A termelés költségei

1. A termelés költségei Költség:A termelés, szolgáltatás érdekében felhasznált élő- és holtmunkák pénzben kifejezett értéke. Kiadás: (a pénzeszközök csökkenését jelenti) • Időben megelőzheti a költség felmerülését és elszámolását • Időben követheti a költségelszámolást • Időben egybeeshet a költség felmerülésével és elszámolásával Ráfordítás:Az értékesített termékek, szolgáltatások bekerülési értéke. A költség és a ráfordítás különbsége: A ráfordítás az értékesítéshez, a költség a tevékenység elvégzéséhez (termelés) kapcsolódó fogalom.

2. A költségek csoportosítása: • fix(nem függ a termelés változásától, pl. energiaköltség, bérleti díj) • változó (a termelés változásával együtt mozog) • Összes költség = fix + változó ktg.-ek A vállalati gazdálkodás két követelménye: • Hosszú távon: a vállalat összes költségeinek meg kell térülnie az árbevételekből • Rövid távon: az egyes termékek árában meg kell térülnie legalább a termék változó költségeinek (veszteség minimalizálás)

3. Fedezeti pont Jelentése: • Árbevételi oldalról: Az árbevétel azon szintje, ahol a vállalat összes költsége (állandó + változó) megtérül, de nyeresége nem keletkezik • Mennyiségi oldalról: az a termelt mennyiség, ami ehhez szükséges

4. Kapacitás Jelentése: • Egyrészt a vállalat „maximális” teljesítőképessége (az időegység alatt előállítható termékek / szolgáltatások mennyisége, pl. étteremben az óránként kiszolgálható vendégek száma, főiskolán az évente „kibocsátható” hallgatók száma) Kapacitásbefolyásoló tényezők: a gépek műszaki jellemzői, a műszakok száma) • Másrészt a termelő berendezések összessége Kapacitástervezés: A vállalat számára szükséges erőforrások mennyiségének és struktúrájának megtervezése. A kapacitás mérete és összetétele függ: • a vállalat marketingstratégiájától (piaci szempont) • a méretgazdaságosság szemponttól (gazdasági szempont) A kapacitástervezés figyelembe vétele:a termelőeszközökkel kapcsolatos stratégiai döntéseknél. A kapacitáskihasználtság (%): Rendelt mennyiség / kapacitás

5. A termelő berendezésekkel kapcsolatos stratégiai kérdések: • a létrehozandó kapacitások mérete és összetétele • kapacitásbővítés vagy leépítés • a termelő berendezések karbantartása Termelő berendezések: számviteli kategória szerint a tárgyi eszközök közé tartoznak A tárgyi eszközök és jellemzőik: • a vállalati vagyon elemei • naturális formában léteznek (kevésbé mobilok) • több termelési cikluson keresztül szolgálják a működést A tárgyi eszközökkel kapcsolatos stratégia megvalósításának eszközei: • beruházás • tárgyi eszköz fenntartás

6. Szűk keresztmetszet • Szűk keresztmetszet: Olyan erőforrás, amelynek kapacitása egyenlő az iránta megnyilvánuló igénnyel vagy kisebb annál. • Nem szűk keresztmetszeti erőforrások:amelyek kapacitása nagyobb mint a velük szemben támasztott igény • A termelésmenedzsment első feladata: a szűk keresztmetszetek beazonosítása • A szűk keresztmetszeteknél célszerű, ha az állandóan dolgozik, nagy sorozatokkal, kevés átállási idővel működik

7. Beruházás • pénzügyileg: tárgyi eszköz bővítés • szervezését tekintve: tárgyi eszköz létesítési projekt A beruházás formái: • pótló (az elhasználódott tárgyi eszközök pótlása) • bővítő (új tárgyi eszközök létesítése) ((nettó ber.) • A kettő együtt: bruttó beruházás A beruházási döntések gazdasági megalapozása • statikus • dinamikus beruházás gazdaságossági számításokkal

8. A statikus beruházás gazdaságossági számítások mutatói 1. A beruházás átlagos jövedelmezősége (%) Számítása: Bj = Ahol: • Ny: a beruházással egy év alatt elérhető átlagos nyereség • B: a beruházáshoz szükséges pénzbefektetés 2. Megtérülési idő (év) • Bi = Ny B B Ny

9. Mi 3. A beruházási pénzeszközök forgási sebessége • Bs = • Ahol: Mi: a beruházással létrehozott kapacitás használati ideje B / Ny

10. Dinamikus beruházásgazdaságossági számítások • Különbözősége a statikus beruházás-gazdaságossági számításoktól: figyelembe veszik a pénz időértékét. • A pénz időértéke:Annak mértéke, hogy mennyivel értékelünk nagyobbra egy mai kifizetést vagy hozamot egy jövőbelinél.

