Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat Koncepciója

1. Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat Koncepciója

2. A Hálózat célja A TÁMOP-5.3.8.- A2 és A3 projektek kedvezményezettjei, valamint a hozzájuk csatlakozó az AMSZ programban részt vevő szervezetek részvételével együttműködési típusú hálózat kialakítása és működtetése a leghátrányosabb helyzetű emberek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése érdekében.

3. A Hálózat célja • A hálózat kialakítása központi irányítással, meghatározott tagokkal, előzetesen kijelölt irányító szervezettel, tervezett feladatokkal, előre kitűzött határidővel, projektszerűen történik. • A hálózat tehát “felülről szervezett”, a legtöbb hasonló hálózattal szemben nem járja végig az alulról indulók számos fejlődési fázisát: informális hálózat együttműködési hálózat

4. Tagság • A projekt időszak után a tagság kibővülhet további tagokkal. A tagság kibővítése a projekt zárását követő időszakban olyan alapvető kérdés, aminek kritériumait a projekt egyik termékeként elkészülő Hálózati stratégia fogalmazza majd meg. • A tagság részben hasonló, részben eltérő érdekekkel rendelkeznek. Alapvetően kétféle érdekeltség jelenik meg a szervezetek tevékenysége alapján: • szolgáltatók és foglalkoztatók

5. Tagság • A tagság további bővülésével eltérő profilú szervezetek belépésével, az érdekeltségek különbözőségével a hálózati kohézió gyengülhet. Részben ezért kialakulhat a “többszintű” hálózati tagság. Eltérő jogok, eltérő kötelezettségek. • Jelentős figyelmet kell fordítani arra, hogy a közös cél elérésének szándéka, a közös ügy szolgálata mindig megelőzze az esetleges érdekkülönbözőségeket.

6. A Hálózat irányítása • A projekt időszak alatt a Hálózati menedzsment tölti be a koordináló-irányító funkciót. • Tagjai: Munkaesély Szövetség, a Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetsége és a Revita Alapítvány szakemberei. • Az OMK mint az FSZK kereti közt működő módszertani szervezet - 2014. januárjában kezdi meg működését, és - fejlesztése projekt végéig valósul meg. • Ebben az időszakban a Hálózati menedzsment az alábbi tevékenységeket végzi:

7. A Hálózat irányítása • Szakmai munkacsoportok kialakítása, működtetése (Hálózati menedzsment; Szakértői workshop) • Igény és szükségletfelmérés a hálózati tagok körében; szervezeti igények összesítése; • Országos Hálózati nyitórendezvény lebonyolítása; • Országos Hálózati találkozók lebonyolítása; • Hálózati Szakmai Műhelyek kialakítása, működtetése;

8. A Hálózat működésének közvetlen céljai • A jelenleg hasonlóságokat és eltéréseket is mutató működési jellegzetességek felmutatása, tudatosítása, s a szolgáltatások standard elemeinek megerősítése. • Az egységes, szakmailag leírható, átadható és monitorozható standardok elterjesztése, implementálása. • Az együttműködési készség fejlesztése a szolgáltatók és foglalkoztatók sajátos piaci és versenyhelyzetében kialakuló érdekellentétek feloldása és a kölcsönös szakmai haszon megtalálása érdekében.

9. A Hálózat működésének közvetlen céljai • A hálózaton belül működjenek olyan csatornák, amelyeken keresztül a hálózat tagjai a rehabilitáció szempontjából releváns információkhoz egyenlően juthatnak hozzá, legyen lehetőség a jó gyakorlatok megosztására, a fejlesztések közössé tételére. • Tudásmegosztás támogatása az eltérő funkciójú szervezetek között, annak érdekében hogy: • megismerjék egymás tevékenységeit, várakozásait, • felismerjék saját szerepüket a rehabilitációs célú foglalkoztatás rendszerében, • lássák a felek tevékenységeinek kapcsolódási pontjait, s a hálózaton keresztül hatékonyan legyenek képesek konkrét esetekben történő együttműködésekre.

10. A Hálózat működésének közvetlen céljai • A szervezetek közti tudásmegosztás révén a kevesebb tapasztalattal és szakmai kompetenciával rendelkező szervezetek minél gyorsabban hozzájussanak a területen felhalmozott tudáshoz. • A szakmai eredményesség és színvonal, minőség biztosítása és az eredményesség indikátorainak, mérhetőségének megteremtése. Önértékelésen alapuló értékelés és szolgáltatásfejlesztés működtetése. • A szakmai színvonal folyamatos fejleszthetőségének megteremtése, részvétel a szakmai koncepciók megalkotásában a jogszabályok előkészítéséhez kapcsolódó szakmai állásfoglalások elkészítésében.

11. A Hálózat működésének közvetlen céljai • A folyamatos kommunikáció fenntartása, rendszeres találkozási lehetőségek és a tapasztalatcserék eszközeinek, alkalmainak biztosítása, tevékenységek az élő hálózat megvalósulása érdekében. • A hálózat bővítés előkészítése a kiegyensúlyozott területi ellátottság és célcsoport-bővítés érdekében.

