Nyelv és szakma - mit tudunk a szakképzésben folyó nyelvoktatásról és hogyan tovább?

1. Nyelv és szakma - mit tudunk a szakképzésben folyó nyelvoktatásról és hogyan tovább? A magyarországi nyelvtanítás eredményessége, tanulási környezete az elmúlt évtizedben 5. szekció, Nyelvtanulás a szakképzésben Öveges Enikő 2012. február 29.

2. A nyelvtanulás keretei a középfokú szakképzésben – Nemzeti Alaptanterv Hatályos NAT • tankötelezettség végéig kötelező tanulni • szakközépiskolákban, adott feltételek megléte esetén két nyelvet kell tanulni • szakiskoláról nincs szó Véleményezés alatt álló NAT tervezet • tartalmában kiegészül: interkulturális, szociokulturális és IKT kompetencia, tantárgyközi integráció • kötelező minimumszint a 9-12. évfolyam végére 1. idegen nyelvből B1, 2. nyelvből A2 • emeltebb képzés esetén a 12. évfolyam végére 1. idegen nyelvből B2-C1, 2. nyelvből B1-B2 • egyéb meghatározás (tanult nyelvek köre, száma stb.) nincs • http://dokumentumtar.ofi.hu/index_NAT_idegen_nyelvek.html • előadások: http://www.ofi.hu/hirek-aktualitasok/nemzeti-alaptanterv • szakiskolák: külön jogszabály, a NAT figyelembevételével

3. NAT 2012 - Bevezető „Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamától kezdődően kötelező. Amennyiben a kisiskolás kori idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható és az iskola nevelési-oktatási programja erre lehetőséget ad, az első idegen nyelv oktatása alsóbb évfolyamokon is megkezdhető. Az első idegen nyelv megválasztásakor (angol, német) ügyelni kell arra, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet. A középiskolákban biztosítani kell a megkezdett első idegen nyelv B1 szintű oktatását.”

4. A nyelvtanulás keretei a középfokú szakképzésben 2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 2006. évi módosítása • a középiskolákban az angol nyelv tanulásához a tanuló felkészülési lehetőséget kell, hogy kapjon • kötelezővé tette a középiskolák fenntartói számára a nyelvi előkészítő évfolyamok indítását az általuk fenntartott középiskolákban, amennyiben ez indokolt A 2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről • a szakközépiskolában a 9. évfolyamot NYEK előzheti meg, ha a szki a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel; az ezeket a 2014/2015 tanévig nem teljesítő intézményekben a NYEK felmenő rendszerben megszűnik • koncepció: képzésben részt vett tanulóik eddigi érettségi eredményei átlaga alapján igazolható, hogy e tanulóknak az első tanult nyelvből több, mint 90%-a, a második tanult nyelvből több, mint 70%-a komplex középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát szerzett vagy azzal egyenértékű érettségi vizsgát tett

5. Főbb hazai fejlesztések • Világ – Nyelv – Nyelv + szakma középfokon: oktatási anyagok, nyelvtanfolyam szakmai tanároknak, kísérleti oktatási projekt stb. http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=368 • SZAKMA! – Szakiskolai fejlesztési program I-II.: szakmai műhelyek, hazai és külföldi továbbképzések, tanítási segédanyagok összeállítása; www.szakma.hu • TÁMOP 2.2.1, 7. alprojekt – Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése: szakoktatók, szakmai tanárok idegen nyelvi fejlesztése bel- és külföldi képzésekkel, szakmai és módszertani kézikönyvek és segédanyagok; www.kepzesevolucioja.hu

6. A felmérés céljai Hiánypótlás - átfogó kép a következő szempontok alapján: • az általános iskolai nyelvtudás hasznosulása, • a nyelvórákon alkalmazott módszerek és eljárások, • a tanulói teljesítmények értékelése, • a szakmai nyelv jelenléte a nyelvoktatásban, • a nyelvtanulás szervezési módjai, makro tényezők, • a pedagógus ellátottság, • a fejlesztési igények és lehetőségek.

