T j s terepklimatol gia
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 17

TÁJ- ÉS TEREPKLIMATOLÓGIA PowerPoint PPT Presentation


  • 50 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

TÁJ- ÉS TEREPKLIMATOLÓGIA. A kutatási módszerek fejlődése. A kutatási módszerek fejlődését napjainkig a következő periódusokra oszthatjuk:

Download Presentation

TÁJ- ÉS TEREPKLIMATOLÓGIA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


T j s terepklimatol gia

TJ- S TEREPKLIMATOLGIA


A kutat si m dszerek fejl d se

A kutatsi mdszerek fejldse

  • A kutatsi mdszerek fejldst napjainkig a kvetkez peridusokra oszthatjuk:

  • Az els idszakban azt vizsgltk, hogy a helyi felttelek hogyan tkrzdnek az adott llomson mrt adatokban. Ez az idszak a 19. szzadtl a 20. szzad elejig tartott, amikor egy adott lloms adatait a szomszdos llomsokon mrt rtkekkel vetettk ssze, hogy meghatrozzk az ottani felttelek klma mdost hatst. Ilyen sszehasonltsokhoz fleg az tlagrtkeket hasznltk fel.

  • A msodik peridusban a kutats f clja az volt, hogy minl rszletesebb adatokat szerezzenek a klmaelemek horizontlis vltozkonysgra vonatkozan egy kis terleten bell. 1927. mjus 12-n Wilhelm Schmidt gpkocsira szerelt hmrvel vgzett mrseket s rszletes hmrsklet eloszlsi trkpet ksztett Bcsrl.


T j s terepklimatol gia

  • Ettl kezdve az aut nlklzhetetlen mozg laboratriumm kezdett vlni. Segtsgvel egy kis terlet szmos pontjn mrt adatok alapjn ksztett eloszlsi trkpeken mutathatk be a helyi klma jellegzetessgei.

  • A harmadik peridusban ksrletek segtsgvel vizsgltk a kis trsgek klimatikus viszonyait. Mivel a helyiklma kutats ksrletes tudomny, gy az ismtelt ksrletekbl leszrhet kvetkeztetsek jelentik a megismers egyik mdjt.

  • A ksrletek sokflk lehetnek a zrttriektl, - mint a szlcsatorna ksrletek- a szabadtriekig.

  • A szabadtri ksrletek eltrnek a hagyomnyos megfigyelsektl, mivel itt a feltteleknek meghatrozott paramterek kzt kell mozognia, hogy a jelensgeket egyms utn, meghatrozott felttelek kzt elemezhessk.

  • Pldul egy ksrletet meghatrozott szlirnynl, vagy derlt idben kell elvgezni. Ms szval a szinoptikus feltteleket figyelembe kell venni.

  • A szmtgpes modellksrletek szintn fontos eszkzt jelentenek a problmk megoldsban.


T j s terepklimatol gia

  • A negyedik fzist a tvrzkels, a GIS mdszerek segtsgvel vgzett modellezs jellemzi. Napjainkban, az infravrs tartomnyban rzkel mholdak ltal ksztett felvtelek felbontsa lehetv teszi felhasznlsukat az sszehasonlt helyi, vagy akr mikroklma szint elemzsekben.

  • A modellezs clja gyakran a helyi klimatikus terekben a meteorolgiai elemek vltozsnak elrejelzse a szinoptikus felttelek vltozsaival sszefggsben.

  • A jelenlegi kutatsban az elbb bemutatott fzisok nem felttlenl plnek egymsra, vagy maradnak ki, de sokszor egy korszer elemzsi mdszereket alkalmaz kutatshoz is az els fzisban bemutatott mdszerekkel szerezhetnk bemen alapadatokat.

  • A negyedik fzisban bemutatott mdszerekkel elrt eredmnyek megerstsre, ellenrzsre, pedig az els, msodik s harmadik fzis mdszereivel van lehetsgnk.

  • A helyi s mikroklma indiktorokat a msodik-harmadik fzisban hasznlhatjuk fel. A kvantitatv analzis eredmnyei alapjn van lehetsgnk a terlet helyi, vagy mikroklmjnak kvantitatv jellemzsre. Az elrt eredmnyek gyakorlati alkalmazst nyerhetnek a helyi s mikroklma mdostsban.


T j s terepklimatol gia

  • A mdszerek kzl gy kell vlasztani, hogy az alapclt minl jobban s egyszerbben rhessk el.

  • A cl mindig a vizsglati terlet ghajlati sajtsgainak minl jobb megismerse, gyakorlati igny feltrsa, rtkelse.

