1 / 26

Főmondati kötőmód a magyarban

Főmondati kötőmód a magyarban. Varga Diána MTA – NYTI PPKE – BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. 0. Bevezetés. (1) Gyere haza! (2) (Aztán) hazagyere (nekem/ám)! Mi a két mondat típusa? Mikor használjuk őket? → Dömötör – Varga (2013). Az előadás menete

maura
Download Presentation

Főmondati kötőmód a magyarban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Főmondati kötőmód a magyarban Varga Diána MTA – NYTI PPKE – BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola

  2. 0. Bevezetés (1) Gyere haza! (2) (Aztán) hazagyere (nekem/ám)! • Mi a két mondat típusa? • Mikor használjuk őket? → Dömötör – Varga (2013)

  3. Az előadás menete • Háttér (a felszólító és a kötőmódú mondatok jellegzetessége, kérdésfelvetés) • Speciális szórendű felszólító mondat • Főmondati pozíciójú kötőmódú mondat • Összegzés

  4. 1. Háttér - A felszólító és a kötőmódú mondatok jellegzetessége • kötőmód, mint igemód (pl.: Pataki 1984, Kenesei 1992, É. Kiss 2003) • a felszólító és a kötőmód jele egybeesik • különbség a szintaxis szintjén

  5. A felszólító mondatok jellegzetessége: • Fordított szórend (ige–igemódosító) (3) Menj haza! • Főmondatban (3) és mellékmondatban (4) egyaránt megjelenhet, a mellékmondat éléről elhagyható a kötőszó (4): (4) Ajánlom, (hogy) menj haza. • Tiltószava a ne partikula: (5) Ne menj haza!

  6. A kötőmódú mondatok jellegzetessége • alapvetően beágyazott tagmondatban szerepel • egyenes szórend (igemódosító–ige) • a mellékmondat éléről nem hagyható el a kötőszó (6) Szükséges, *(hogy) elmenj. • A tagadó alakban a ne jelenik meg: (7) Szükséges, hogy ne menj el.

  7. Kérdés: Az (Aztán) hazagyere (nekem/ám)! típusú mondatok felszólító vagy kötőmódú mondatok? • szórend alapján kötőmód (igemódosító–ige), DE! a főmondati státusza a felszólítás sajátja Javaslatok: A: speciális szórendű felszólító mondatok B: főmondati pozíciójú kötőmódú mondatok

  8. 2. Az (Aztán) hazagyere (nekem/ám)! típusú mondatok speciális szórendű felszólító mondatok • Inverz szórend → ige mozgatása (8) a. Menj haza! b. [ForceP OP [Force’ [FinP [Fin’ menji [PredP haza [Pred’ ti […]]]]]]] (Varga 2011) • Miért lehet olykor egyenes a szórend? • Nem mozog az ige? • Más mozog?

  9. Két lehetséges megoldás: A: az igekötő fókuszpozícióba mozog (Piñón 1991) B: archaikus felszólító mondatszerkezet

  10. 2.1 Az igekötő, mint fókusz • Piñón (1991): a tagadó mondatok kétféle szerkezete (9) a. Ne menj be a lakásba! b. [NegP ne [Neg’ [NNP [NN’ menji [FinP [Fin’ ti [PredP be […[a lakásba]]]]]]]]]. (10) a. Be ne menj a lakásba! b. [FP bej [F’ [NegP ne [Neg’ [NNP [NN’ menji [FinP [Fin’ ti [PredP tj [… [a lakásba]]]]]]].

  11. A következőket magyarázza: • Az igekötő helyét a tagadószó előtt • Nem lehet preverbális fókusz az igekötő előtt (11) *CSAK TE be ne menj! (12) *KI be ne menjen a lakásba?

  12. Problémák: 1. Nem feltétlen bír fókuszjelentéssel az igemódosító: (13) Aztán be ne rúgj nekem! 2. Miért nem jelenhet meg posztverbális fókusz ezekben a mondatokban? (Bródy 1990, 1995; É. Kiss 1998) (14) *Meg nem eszem CSAK A TORTÁT!

  13. 3. Miért nem jelenhet meg a fókuszált igemódosító előtt monoton növekvő kvantor? Vö.: (15) *Legalább három gyerek bemenjen a vizsgálatra! (16) Legalább két kurzust JÁNOS vegyen át! 4. Nem előzheti meg a miért kérdőszó, vö.: (17) *Miért bejöjjön János? (18) Miért CSAK JÁNOS jöjjön be?

  14. 2.2 Archaikus felszólító mondatszerkezet • Molecz (1900), Wacha (1995), Gugán (2008), É. Kiss (2011): kezdetben a felszólító mondatok kétféle szórenddel léteztek • Gugán (2008), É. Kiss (2011): OV-ből VO Bizonyítékok (É. Kiss 2011): • a rokon nyelvek adatai • a legkorábbi nyelvemlékeink archaikus vonásai (pl. az igekötő–tagadószó–ige sorrend: Haza ne gyere!) • nyelvtipológiai érvek

  15. Kövület • nem mozog sem az ige, sem az igemódosító • Gond: produktív

  16. 3. Az (Aztán) hazagyere (nekem/ám)! típusú mondatok főmondati pozíciójú kötőmódú mondatok • Egyes nyelvekben léteznek főmondati pozíciójú kötőmódú mondatok → pl.: olasz (Herczeg 1991), latin (M. Nagy – Tegyey 1996), görög (Han 1998), ógörög (Bornemann – Risch 1999) Kérdés: Mi válthatja ki a kötőmód megjelenését főmondati pozícióban? A: törölt főmondat – így nem is főmondati értékű B: kötőmód operátor

  17. 3.1 Törölt főmondat • Tóth (2006) csoportosítása • Kötőmódot szelektáló predikátumok: pl. fontos, hasztalan, felesleges, értelmetlen, alkalmas (19) (Fontos, hogy) hazagyere. (20) (Értelmetlen, hogy) hazagyere.

