Reinhard reibsch emcef egykori f titk ra
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 24

Reinhard Reibsch EMCEF egykori főtitkára PowerPoint PPT Presentation


  • 50 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Reinhard Reibsch EMCEF egykori főtitkára. Az európai szakszervezeti szövetségek üzemi tanácsi politikája , a szakszervezetek és európai üzemi tanácsok , üzemi tanácsok és más , részvételi jogokat gyakorló intézmények közötti együttműködés. 1. Miért van szükség EÜT- ra ?

Download Presentation

Reinhard Reibsch EMCEF egykori főtitkára

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Reinhard reibsch emcef egykori f titk ra

Reinhard Reibsch

EMCEF egykorifőtitkára

Azeurópaiszakszervezetiszövetségeküzemitanácsipolitikája, a szakszervezetekéseurópaiüzemitanácsok, üzemitanácsokésmás, részvételijogokatgyakorlóintézményekközöttiegyüttműködés


T m k

  • 1. Miért van szükség EÜT-ra?

  • 2. Azeurópaiüzemitanácsokhozvezetőhosszúút

  • 3. A szakszervezetekszerepeaz EÜT-nbelül

  • 4. Azirányelvlegutóbbiátdolgozásaésmásnyitottkérdések

témák


1 mi rt van sz ks g eur pai zemi tan csokra

  • Azeurópaiegységesülésifolyamatkezdetén, 1952-ben, illetve 1957-ben a hat alapítótagállamközöttmástémákálltak a középpontban

  • Azegységesbelsőpiaclétrehozásával 1992-ben azegységesülésifolyamatújminőségiszintrelépett

  • Azárukraésszolgáltatásokravonatkozóegységesnormákésszabványok, a belsőhatárokmegszűnéseésazadminisztratívügyekharmonizálásajelentette a legfontosabbcélokat

  • Azakkori EK reményeiszerintmindezekfőkéntversenyképességielőnytéstovábbiinnovációtjelentettekszámára a többigazdaságitérséggelszemben

1. miért van szükségeurópaiüzemitanácsokra?


A hi nyz szoci lis dimenzi

  • A belsőpiacszociálisdimenziójátcélzómegegyezés, Jacques Delors, azEurópaiBizottságakkorielnökénekerőfeszítéseiellenére, nemvoltlehetséges

  • Különösen a britkormányellenezteazeurópaiszociálispolitikát

  • A tagállamoktöbbsége a korábbiálláspontjamellettmaradt: gazdaságisikereseténjutnéhánymorzsa a szociálisügyeknekis

  • Végülmegmaradt a „szociálispárbeszéd“, mint a ezeurópaiszociálispolitikaés a tagállamokközöttinemkötelezőkoordinációeszköze

a hiányzószociálisdimenzió


A bels piac k vetkezm nyei

  • A 90-es évekkezdeteótaszámosvállalat a belsőpiacigényeiszerintkezdtekialakítanistratégiájátésszerkezetét: 320 milliólakosés 12 tagállam

  • A vállalatoknakkevésérdekefűződött a határokonátnyúlószociálisszabályozásokhozvagy a munkavállalóiképviseletekbevonásához

  • Másrészt a szociálisstandardokközöttikülönbségekmegalapozták a termelőhelyekkiválasztásávalkapcsolatosdöntéseket

  • Nemcsak a munkaidőhosszát, a szabadnapokszámátvagy a jövedelmekethasonlítottákössze, hanem a felmondásellenivédelmetvagy a társadalombiztosításirendszerekjárulékaitis

A belsőpiackövetkezményei


2 az eur pai zemi tan csokhoz vezet hossz t

  • Már a 70-es évekbenszülettekjavaslatokazeurópaiszintűérdekképviseletmegteremtésére – egyikpéldaerre a Vredeling-irányelv

  • Akkoriban a „többdemokrácia“ jelentette a hátteret

  • A javaslatok a kormányokés a gazdaságiéletszereplőinekellenállásán, és a társadalmiszervezetekeurópaiszintűhiányamiattbuktakmeg

2. azeurópaiüzemitanácsokhozvezetőhosszúút


A szakszervezetek a 70 es vekben

  • AzESzSz 1973-ban kerültmegalapításra – addigkétkülönbözőeurópaiszövetséglétezett

  • A szakszervezetekeltérőkoncepciókatvitattakmeg– nemmindenkitámogatottegyegységeseurópaiszakszervezetetésnemmindenkivettbennerészt

  • A legtöbbágazatiszövetség 1973 utánalakultmeg – a legutolsók a 80-as évekvégén

a szakszervezetek a 70-es években


Az eur pai gazati sz vets gek egy p lda

  • 1988-ban megalakultazEurópaiVegyipariSzakszervezetiSzövetség, EFCG

  • Az EGK tagállamaiközülaz ICF-benképviselttagokegykoordinációsbizottsággalrendelkeztek, amelynekvezetésétaz IG Chemie láttael