    Mire kell figyelni? - A vizsglat lpsei

    1.Adatgyjts. A vizsglati terletrl rendelkezsre ll rott ghajlati, geolgiai, hidrolgiai, nvny- s talajtani stb. infk sszegyjtse. Forrsok: OMSZ

    vknyvek, havi jelentsek, hidrolgiai vknyv, Nagy csapadkknyv, genetikus s zemi talajtrkpek Magyarorszg kistjainak katasztere+ egy alaptrkp EOV 1:10.000. VIGYZAT: Magyarorszg ghajlati atlasza erre a clra nem felel meg!

    2.Terepbejrs. A terlet megismerse a gyakorlatban. Annak ellenrzse, hogy a terletrl olvasottak mennyiben felelnek meg a valsgnak. Az esetleges mdosulsok feljegyzse. A mrlloms helynek /mrsi tvonal kijellse. Beszlgets a helybeliekkel.


T j s terepklimatol gia

  • A terepbejrs sorn az ghajlatmdost tnyezket vesszk szmba.

    Megfigyeljk:

  • A vzfelletek (alak , mlysg stb),

  • a nvnyzet (faj, fenofzis, magassg, srsg stb.)

  • a domborzat (lejt irnya, szge, rnykols)

  • a talaj (genetikai tpus, szn, nedvessgi ll.) jellegzetessgeit.

  • Az antropogn mikroklma mdost hatsokat (pletek, vonalas infrastruktra). Ha viszonylag magas s sok tereptrgy van teodolittal meghatrozzuk azok magassgi szgeit s azimutjt horizont korltozs mrtke hatrozhat meg segtsgkkel, ami a sugrzsi viszonyok (besugrzs idtartama szempontjbl lehet fontos.

  • Az adatgyjts s terepbejrs eredmnyeinek sszegzse utn kvetkezik a terepi mrs.


T j s terepklimatol gia

Hogyan mrjnk? - A mrsek menete

A mrsi pontok kijellse:

  • A terepbejrs sorn kijelljk a vizsglati terlet eltr sajtsgokkal rendelkez egysgeit s azokon reprezentatv pontokat vesznk fel. Pl.: lejts terleten a lejt alja (vlgytalp), teteje, inflexis sv/kb. egyenl tvolsgra elhelyezked pontok a lejtn.

  • A kivlasztott pontok helyt bejelljk az alaptrkpen (ksbbi tjkozds, G.I.S. feldolgozs megknnytse vgett). Ha van GPS s digitlis trkp, egyszerbb!

  • FONTOS: A mrseknek a klnbz pontokon egy idben kell zajlania az eredmnyek sszehasonlthatsga miatt.

  • A kivlasztott pontokon a hordozhat llomsok elhelyezse/mszeres segder teleptse. gy a szimultn mrs biztosthat.


T j s terepklimatol gia

3.Terepi mrsek:

A, Ideiglenesen teleptett automata meteorolgiai llomssal

  • Elnye, hogy hossz idn t folyamatos nagy rszletessg adatsort szolgltat a meteorolgiai elemek szles krrl szinte emberi beavatkozs nlkl.

  • DE: lt. tbb kell belle a terepen, drga, megronglhatjk, ellophatjk.

  • Teleptsnl fontos szempont, hogy ne zavarja meg a terlet mikroklimatikus viszonyait, de zavartalanul, szl-, es rnyktl mentesen mrjen.


T j s terepklimatol gia

B,Expedcis mrsek

  • Meghatrozott idkznknt, v. idjrsi helyzetekben a kutatsi terlet tbb pontjn hordozhat mszerekkel vgrehajtott mikroklma mrsek.

  • A meteorolgiai elemek csak bizonyos, kivlasztott krnek mrse (pl. csapadknl lt. nincs rtelme) rvidebb idn t (24-48 ra).

  • Knny, sokoldal, kis tehetetlensg, a terepi ignybevtelt jl tr mszer kell.

  • Elny, ha digitlis jelet llt el s ezt memrijban trolja szmtgpes feldolgozs GIS megjelents.

  • lt. digitlis kzi mszerek/hordozhat automata meteorolgiai llomsok jhetnek szba. + Specilis eszkzk (pl.: szappanbubork fj).

    C, Terepklma mrs gpjrmre szerelt mszerekkel.

  • Nagyobb terletekrl nagy adatsrsg mrs esetn hasznlhat mdszer. Rszletek a vrosklma c. rszben.


Hordozhat digit lis h m rs klet s l gnedvess gm r m szer

Hordozhat digitlis hmrsklet s lgnedvessgmr mszer


T j s terepklimatol gia

D, Mi a teend, ha nincs annyi mszer, hogy minden ponton egyszerre mrjnk? Mrsi tvonal bejrsa: az n. stichprbk mdszere.