12. A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek Együttműködés és partnerség elve • Együttműködés a hálózat tagjai közt:A célcsoport ügyének szolgálatát háttérbe szoríthatja a valós vagy vélt érdekkülönbség. A hálózati tagok közti intenzív együttműködés révén megtalálhatók az érdekazonosságok. • Együttműködésre törekvés a szakmai környezettel. • Mivel nem alulról induló hálózatosodásról beszélünk, az együttműködés nem egy szerves fejlődés sajátja, hanem egy olyan pillér, amit a Hálózat kialakítója alapoz meg, generál, és a tagok közösségével együtt erre építkezik.

13. A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek Együttműködés és partnerség elve Különböző piaci célokkal és üzleti érdekekkel rendelkező szervezetek kapnak tagságot egy hálózatban. Hálózati tagok közti együttműködés kialakítása és megtartása jelentős kihívás. Az OMK és a tagok közti kapcsolatnak az együttműködésre és a partnerség elvére kell épülnie. Az együttműködés elvét érvényre juttató cél szerinti tevékenységek: • Együttműködési készség és kompetencia fejlesztése, • Szakmai együttműködések kialakítása, • A tagok közötti együttműködést gátló ellenérdekeltségek feloldásának elősegítése szakmai javaslatokkal a szakpolitikai döntéshozók felé.

14. A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek Minőségre való törekvéselve • Eltérő szakmai múlttal rendelkező szervezetek - hasonló minőségű szolgáltatás nyújtás. • Az elérhető és a mindennapi gyakorlatban alkalmazható legmagasabb szintű szakmai tudás elsajátítása • A legjobb gyakorlatok megismerése és alkalmazása, módszertanba illesztése.

15. A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek A minőségre való törekvés elvét érvényre juttató cél szerinti tevékenységek: • Minőség-orientált szemlélet alakítás képzéssel-fejlesztéssel, • Tudásmenedzsment – tudáscentrum és módszertani központként való működés, • Önértékelési rendszer kialakítása, • Tapasztalatcsere generálása, jó gyakorlatok terjesztése (elsősorban a hálózati tagok között, de nem csak köztük), • Aktuális szakmai információk áramoltatása

16. A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek Fenntarthatóságelve A szervezetek és a szervezetek által nyújtott szolgáltatások fenntarthatósága biztosítja a Hálózat hosszútávú (a projekt időszakot meghaladó) működését. A fenntarthatóságot megalapozó cél szerinti tevékenységek: • Szervezetek működési hatékonyságának növelése, • Társadalmi szükségleteket és keresletet kielégítő adekvát szolgáltatások és foglalkoztatási tevékenységek folytatásához szükséges tudás, ismeret és információ menedzselése, áramoltatása, • Fejlesztéshez és működtetéshez szükséges forrásbevonás és forrásfelhasználás képességének erősítése, fejlesztése.

17. A Hálózat működésének ismérvei - értékek • Reflektív működés • Rugalmasság • Nyílt kommunikáció • Gyorsaság • Adekvát reagálás • Proaktivitás

18. A Hálózatmenedzsment – OMK funkciók • Hálózat működtetése, • Hozzáférhető információs- és tudásbázis menedzselés, • Információ áramoltása, • Módszertan, • Monitoring, • Kutatás, • Képzés, • Innováció

19. A Hálózatmenedzsment – OMK funkciók A tagok körében végzett igény és szükséglet felmérés során felmerült az érdek-képviseleti funkció vállalása. A Hálózat és az OMK küldetése, valamint az intézményi-szervezeti struktúrában elfoglalt pozíciója révén nem tölthet be érdek-képviseleti szerepet.

20. A Hálózatmenedzsment – OMK funkciók Prioritást élvező funkciók a projekt időszak alatt A hálózati funkciók közül aszakmai fejlesztés és minőségfejlesztés megkezdése mellett a működési struktúra kialakítása, valamint a kommunikáció és információ áramlás élvez prioritást.

21. Működési kérdések a projekt időszak alatt Megfelelő működési mód és struktúra megalapozása, majd a hosszabb távú működéshez alakítása a projekt időszak alatt történik. • szervezeti modell, • belső feladatmegosztás, • delegálás, • szakmai teamek, • kompetencia centrumok, • egyeztetési fórumok.

22. Kommunikáció A Hálózat belső és külső kommunikációs rendjének kialakítása az alábbi szempontok mentén • kommunikációs alapelvek, • a kommunikáció célja a Hálózat működésében, • aktív és befogadó kommunikációs szereplők, • információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés, • kommunikációs eszközök és felületek, • kifelé történő hivatalos kommunikáció, • belső kommunikációs csatornák használati jogosultsága, • a kommunikáció fő iránya, • a médiával történő kommunikáció fő szabályai

23. Hálózati munkaprogram - rendezvények TÁMOP-5.3.8.A2, A3 és AMSZ programok megvalósítóinak részvétele 5 Országos Hálózati Találkozón (Következő Hálózati Találkozó időpontja: 2013. november 19.) A TÁMOP-5.3.8.A3 megvalósítók részvétele 3 helyszínen rendezett szakmai műhelyeken