  18. Problémák, kérdések: • Miért törlődik a főmondat? • Miért nem törlődik minden esetben? • Honnan tudjuk, hogy eredetileg milyen predikátum állhatott a törölt főmondatban? • Hogyan bizonyítható, hogy valóban ott áll egy törölt főmondat a kötőmódú mondat élén?

  19. 3.2 Kötőmód operátor • Han (2001) kötőmód (subjunctive) operátor áll → hordozza az irreális modalitás tartalmat → kiváltja a kötőmód megjelenését • Szemben a felszólító operátorral nem hordoz direktív illokúciós erőt szemantikailag, csak pragmatikailag (21) a. Hazagyere! b. [CP [C Subj-Op] [PredP haza [Pred’ gyere […]]]]!

  20. Görög, spanyol: nincs valódi tiltás, kötőmóddal fejezik ki → az állító kötőmódú forma is kifejezhet direktív illokúciós erőt pragmatikailag (22) Megedd nekem a szendvicset (, mert különben baj lesz)! • Görög, spanyol: más illokúciós erőt is ki tud fejezni: óhaj, kívánság (23) Megnyerd nekem a versenyt! (24) a. Éljen a király! b. Isten éltessen!

  21. Amit nem magyaráz: • Miért csak akkor használhatjuk, ha az esemény vagy a felszólítás alapjául szolgáló propozíció a diskurzusban adott? (Dömötör – Varga 2013) • Tiltó forma: (25) Haza ne gyere! (26) Ne gyere haza! (27) Szükséges, hogy ne gyere haza.

  22. 4. Összegzés • Az (Aztán) hazagyere (nekem/ám)! mondatok típusának meghatározása A: Speciális szórendű felszólító mondat Két lehetőség: a. igekötő fókuszpozícióban (4 ellenérv) b. archaikus mondatszerkezet (gond: produktív)

  23. B: Főmondati pozíciójú kötőmódú mondat Két lehetőség: a. Törölt főmondat (nem is főmondati értékű, számos egyéb probléma) b. Főmondati pozíciójú kötőmód (kötőmód operátor, 2 probléma) • Egyik sem ad minden részletre kiterjedő magyarázatot

  24. Köszönöm a figyelmet!

  25. Köszönetnyilvánítás • TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0014, TEHETSÉGTÁMOGATÁS A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KILENC TUDOMÁNYÁGÁBAN • „Átfogó magyar nyelvtan” projekt OTKA NK 100804

  26. Hivatkozott irodalom • Bornemann, Eduard – Risch, Ernst. 1999. Görög nyelvtan. (ford. Mayer Péter) Székesfehérvár: Lexika Kiadó. • Brody, Michael. 1990. Some remarks on the focus field in Hungarian. UCL Working Papers in Linguistics 2: 201-225. • Brody, Michael. 1995. Focus and checking theory. In: Kenesei István (szerk.), Approaches to Hungarian 5: 29-44. Szeged: JATE. • Dömötör Éva – Varga Diána. 2013. Főmondati kötőmód diskurzuspartikulákkal. In: Gécseg Zsuzsanna (szerk.), LingDok13. Nyelvész Doktoranduszok Dolgozatai. Szeged: SZTE. – megjelenés alatt • É. Kiss, Katalin. 2011. Az ősmagyar SOV-től az ómagyar (T)(Q)(F)VX-ig. In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia. Szent István Társulat, Piliscsaba, 85-102. • É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter. 2003. Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Bp. • Gugán Katalin. 2008. Az egyszerű mondat története. Kézirat. MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest. • Han, Chung-hye. 1998. The structure and interpretation of imperatives: mood and force in Universal Grammar. PhD dissertation. University of Pennsylvania. • Han, Chung-hye. 2001. Force, Negation and Imperatives. The Linguistic Review 12:4, 289-325. • Herczeg Gyula. 1991. Olasz leíró nyelvtan. Budapest: Akadémiai Kiadó. • Kenesei István. 1992. Az alárendelt mondatok szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan. I. Mondattan, 529-714. Budapest: Akadémia Kiadó. • M. Nagy Ilona – Tegyey Imre. 1996. Latin nyelvtan. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. • Molecz Béla. 1900. A magyar szórend történeti fejlődése. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával kiadja a szerző. Budapest. • Pataki Pál. 1984. A francia subjonctif és a magyar kötőmód. ÁNyT. XV: 207–218. • Piñón, Christopher. 1991. Presupposition and the syntax of negation in Hungarian. Chicago Linguistic Society, Part Two: The Parasession on Negation, Chicago, IL: CLS. 246–262. • Varga Diána. 2011. A mód, a modalitás és az imperatív operátor viszonya a magyar felszólító mondatokban. In: Parapatics Andrea(főszerk.), Félúton 7. Konferencia Kötet. Budapest: ELTE-BTK. • Wacha Balázs. 1995. A mondat aktuális tagolása. A mondat szórendje. In: Benkő Loránd, A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2: A kései ómagyar kor: Mondattan, szöveggrammatika. 121-209.

More Related