  • Azalapítássoránlétrejöttegytitkársága „sokszínűségen“ alapulókapcsolattartására

  • „A fontoskérdésekben“ elvárták a tagszervezetekaktívrészvételét

  • A közöstémákraéspolitikárairányulómegegyezésifolyamatcsakaz EFCG megalakulásautánkezdődöttel

azeurópaiágazatiszövetségek – egypélda


S a munk ltat i oldal

  • AzegységesülésifolyamatiparpolitikaiszempontjaielvezettekazeurópaiipariszövetségekmegalakulásáhozIndustrielle

  • A szociálistémáknemszerepeltek a tervekközött, többekközött a nemzetiszociálisrendszerekkülönbségeimiatt

  • KülönösenazEurópánkívülivállalatokellenállásaakadályoztaágazatiszinten a szociáliskérdésekrekiterjedőtárgyalásimandátumot

  • UNICE – ma Business Europe –volthosszúidénkeresztül a munkáltatóioldallegfontosabbintézményeésszócsöve

… és a munkáltatóioldal


Ami m g hossz id be tellett

  • AzESzEsz EGB megalakulásaóta a szakszervezetekrendszeresenmegfogalmazzákazegységesülésifolyamatszociálisdimenziójárairányulókövetelést

  • Számoságazatbanésvállalatesetében a tevékenységekhatárokonátnyúlótémákkáfejlődtek: a munkaidőés a termelésáthelyezésejelentették a kezdetet

  • Az EU-bizottsággalszembenrendszeresenmegfogalmazódott a határokonátnyúlóérdekképviselettörvényiszintűszabályozásánakkövetelése

  • A 90-es évekelejénvégülbenyújtásrakerültaz EÜT-rólszólóirányelvtervezete

„Ami méghosszúidőbetellett…“


Fontos t nyez k

  • Azirányelvet 2 évenbelülbekellemelni a tagállamokjogrendjébe

  • A tájékoztatásés a konzultáció a legfontosabbfeladatok– nem a részvétel

  • Az EÜT-ok tárgyalásosútonelértmegállapodásokrévénjötteklétre a vállalatoknál–törvényszabályoztaazeljárástés a minimálisstandardokat

  • Kudarcesetén a minimáliselőírásokérvényesültek

  • A mandátumokszámát, azülésekgyakoriságátrendkívüleltérőmódonszabályozták a megállapodásokban

fontostényezők


A 13 cikkely s annak k vetkezm nyei

  • A kezdetekben a vállalatokkevéssétámogattákaz EÜT-ok létrehozását–néhányszabályozásmegpróbáltezellenhatni

  • Azirányelvátvételehatáridejéneklejártaelőttmegszülettek a megállapodások, amelyekretörvényiszintűszabályozásokvonatkoztak

  • Számosmegállapodásmegkötésérekerültsor ebben azidőszakban–néhányesetben a gyakorlatkedvezőbbvolt, mint a megállapodásszövege

a 13. cikkelyésannakkövetkezményei


Majdnem null r l t bb mint 800 ra

“majdnemnulláróltöbb mint 800-ra

Source: EWC database of ETUI-REHS, 2007


3 a szakszervezetek szerepe az e t n bel l

  • A szakszervezetekképviselőikszámravállalatitalálkozókatszerveztek, ésígyreagáltaknemzetiéseurópaiszintenazegységesbelsőpiackihívásaira

  • Számostalálkozóinformálisszintenfontosszerepetjátszottaz EÜT-klétrehozásában

  • Mindez 1996 vagymég 1994 előttfontoselőfeltételevoltazelső EÜT megállapodásokmegkötésének

  • Azilyenjellegűkezdeményezésekszámakorlátozottvolt

3. a szakszervezetekszerepeazeüt-nbelül


A jogszab lyi k rnyezet realit sa

  • Azirányelvnemszámolt a szakszervezetekkel, mint az EÜT-krészével, de nemiszártakiőket

  • Egy„szakértő“ részvételelehetségesvolt–számosmegállapodástartalmazta a szakszervezetekrészvételét

  • A megállapodásoktárgyalásakövetkeztébenaz EÜT-aterőteljesenbefolyásoljákazegyesnemzetiszociálisrendszerek, és a származásiországokszakszervezetitapasztalatai

A jogszabályikörnyezetrealitása


A szakszervezetek s a szoci lis rendszerek k z tti k l nbs gek

  • A szakszervezeteküzemi, ágazativagynemzetiszintenszerveződnek

  • A tárgyalásimandátumokravonatkozókompetenciákugyanígyrendkívüleltérőek

  • A törvényekkelszabályozottérdekképviseletekfontosszerepetjátszanakaz EÜT-kszámára– a szakszervezetek ebben a vonatkozásbannemkerülnekmegemlítésre

