A Nemzeti alaptanterv változásai

1. A Nemzeti alaptanterv változásai 2012. február 24. Horváth Zsuzsanna OFI horvath.zsuzsanna@ofi.hu

2. A készítés keretei

3. A NAT jelene:vitaanyaga 2012. február 6-tól március 2-ig az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapjánwww.ofi.hu

4. Véleményező felületnyitó oldal

5. Véleményező felületáltalános kérdések

6. A Nemzeti alaptanterv jogszabályi környezete Nemzeti köznevelési törvény Törvény a szakképzésről a NAT érvényessége a szakképző intézményekben A NAT Kormányrendelete (készülőben) Kerettantervi rendelet (készülőben) A tartalmi szabályozás szintjei, dokumentumai A szabályozó dokumentumok szerepe, érvényessége A kerettantervek tartalmi jellemzői

7. A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet Miniszteri rendelet, kerettantervek Pedagógiai program/ helyi tanterv

8. Kerettanterv, pedagógiai program, helyi tanterv A NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek [a kerettanterv a szerző kiemelése] biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet. (NKT, 3. A pedagógiai munka szakaszai. 5. § • Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. (NKT, 21. A pedagógiai program. 26.§ 2. )

9. A kerettanterv feladata A kerettantervek határozzák meg az alaptantervben megfogalmazottak alapján a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, írják le az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, kiterjedtségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához.

10. A NAT érvényessége a szakközépiskolában és a szakiskolában

11. A hazai tartalmi szabályozás „gyorsmérlege” szűkülés / bővülés

12. A NAT-munkálatok főbb elemei A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok kiegészítése A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése A tantárgyközi tartalmak szerepének növekedése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése

13. A NAT jellemzői (1) Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés, A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák Műveltségi területek • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelv/ek és klasszikus nyelvek • Matematika • Ember és társadalom • Ember és természet • Földünk és környezetünk • Informatika • Életvitel és gyakorlat • Művészetek • Testnevelés és sport

14. A NAT jellemzői (2) KULCSKOMPETENCIÁK  • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos és technikaikompetencia • Digitális kompetencia • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség • A hatékony, önálló tanulás A műveltségterületek közös szerkezete Alapelvek, célok • Fejlesztési feladatok tantárgyanként • Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam) • Közműveltségi tartalmak tantárgyanként • Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam) • Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás; • A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg; • Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja.

15. A fejlesztési területek- nevelési célok A nevelési célok legalább négyféle módon érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulhatnak meg a köznevelés folyamatában • beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; • tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; • tematizálják az alsó tagozaton a tanítói munkát, felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; • témákat, fejlesztési helyzeteket adnak az egyéb nem tanórai keretekben folyó iskolai foglalkozások, programok számára.

16. Tantárgy, tantárgyköziség, kereszttantervi területek, modultárgy „befogadó” tantárgy Fejlesztési területek, nevelési célok + kulcskompetenciák = integrálandó területek Az Európai Unió fejlesztési „üzenete”: a kulcskompetenciák fejlesztése Társadalmi elvárások pl. erkölcsi nevelés, családi életre nevelés, gazdasági, pénzügyi nevelés, testi-lelki egészség Nemzetközi és hazai civil kezdeményezések (pl. önkéntesség) Egy részük a globalizáció és az urbanizált élet hatását ellensúlyozni kívánó, a jövő nemzedéket felvértező szándékból fakad (pl. médiatudatosság, ökológia, fenntarthatóság, egészséges életmód, drogprevenció) Más részük az eredményes iskolai pályafutást és a társas-társadalmi szocializációt célozza (pl. anyanyelvi kommunikáció, a tanulás tanulása, pályaorientáció)

17. Közműveltségi tartalmak - feltevések, célok - • Létezik egy közösnek tekinthető műveltség, mely az iskolai tudás tartószerkezete. • A tantárgyakon belüli és közötti tartalmi összefüggések is mintázatba rendeződhetnek. • A fejlesztés és az ismeretátadás tanórai szinten is komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhat meg. • Hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák. • Ezek az új ismeretkörök kereszttantervi szálként képesek áthatni az iskolai pedagógia gyakorlatot. A tartalmi elemek közlése nem tükröz lezárt rendszert Az elemek listája nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenti.

18. A közműveltség alapelemei A közműveltség alapelemei Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.