Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés

1. Kompetencia Végzettség Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések bevezetése, az OKJ rendszerének továbbfejlesztése

2. A Kormány−Kamara szakképzési keretmegállapodása 125 szakmában: 2010. november 11. • Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása • Központi programok felülvizsgálata • Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása • Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás • Szintvizsgák szervezése, koordinálása • SZKTV, WorldSkills, EuroSkills szakmai versenyek szervezése • Közreműködés a pályaválasztási és tanácsadási rendszerben

3. Fő aktivitási területek • 1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása • 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése • 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe • 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet erősítése. Tanulók és gazdálkodó számának növelése

4. Szakmai fejlesztőmunka eredményei • Gyakorlati óraszámok 50%-os növelése, a gazdasági igények szerinti tartalom, nyári gyakorlat óraszámának növelése • Szakmai záróvizsga idejének csökkentése: maximum 2 nap; maximum 4 vizsgafeladat/modul • Modulok számának korlátozása: maximum 6 modul/szakképesítés • Szakmai tartalomfejlesztés: új technikák, technológiák beépítése Modulok tartalmában való duplikációk, átfedések megszüntetése • Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kulcs- és cselekvési kompetenciák hangsúlyozása • Új központiprogram-struktúra: helyi tantervi részletességgel való kidolgozás

5. Országos konzultációs fórumrendszer • Partnerek bevonása, megnyerése • Gazdaság közvetlen részvétele: 181 fejlesztő szakértő, • amelyből 106 fő a gazdaságot képviselte • Érdemi beleszólás lehetősége: 40 szakmai szervezet • 4 ezer gazdálkodó, 660 szakképző iskola véleménye Az ISZIIR interaktív fóruma: http://www.isziir.hu/_frontend/index.php?module=forum&pager_limit=&order=&turn=&page=1 Az MKIK által kifejlesztett szakképesítések: szvk-k, központi programok elérhetők voltak 2011. április 28-tól http://www.mkik.hu/index.php?id=5036

6. A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése 2011. április 28. 48 szakképesítés átdolgozott szakmai és vizsga-követelményének, valamint központi programjának átadása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére 2011. július 18. 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet − új OKJ (hatályos 2011. VII. 26-tól) 2011. augusztus 25. 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet az új szakmai és vizsgakövetelményekről (hatályos 2011. VIII. 28-tól) 2011. augusztus 29.: Központi programok az NSZFI honlapján

7. A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések Régi Új 48 szakképesítés 46 szakképesítés 3-as szintű 35 db 5-ös szintű 13 db 3-as szintű 34 db 5-ös szintű 12 db Megszüntetésre , illetve beépítésre került 5 db Új szakképesítés 2 db

8. A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése 4 féle képzési lehetőség 2011. szeptember 1-től: Előrehozott (3 éves ): új szvk szerint régi szvk szerint 2+2 formában : új szvk szerint régi szvk szerint Iskolarendszerben összesen 28 szakképesítésben

9. A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése • 2 féle képzési lehetőség 2011. szeptember 1-től: • 12 szakképesítésben érettségire épülő: • új szvk szerint • régi szvk szerint • Felnőttképzésben 6 szakképesítés

10. Forrás: NSZFI

11. Az előrehozott szakmunkásképzés • Semmi mással nem pótolható jelentősége van az idejekorán elkezdett szakmatanulásnak • Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására • Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni, a szakiskolát választják • Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása. A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességet kell állítani

12. Az előrehozott szakmunkásképzés • A 14 éves korosztály rendkívül fogékony a cselekvésközpontú feladatokra, valós gyakorlati tevékenységekre épülő pedagógiára. Jelentős rétegeket vesztett el a 9-10 osztály bevezetésével a magyar szakképzés, ezzel a magyar munkaerőpiac. • Egyre nehezebb éles határvonalat húzni a szakmai elmélet és gyakorlat között. A szakmai elmélet jelentős változáson ment át, gyakorlatorientáltabb lett.Az elmélet arra koncentrál, hogy megtanítsa a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges lépéseket. • A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót, a tanuló megtanulja, hogyan működik a valós gazdaság, gondolkodásában erősödik a cselekvőképesség. Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalnia.

