1 / 23

STATISZTIKA I.

STATISZTIKA I. ALAPFOGALMAK. Konceptualizálás: Az elvont fogalmak közelebbi meghatározása. Operacionalizálás: Azon konkrét eljárások, amelyek eredményeként ezen fogalmakat megjelenítő empirikus megfigyelésekhez jutunk. A VALÓSÁG LEKÉPEZÉSE. Statisztika:

maren
Download Presentation

STATISZTIKA I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. STATISZTIKA I.

  2. ALAPFOGALMAK • Konceptualizálás: • Az elvont fogalmak közelebbi meghatározása • Operacionalizálás: • Azon konkrét eljárások, amelyek eredményeként ezen fogalmakat megjelenítő empirikus megfigyelésekhez jutunk. A VALÓSÁG LEKÉPEZÉSE

  3. Statisztika: • A valóság tényeinek tömegét tömören, a számok nyelvén jellemző tudományos módszertan illetve gyakorlati tevékenység. • Magát az adathalmazt is statisztikának nevezik

  4. Sokaság (populáció): A vizsgálat (megfigyelés) tárgyát alkotó egyedek összessége. Megfigyelési egység: amelyre a megfigyelés irányul Számbavételi egység: amely információt szolgáltat a megfigyelési egységre vonatkozóan (emberek megfigyelése esetén a kettő egybeesik)

  5. a) b) c) Statisztikai sokaság: diszkrét (a nők száma egy adott időpontban) folytonos (születések száma egy adott hónapban) időpontra vonatkozik időtartamra álló (stock, állomány) mozgó (flow, áramlás)

  6. Ismérv (attributum) • A sokaság egységeit jellemző tulajdonság Ismérv – változat Az adott szempont szerint lehetséges tulajdonságok

  7. a) b) Ismérv: Közös Megkülönböztethető Minőségi(nem) Időbeli(szül. idő) Területi(lakóhely) Mennyiségi(életkor)

  8. Mérés: az egységek számokkal való jellemzése. Mérési szintek, mérési skálák Nominális (névleges) mérési szint (skála) Az egységekhez rendelt számértékek egyező vagy különböző voltát engedi meg.

  9. Pl.: az évfolyam hallgatóinak születési hely, nem, hajszín, stb. alapján történő csoportosítása. Két emberről csak annyit mondhatunk, hogy egyforma vagy nem. Nincs jelentősége a különbségnek,hányadosnak, nagyságrendnek.

  10. b) Ordinális (sorrendi) mérési skála: • Az egységek a tulajdonságok szerint rangsorba állíthatók. (Nemcsak azt mutatja, hogy két ember azonos vagy különböző, hanem pl.: nagyobb, konzervatívabb, vallásosabb, stb.)

  11. (Egy társaságban a résztvevőket megkérjük, iskolai végzettség szerint álljanak csoportokba. A csoportokat elrendezhetjük: általános, közép és felsőfokú végzettségűekből állókra. Fontos, hogy a csoportok távolságának nincs jelentősége, állhatnak 5, 10, vagy 50 méterre egymástól)

  12. c) Intervallum: A rangsorba rendezett tulajdonságokat egyenlő közök választják el. (Pl.: IQ tesztek: 100-110, 110-120: egyenlő távolságok. De: nem mondhatjuk, hogy a 150 IQ-jú személy 50%-kal intelligensebb a 100-as IQ-jú személytől.)

  13. A skálaértékek különbségei valós információt nyújtanak a sokaság egységeiről. (Két ember összehasonlításánál mondhatjuk, hogy különböznek egymástól (nominális), egyik nagyobb a másiknál (ordinális) és meg tudjuk mondani, hogy mennyivel (intervallum).

  14. d) Arányskála A kezdőpont egyértelműen adott és rögzített, s így a skálaértékek egymáshoz való aránya is meghatározható. (életkor, jövedelem, stb.)

  15. Statisztikai sor A sokaság egységeinek bizonyos ismérvek szerinti csoportosítása, rendezése. Sor Azonos fajta adatból álló Különböző fajta adatból álló leíró összehasonlító csoportosító minőségi időbeli mennyiségi területi időbeli minőségi területi mennyiségi

  16. BAZ Dunántúli Lakh. Évf. I. IV. Statisztikai tábla A statisztikai sorok összefüggő rendszere (Megfigyelt sokaság: a Szociológia szak hallgatói, 2007. február 11-én évfolyam, nem, tanulmányi eredmények és lakhely szerinti bontásban - egyszerű tábla

  17. nem Férfi Nő Évf. I. IV. nem Férfi Nő Évf. I. II III. • Csoportosító tábla - Kombinációs tábla

  18. Két és többdimenziós tábla (bonyolultsági fok szerint) Egy tábla dimenziószámát az határozza meg, hogy abban egyidejűleg hány statisztikai sor szerepel A szociológia alapszakos hallgatók megoszlása 2007. február 16-án

  19. Viszonyszámok Két statisztikai adat hányadosa. Összehasonlító sorból: összehasonlítási viszonyszám (dinamikus, területi) Csoportosító sorból: megoszlási viszonyszám Leíró sorból: intenzitási viszonyszám számítható.

  20. Viszonyszámok 1. Dinamikus viszonyszám Két időszak adatának hányadosa Több időszak esetén: - Bázis-viszonyszám - Láncviszonyszám

  21. Összefüggések: - Bázisból lánc viszonyszám - Láncból bázis viszonyszám

  22. 2. Megoszlási viszonyszám: 3. Intenzitási viszonyszám: Vi= Egy adott sokaságból (pl. jövedelem) a másik egységére (pl. létszám) mennyi jut (1 főre jutó jövedelem: )

More Related