségei; 12. a légszennyezés költségei; 13. a zaj okozta károk; 14. a mocsarak és lápok elvesztésébõl fakadó károk; 14. a mezõgazdasági területek csökkenésébõl fakadó károk; 15. a nem megújítható erõforrások kimerülésébõl eredõ költségek; és 16. a hosszútávú környezeti károk költsége. Végül hozzászámolnak a mutatóhoz két változó elõjelû tételt is: 17. a nettó tõkenövekedést, és 18. az ország nettó nemzetközi tõkepozíciójának változását.

18. Alternatívák IV. ISEW • Elméleti alap: Amartya Sen, Clifford Cobb és Herman Daly • Nagyobbrészt becsléseken, és nem méréseken alapul; - különösen bizonytalan a kimerülő erőforrások és a hosszú távú környezeti károk értékelése (bár a két tétel nélkül is ugyanazt a trendet mutatta)

19. Alternatívák IV. ISEW

20. Alternatívák V. GPI (Genuine Progress Indicator) (1995) • Az ISEW átdolgozott változata • Az ISEW-hez képes öttel több társadalmi, és kettővel több környezeti tételt tartalmaz • Nagyon nagy a statisztikai információ igénye

21. Alternatívák V. GPI

22. Alternatívák V. GPI

23. Alternatívák VI. HDI (Human Development Index) (1990) • egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson számolva • Oktatás (iskolázottak aránya) • Egészségügy (várható élettartam) • Szofisztikált mérésre csak ott alkalmas, ahol fejlett a statisztikai rendszer (pl. nemek szerinti korrigálás) • Nagyon kicsi különbségek – nem releváns a sorrend

24. Alternatívák VII. Ökológiai lábnyom • Csak környezeti dimenzió • Sok tényezőtől függ (húsevés, talaj minősége, stb.)

25. Alternatívák VIII. Living Planet Index • 1313 gerinces állat populációjának nagyságát méri • Csak természeti dimenzió, azon belül is magasabbrendű állatfajok • Jól kommunikálható • 1970 óta az index 30%-kal csökkent. • Nagyon különböző trendek fajok között és területek között

26. Alternatívák IX. Happy Planet Index • Nem a boldogságot méri, hanem azt, hogy hol élnek az emberek hosszú, boldog életet anélkül, hogy túlterjeszkednének az ökológiai korlátokon • HPI = elégedettség * várható élettartam / Ökológiai lábnyom (ha) • Legelöl: Vanunatu, Koumbia, Costa Rica, Dominica, Panama, Cuba, Honduras, Guatemala, Salvador (Bhután 13, Sri Lanka 15;)

27. Alternatívák X. SFWS (Satisfaction With Life Scale) • 5 kérdéses kérdőív, 1-7-ig pontozással • Amivel erősen korrelál az eredmény: egészség (0,7) jövedelem (szegénység) (0,6) alapoktatáshoz való hozzáférés (0,6) • Első 10: Dánia, Svájc, Ausztria, Izland, Bahamák, Finnország, Svédország, Bhután, Brunei, Kanada, Írország, Luxemburg • USA: 23.; Magyarország 107. • Hátul vannak: kelet-ázsiai hatalmak (Japán 90!, Dél Korea 103, Kína 82) Mediterrán országok (Spanyolország 46, Olaszország 50, Portugália 92!)

28. Alternatívák XI. Mutatószámok rendszere (fenntarthatósági indikátorrendszer) • Környezeti: szennyezések, természeti tőkék, veszélyes anyagok, energiafelhasználás, stb. • Társadalmi: egészség, oktatás, lakáshelyzet, ivóvíz, kalóriabevitel, stb. • Gazdasági: jövedelem, jövedelmi különbségek, munkanélküliség, túlfoglalkoztatottság, alulfoglalkoztatottság, stb.

29. Alternatívák XI. Mutatószámok rendszere - elvárások • Ne hordozzon automatikus értékítéletet – ne a fejlődés egyutas elméletén nyugodjanak • Ne kötődjön egy (politikai) eszközhöz • Nem kell újnak lennie • Az információ könnyen és olcsón legyen elérhető • Legyen könnyen érthető, ne bonyolult matematikai képlettel kiszámolt • Mérhető dolgot kell mérnie (pl. közösség leromlása nem, elvándorlás igen) • Önmagában fontos dolgot kell mérnie

30. Alternatívák XII. Eurostat fenntartható fejlődési indikátorrendszer 10 Témakör, mindegyikben 3 szintű mutatók: • Gazdasági fejlődés • Szegénység és társadalmi kirekesztés • Idősödő társadalom • Közegészségügy • Klímaváltozás és energia • Termelési és fogyasztási minták • A természeti javak használata • Közlekedés • „jó kormányzás” • Globális partnerség

31. Alternatívák XII. Eurostat fenntartható fejlődési indikátorrendszer • Economic development: „Balanced economic development, characterised by stable growth, low inflation and a healthy current account balance, is a prerequisite for sustainable development”

32. Alternatívák XIII. Beyond GDP –konferencia Brüsszelben (2007. nov. 19-20) • Európai Bizottság, Európai Parlament, Római Klub, OECD és WWF • „Participation is by invitation only”

33. Hasznos források GPI http://www.rprogress.org/sustainability_indicators/genuine_progress_indicator.htm ISEW http://community.foe.co.uk/tools/isew/ SWLS: http://www.le.ac.uk/pc/aw57/world/sample.html http://www.tbims.org/combi/swls/swlsrat.html HPI: http://www.happyplanetindex.org/index.htm

34. Hasznos források HDI http://hdr.undp.org/hdr2006/statistics/ Ecological Footprint http://hdr.undp.org/hdr2006/statistics/ http://www.redefiningprogress.org/ecological_footprint/about_ecological_footprint.htm Living Planet Index http://www.panda.org/news_facts/publications/living_planet_report/index.cfm EU fenntartható fejlődési mutatórendszer http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1998,47433161,1998_47437052&_dad=portal&_schema=PORTAL

35. Köszönöm a figyelmüket!