11. TERMELÉSI ÉS LOGISZTIKAI STRATÉGIA Fogyasztói elvárások a termékkel szemben: • Kapható legyen • Esztétikus legyen • Praktikus és esztétikus csomagolás • Jó minőség • Alacsony ár • Ipari vásárlás esetén: pontosan, a szerződésben rögzített minőségben és mennyiségben leszállított áru

12. A versenyelőny forrásai: Versenyelőny-források Ár Profit elérése erős árversenyben • Megbízhatóság • A szerződésben rögzített • feltételek betartása • szállítási pontosság • mennyiségi és minőségi • megfelelés stb. • Minőség • Magas minőségű • termék • termékteljesítmény • (pl. autó: fogyasztás) • termékélettartam • termékmegbízhatóság • Javíthatóság • Karbantarthatóság • Konformitás stb. Rugalmasság Gyors reagálás a Változásokra Termék, mennyiségi és időbeli rugalmasság Szolgáltatás Kiegészítő szolgáltatások Tranzakció előtti, alatti és utáni elemek (pl. garancia)

13. Ár • Kérdés: Melyik az az ár amelyen a fogyasztó még hajlandó megvenni a terméket? • Meg kell találni a költségcsökkentés módját • Az árversenyre hat a méretgazdaságosság • Méretgazdaságosság (economies of scale): anagyobb mennyiségben való előállítás és kiszállítás (speciális, hatékonyabb gépek, kisebb a termékre jutó általános költség) gazdaságosabb, mint ha kisebb tételeket gyártanának (nagyobb piaci részesedés → alacsonyabb költségek → alacsonyabb árak).

14. Rugalmasság • Termékrugalmasság (a terméktervezés és az anyagi folyamatok rugalmassága, pl. a termékterv változtatási hajlandóság, ill. képesség, új termékek bevetése) Feltétele: szoros információs kapcsolat és együttműködés a termékfejlesztés és a termelés között, magasan képzett munkaerő, gyors tanulási képesség • Mennyiségi rugalmasság(alapja a nagy szállító és termelőkapacitás, munkaerő-tartalékok stb. ) • Időbeli rugalmasság(a gyors reagálás képessége) • rövid határidejű szállítás • a vásárlói változtatásokra való reagálás

15. Minőség • Teljesítmény (gépkocsi: fogyasztás vagy maximális sebesség) • Termékspecifikációnak megfelelő termék (konformitás): a dokumentációknak megfelelő termékminőség (az előrejelzett élettartam alatti meghibásodás nélküli működés) • Esztétikai megjelenés (design): a termék külsejének minősége • Megbízhatóság (pl. japán gépkocsik az első három évben rendkívül megbízhatóan működnek) • Javíthatóság • Élettartam (pl. orosz áruk, japán áruk) • karbantarthatóság

16. A versenyelőny-források kapcsolata • Korábbi nézetek: az ár és a többi forrás között trade-off (átválhatóság) kapcsolat van Pl. a minőség javítása költségnövekedéssel jár együtt és fordítva, a ráfordítások csökkenése a minőség romlásához vezet • Cáfolat: a japánok megjelenése az USA-ban a 60-as években jó minőségű mégis olcsó gépkocsikkal • Választékgazdaságosság (economies of scope): Differenciált fogyasztói igények elfogadható költségek melletti kielégítése (a technikai fejlődés eredményeképpen rugalmas gépek és technológiák jelentek meg, amelyek lehetővé tették a méretgazdaságossághoz szükséges termékmennyiségek csökkentését)

17. Logisztika Vállalati folyamatok: • Anyagi • Pénzügyi • Információs folyamatok Logisztika: Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. (Chikán, 1998) Logisztikai rendszer: Az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere. Működése a fogyasztói keresletről beszerzett információkkal kezdődik

18. A logisztikai rendszer szerkezete (Chikán, 1999) A termelés ellátása Beszerzés Értékesítés Anyag- és vásárolt alkatrész-készlet Félkész termékek és befejezetlen termelés Késztermék-készlet Készletezés Anyagi folyamatok lebonyolítása Kiszerelés, kiszállítás, disztribúció Szállítók Anyag-mozgatás Vevők Beszállítás Kínálat-menedzsment, szállító-nyilvántartások A termelési program és folyamat nyil-vántartásai Kereslet-menedzsment, vevőnyilván-tartások Információ- kezelés

19. A termelési és logisztikai rendszer stratégiai döntései • Gyártani vagy vásárolni • Folyamatválasztás • Technológiaválasztás • Létesítmények elhelyezése és berendezése • Információs rendszer kialakítása • Stb.

20. Készletek • Azok az anyagi javak, eszközök, amelyeket egy szervezet azért halmoz fel, hogy a termelési, elosztási folyamatban felhasználja • A vállalati vagyon eszközoldalát jelentik, csoportjai: vásárolt készletek, saját termelésű készletek • Nyilvántartási értékükről a számvitel rendelkezik • A gazdálkodó szervezetek tevékenységének fontos jellemzője a lekötött készletmennyiség

21. A just-in time (éppen időben) termelésszervezési elv • Teljes vállalatműködési filozófiát jelent (középpontja: a termelékenység és a minőség) • Alapja a japán vállalati kultúrára jellemző motivációs és participációs rendszer • Fogalma: mindennemű veszteség kiküszöbölését célzó termelési filozófia. Csak a rövidtávú keresletnek megfelelő termék áramlását engedi meg.

22. A just in time alapelvei: • Teljes körű minőség-ellenőrzés • Egyenletes és rugalmas termelés (a termelésközi állásidők csökkentése, az egyik termék gyártásáról a másikra való átállás meggyorsítása és rugalmassá tétele → folyamatos termelés, selejtképződés nélkül • Készlet nélküli termelés • Áttekinthető üzemkialakítás: egyszerűség, áttekinthetőség és célszerűség (rugalmas gyártási rendszerek alkalmazása: az egyik termék gyártásáról a másikra való gyors átállást megvalósító berendezések alkalmazása és ezek üzemen belüli optimális elhelyezése → lehetővé teszi technikailag is a termék folyamatos áramlását az üzemben)