  • A „származásiországok“ jelentősbefolyástgyakorolnakaz EÜT-kmunkájára

A szakszervezetekés a szociálisrendszerekközöttikülönbségek


Szoci lis kapcsolatok befoly sa n h ny p lda

  • A szakszervezetekrészvételeaz EÜT-ban jóformánmagátólértetődőFranciaországban, Olaszországban, a skandinávállamokbanésNémetországban

  • Habár a részvételszámosesetben „belső“ ülésrekorlátozódik

  • Európánkívüliésbritvállalatoknálaz EÜT-kvonatkozásábangyakrannem a lehetőségek, hanem a korlátozásokállnak a középpontban– a szakszervezetekritkánkerülnekelőtérbe

Szociáliskapcsolatokbefolyása– néhánypélda


Szakszervezetek r szv tele a t rgyal sokon

  • Számos 13. cikkelyalátartozómegállapodás„egyiknapról a másikra“ kerültmegkötésre – a szakszervezeteketgyakrancsakutólagtájékoztatták

  • A szakszervezetekrészvétele a tárgyalásokonnemszerepeltkifejezetten a folyamatban–gyakranazüzemekkezdeményezték a tárgyalásokat

  • Mástémákonalapulószisztematikuseljárásviszonylagritkavolt

  • A legtöbbnemzetiszakszervezetegyetértettazEurópaiIpariSzövetségekenkeresztülmegvalósulótámogatással

szakszervezetekrészvétele a tárgyalásokon


Az eur pai ipari sz vets g eisz szerepe

  • Legkésőbbazirányelvelfogadásátkövetően a legtöbbEurópaiIpariSzövetségsajáttevékenységeketkezdettkialakítaniaz EÜT-kirányába

  • ValamennyiEurópaiIparaiSzövetségbizottságokathozottlétreaz EÜT munkakoordinálására

  • Az EU-bizottságköltségvetésénekhasznosításaaz EÜT-kmunkájánaktámogatásáraegytovábbifontostémavolt

  • A legtöbbnemzetitagszervezettámogattaazEurópaiIpariSzövetségekmunkáját, mertazokkiegészítettéksajátkezdeményezéseiket

azeurópaiipariszövetség (EIsz) szerepe


Az e t munk j nak vez rfonala

  • A kezdetektőlfogvafontoskérdésvoltaz EÜT-kszámárakialakított „minimálisstandardok“

  • A irányelvmegvalósításátkövetőenislehetségesvolt a minimáliskövetelményektőlelmaradómegállapodásokmegkötése

  • A feltételekettartalmazókatalógusés a rendszeresinformációcseresegítségetjelentaz EÜT-kmunkájánakszakszervezetitámogatásábanésmagasabbszintreemelésében

  • Mindezsajátrendezvények, projektekésemberierőforrásokrévénkapotttámogatást

Azeütmunkájánakvezérfonala


4 az ir nyelv legut bbi tdolgoz sa s m s nyitott k rd sek

  • Az 1994. éviirányelvtartalmazzaazirányelvfelülvizsgálatátésadottesetbenmódosítását

  • 1998 ótaaz EU-bizottságrészérőltöbbmeghallgatásraissorkerült: a munkáltatóknemláttákszükségesnek a módosítást, a szakszervezetekviszontigen

  • 2009-ben végülbekövetkezettaz „átdolgozás“, amelyegymégbonyolultabbjogalkotásieljárástkerültel

  • A szakszervezetekeltérőmódonértékeltékazeredményeket

4. Azirányelvlegutóbbiátdolgozásaésmásnyitottkérdések


A legfontosabb el rel p sek

  • A „tájékoztatásés a konzultáció“ gyakranvitatottmeghatározásával, azidőszerűség, valamintaz EÜT munkamódszerévelkapcsolatbansikerültnémielőrelépéstelérni

  • A vállalatokáltalfoglalkoztatottmunkavállalókminimiálislétszámának 1000-ről 500 főretörténőcsökkentésétnemsikerültelérni

  • A szakszervezetekrészvételételsőalkalommaldefiniálták–ezzelösszefüggésbenisvoltaktovábbiszakszervezetikövetelések

a legfontosabbelőrelépések


Mi marad

  • Olyanidőkben, amikorkorántsemlátjukmég a 2008-ban kezdődöttpénzügyiválságvégét, mindenkorábbiaknálnagyobbszükség van a határokonátnyúlóegyüttműködésreés a szakszervezetekbevonására

  • Ezzelszembenazáll, hogy „házonbelül“ jelentősmértékbenmegszaporodtak a problémákés a tárgyalások, ésazemberiéspénzügyilehetőségekezzelegyidőbenegyrekorlátozottabbakkáváltak

  • A szakszervezeteknekismételtendönteniükkelltevékenységüksúlypontjairól–az EÜT-nak a jövőbennagyobbjelentőségetkellkapniuk

mi marad?


K sz n m a figyelmet

köszönöm a figyelmet


  • Login