1 / 16

Mocsárciprusok a bükkábrányi lignitbányában

Mocsárciprusok a bükkábrányi lignitbányában. A fatörzsmaradványok a lignittelep fedőjéből -60 m-es mélységből kerültek elő. A Pannon-tó északi peremének deltasíkságján kialakult hatalmas mocsarakban Kb. 8 millió évvel ezelőtt (késő-pannon). Ősföldrajzi helyzet és kor.

mavis
Download Presentation

Mocsárciprusok a bükkábrányi lignitbányában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Mocsárciprusok a bükkábrányi lignitbányában

  2. A fatörzsmaradványok a lignittelep fedőjéből -60 m-es mélységből kerültek elő.

  3. A Pannon-tó északi peremének deltasíkságján kialakult hatalmas mocsarakban Kb. 8 millió évvel ezelőtt (késő-pannon) Ősföldrajzi helyzet és kor

  4. Néhány példány közelről

  5. A háttérben jól látszódnak a befoglaló (szürke homok) és a fedő (sárga folyóvízi homok) képződmények

  6. Fontosabb tudnivalók a képződményről • Az álló törzseket tartalmazó összlet közvetlenül a lignit fedőjében települt. • A mocsarat és a fatörzseket hirtelen érkező szürke homok temethette be, folyásirányváltozás, tektonikai süllyedés vagy vihar, esetleg cunami következtében. (Üledékföldtani vizsgálatok folyamatban vannak.) • A Bükkábrányban feltárt fák (15 db) mocsárciprusok (Taxodium sp.). A maradványok magassága 4-6 m, átmérője 1,5-3,5 m. • A szürke homok fedőjében sárga folyóvízi homok települt, amelyben uszadékfa maradványok is láthatók

  7. Megtartási állapot • A sejtfalakat szilárdító cellulóz nagyrészt lebomlott, csak a lignin maradt meg. • A leletegyüttes vízzel telítődve maradhatott fenn, a bezáró képződmény (szürke homok) eltávolítása után, a kiszáradás során a famaradványok erőteljesen repedeznek és vékony forgácsokra hullnak szét.

  8. Száradás előtt a fából vizet lehetett sajtolni.

  9. A száradás hatására napok alatt teljesen szétforgácsolódik a fa.

  10. Tervek, lehetőségek, elképzelések a leletmentésre • A leletek megmentése konzerválás nélkül a szétszáradás miatt lehetetlen. • A leletmentést a Herman Ottó Múzeum koordinálja. (Az őslénytani, üledékföldtani kutatásokban a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE Őslénytani Tanszéke és külföldi kutatóintézetek is közreműködnek.) • A leletmentést a még teljesen fel nem tárt törzsmaradványok esetében vízzel telt medencében történő ideiglenes elhelyezéssel tervezik. • A tartósabb konzerválás technológiájára a megfelelő megoldást, és az ehhez szükséges anyagi forrásokat a fagy beálltáig kell megtalálni. • A megmentett leletek elhelyezésére a BNPI Ipolytarnóci Látogatóközpontjában kerülhet sor. • A bányavállalkozó segítőkész, és megértő, de a termelést folytatnia kell!!!

  11. A bánya a leletek miatt szünetelteti a termelést az „erdő” területén

  12. A leletek jelentősége • Fadarabok, egy-egy álló törzs korábban is előkerültek a Mátra- és a Bükkalja lignittelepeiből. • Fosszilis erdők sem ritkák: világszerte sok korban képződtek, ezek faanyaga azonban többnyire elkovásodott. • VILÁGRITKASÁG: • NAGY MÉRETŰ FÁK, • EREDETEI ANYAGUKBAN, • EREDETI ÉLETHELYZETÜKBEN.

More Related