13. Lényegét tekintve vállalati képzés, amelyet az iskolai képzés egészít ki A tanulót a cég veszi fel! 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti Minél több idő eltöltése az üzemben

14. A német és a magyar duális szakmunkásképzés • Magyar • fele részben vállalati • üzemi gyakorlat 1900 óra • tanulói és munkaviszony • tanulószerződés 55% • 180 tanítási-munkanap / év • szakmai elmélet iskolában • 8 osztályos általános iskola • közismereti óraszám 960 • moduláris képzési rendszer • gazdaság: szakképzési adó • Német • döntően vállalati képzés • üzemi gyakorlat 4000 óra • munkaviszony a meghatározó • tanulószerződés 90-95% • 210 tanítási-munkanap / év • szakmai elmélet vállalatnál • 9 osztályos általános iskola • közismereti óraszám 480 • egységes szakmakép • gazdaság önfinanszírozó

15. Teljes képzési idő: 3552 óra/3 év 27% 73%

16. A kamara által kifejlesztett tanügyi dokumentumok bevezetésének előnyei • Iskolák és a vállalkozások közötti kapcsolat erősítése • Lemorzsolódás csökkenése, tanulók jobb elhelyezkedése • Nem lesz több éven keresztül párhuzamos képzési forma • Kevesebb modul, egyszerűbb a „tantárgyiasítás”: (46 szakmában 271-ról 203-ra csökkent a modulok száma) • Gyakorlatorientált, felhasználóbarát központi programok

17. Gazdálkodók érdekeltségének növelése a gyakorlati képzésben Cél: gazdálkodók számának növelése 9 ezerről 20 ezerre Eszközök: • Adminisztratív terhek csökkentése • Egyszerűbb finanszírozási rendszer • Törvényi szabályozás módosítása

18. A képzési hajlandóságot leginkább befolyásoló tényezők a jelenleg képzők körében bonyolult, időigényes adminisztráció éves visszatérítés esetén jelentős az előfinanszírozás költségeink nem térülnek meg alacsony a gyakorlati órák száma sok a munkafegyelmi probléma a tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő sok a tanulói hiányzás az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg nincs elég tanuló MKIK felmérés 2011.

19. A finanszírozási rendszer átalakítása • Egy alapnormatíva • Differenciálás a következők szerint: • Gyakorlat−elmélet aránya • Anyagigényesség • Eszközigényesség • Oktatóigényesség • Hiány-szakképesítés • Továbbra is tételes • 20−50% elszámolhatóság marad • Adómentesség • Kötelező emelés eltörlése • Félévente módosítható Elszámolható költségek Tanulók pénzbeli juttatásai

20. Az OKJ felülvizsgálata, továbbfejlesztése • Jelentős Eu - s fejlesztések eredményeként alakult ki • Hármas elv továbbra is érvényes: modulrendszer, kompetencia • elvűség, gyakorlatorientáltság • A rendszer nem lett egyszerűbb, átláthatóbb: • 437 alap szakképesítés, 1301 kimenet, 2734 modul • Cél: egyszerűbb, átláthatóbb, átjárhatóbb, felhasználóbarát, a • foglakoztatást jobban támogató keretrendszer • Problémák: Elágazások túlburjánzása, rész szakképesítések • munkaerő-piaci relevanciája, ráépülések túlzott specializációja • 2012. szeptembertől kerettantervi rendszer, 8 osztályra épülő • 3 éves szakmunkásképzés, szakközépiskolai képzés újra • pozícionálása, FSZ képzés új rendszere

21. Az OKJ felülvizsgálata, továbbfejlesztése • Szakmailag megalapozott és vállalható keretrendszer kialakítása, • amelynek eredményeként legalább felére csökken az OKJ • Fejlesztési koncepció, rendező elvek mentén az új OKJ keret- • rendszer kialakítása az MKIK szakmai koordinálásával • NGM irányítása mellett komoly partnerség a szakképesítéseket • felügyelő minisztériumokkal és szakmai szervezetekkel • Szűrési feltételek, adatbázisok kialakítása: OKJ-FEOR rendszer, • indikátorok • Szélesebb alapozású, tudásbázisú, konvertálható ismereteket • tartalmazó szakmarendszer az iskolai rendszerben egy • szakképesítés több munkakör ellátását biztosítsa • Rész szakképesítések, elágazások, ráépülések újradefiniálása

22. Az OKJ felülvizsgálata, továbbfejlesztése • Rész szakképesítés: Az alap szakképesítésnek tartalmaznia kell • minden modult, amit a rész szakképesítés tartalmaz • Elágazások kitisztítása: csak ott ahol tényleges funkciója van • Szabályozott, hatósági szakképesítések átgondolása, rendszere- • zése, külön listába helyezése • Életpálya modell, zsákutcás jelleg megszüntetése, egymásra • épülő szakmarendszer, szintek egymásra épülő rendszere • Szakközépiskolai képzés beillesztése az OKJ-ba – • beszámítás • Felnőttképzés beillesztése a rendszerbe, 300 órás limit, előírt • óraszám meghatározása

24. Köszönöm a figyelmet!