  • A nap egyes idszakaiban a meteorolgiai elemek igen kis mrtkben vltoznak, nhny rn t kvzi stabilnak tekinthetk. Ez a helyzet lt. napkelte s napnyugta, ill. dl krnykn ll fenn.

  • Ezekben az idpontokban vgigltogatva a kijellt mrsi pontokat egy mrsi tvonal mentn egy mszerrel is vgezhetnk mrseket.

  • Az eredmnyek sszehasonlthatsga rdekben a mrsi tvonalat azonban nem egyszer, hanem oda-vissza jrjuk be a mrsi pontok fordtott sorrendjben, nagyjbl azonos id alatt.


T j s terepklimatol gia

  • Az oda s vissza ton mrt eredmnyek tlagolsa rvn egy idpontra (a mrs kzpidejre) vonatkoz eredmnyeket kapunk. gy az rtkek mr sszehasonlthatk.

    Mikor mrjnk? - A mrsi idszak kivlasztsa

  • A mrseket vgrehajthatjuk szablyos idkznknt (ht, dekd, hnap, vszak) Vagy klnbz makroszinoptikus helyzetekben is. DE: a terepklma kifejldse csak anticiklonlis, derlt szlcsendes idben ers. Egy front tvonuls teljesen megakadlyozhatja a terepklma kifejldst.

  • Idelisan a mrseket legalbb 1 ven t vszakonknt 2-3 alkalommal kell vgezni, a terep- ill. mikroklma kifejldse szempontjbl megfelel krlmnyek kzt, ahhoz hogy a terlet ghajlatrl kpet kapjunk.

  • Az alaklomszer mrsek csak egy-egy rszkrds (pl. egynapos nagycsapadk erzis hatsa) tisztzsra, esettanulmnyok ksztshez elegendek.


T j s terepklimatol gia

Milyen meteorolgiai elemeket mrjnk s hogyan?

  • Napsugrzs mrse: A bejv globlsugrzs mrsre piranomterek llnak rendelkezsre. Ennek nmagban nincs rtelme, mivel kis terleten bell a globl sugrzs intenzitsa max. az rnykols miatt tr el. Sugrzsi egyenleg mrshez 2 piranomter (rvidhull. egy.) s 2 pirradiomter (hossz hull. egy.) szksges.

  • Lghmrsklet mrshez lt a platina ellenlls hmrk digitlis adatgyjtvel a legmegfelelbbek. VIGYZAT: meg kell oldani a szenzor rnykolst nap kzben. A lghmrskletet 150-200 cm kzt kell mrni!

  • Talajhmrsklet mrshez szrts platina ellenlls hmrket hasznljunk inkbb, mint a hagyomnyos higanyos eszkzt.


T j s terepklimatol gia

  • Lgnedvessg: kapacitv rel.nedv. mr mszer lt. integrlva a hmrskletmrvel. Rel. nedv.-bl szmthat absz. nedv., ill. pranyoms.

  • Lgnyoms: barogrf a legclszerbb.

  • Szlsebessgmrsre kzi kanalas szlseb. mr, esetleg digitlis adatgyjtvel. Szlirny: megfigyels alapjn+ Mikroklimatikus szlsebessgmrs szappanbubork segtsgvel. A mrs krlmnyeire oda kell figyelni: fggleges mszertengely, 2m-es mrsi magassg szlrnyk kerlse!

  • Csapadk: ha van aki leolvassa egy hellmann-fle csapadkmr kell. Legbiztosabb az automata lloms elhelyezse. Ez a legproblmsabban mrhet ghajlati elem!


T j s terepklimatol gia

Hogyan ptoljuk az olyan adatokat, amiket nem tudunk mrni? Trbeli interpolci.

  • Csapadk mrs ltalban nehezen kivitelezhet, alkalomszer mrse ltalban rtelmetlen. Megolds: 2 lloms esetn a tvolsggal slyozott tlag, 3 lloms esetn a trbeli interpolci szomszdos llomsok adatai alapjn.


A t j s terepkl matol giai eredm nyek gyakorlati alkalmaz sa

A tj- s terepklmatolgiai eredmnyek gyakorlati alkalmazsa

  • Adatgyjts utn analzis. Digitlisan rgztett adatok excell statisztikai feldolgozsa, GIS megjelents.

  • Eredmnyek hasznostsi lehetsge a vizsglati terlet valamilyen hasznostsra val alkalmassgnak eldntse. GHAJLATI BONITLS.

  • Nem abszolt mdszerek, mindegyik tbb kevsb szubjektv pontrendszer alapjn minst.

  • Pl.: Bacs additv sszegz mdszere:

  • A klma elemek 0-+5-ig pontozza az egyes elemeket az adott hasznlat szempontjbl s a vgn sszeadja.


  • Login