7. A felmérés felépítése, lebonyolítása • OKM és NSZFI megbízásából • 2008-2009 (tervezés, kipróbálás, lebonyolítás, elemzés, kötet megjelenése) • adatgyűjtés két fordulóban • elektronikus adatlap (463 intézmény), online kérdőív (438 intézmény) • online kérdőív (332 nyelvtanár), papír alapú kérdőív (6111 tanuló), osztálytermi megfigyelés (127 óra), idegen nyelvi programok vizsgálata (64 intézmény)

8. Most … • tanult nyelvek száma és köre a szakközépiskolákban és a szakiskolákban • szülők nyelvtudása • a szakmai nyelv helyzete (tanulók, nyelvtanárok véleménye; szakoktatók nyelvi felkészültsége; felhasznált tananyagok) • motiváció – tanulók • motiváció – tanárok • nehézségek az iskolai nyelvoktatásban

9. Tanult nyelvek száma • szakközépiskola • egy és két nyelv – 88,5/11,5% • tanulók kívánsága - 51/36% (4% hármat, 9% egyet sem) • szakiskola • egy és két nyelv – 99,5/0,5% • tanulók kívánsága - 55/24% (2% hármat, 19% egyet sem)

10. Tanult nyelvek köre (1. idegen nyelv) • szakközépiskola • angol – 58,8% • német – 39,4% • egyéb – 1,8% • szakiskola • angol – 40,6% • német – 57,8% • egyéb – 1,6%

11. Szülők nyelvtudása Tanulói kérdőív - háttéradatok • szakközépiskola, 1. idegen nyelv • anya: 17% • apa: 19% • szakiskola, 1. idegen nyelv • anya: 11% • apa: 13%

12. A szakmai nyelv számokban Adatlap: nyelvi csoportonként, 1. és 2. idegen nyelvekre • Tanulnak-e szakmai nyelvet? • Ha igen, nyelvtanártól vagy szakoktatótól? • Tanulnak-e szaktárgyat idegen nyelven? Ha igen, melyeket?

13. Eredmények • csoportok 72,2 százalékában nincs szakmai nyelv oktatása • ahol van, a nyelvtanárok tanítanak döntő többségben • kevesebb, mint 1 százalékban tanít szakoktató egyedül vagy nyelvtanárral közösen • 346 / 12390 nyelvi csoport: tantárgy idegen nyelven

14. Szakoktatók nyelvi felkészültsége Intézményi kérdőív • 438 intézményben 1739 valamilyen nyelvi tapasztalattal rendelkező szakoktató • ez lehet alap-, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga; szakmai nyelvvizsga, nyelvtanári diploma vagy külföldi munkatapasztalat

15. Szakoktatók nyelvi felkészültsége

16. Nyelvtanárok a szakmai nyelvről Többségük szerint • tanulásának megkezdéséhez már jó nyelvtudás szükséges • szakmai tárgyat a tanulók nem tudnának célnyelven tanulni • alkalmasabbnak tartja magát, mint szakoktató kollégáit erre a feladatra, de elfogadja a lehetőséget

17. A tanulók véleménye Tanulói kérdőív Nyelvórákon mennyit foglalkoztok a szakmával? • túl keveset: 52/71% • éppen eleget: 45/28% • túl sokat: 3/1%

18. Tankönyvek, segédanyagok Intézményi kérdőív Milyen tankönyveket, segédanyagokat alkalmaznak a szakmai nyelv oktatásánál? • 629 angol, 561 német, 25 egyéb nyelvi cím • többségüket egy intézményben (550/629) • legelterjedtebb angol anyagot 22 intézményben írták le • függelék: ábécésorrendben, nyelvenként, a felhasználók számával

19. A tanulók motiváltsága a nyelvtanárok szerint (Likert-skála, 1-5) • a diákok motivációjának alacsony szintje megnehezíti a munkát (4,15) • a nyelvvizsga, a szaknyelv és a szakmájukhoz kapcsolódó tananyagok nemigen motiválják őket (2,72; 2,87; 2,71) • az órán kívül is foglalkoznak a tanulók a nyelvvel: 2,35 • a nyelvtanárok problémásnak ítélik meg a nyelvtanulási motivációt • a szakma és az idegen nyelv kapcsolódási pontjai sem mutatnak számukra kitörési lehetőségeket • ezek ellentmondanak pl. a tanulóknak a szaknyelvről adott véleményével

20. A tanárok motiváltsága • a nyelvtanárok határozottan motivált, lelkes pedagógusnak tartják magukat (4,19) • a szaknyelv tanításával kapcsolatban kevésbé lelkesednek (3,72) • nyelvtanárok elég gyakran próbálnak ki új dolgokat óráikon (3,71) • csoportokban a differenciált nyelvtanítás problémát jelent számukra (3,21) • munkájukat elég gyakran érzik értelmetlennek (2,84) • a két terület összefügghet: az eltérő képességű diákok nem megfelelő foglalkoztatása jelentheti az órára tervezett tevékenységek sikertelenségét

21. Problémák a nyelvtanításban (online kérdőívek, nyitott kérdések) • intézmények: 1302 válaszból 465 (36%) a tanulókkal kapcsolatos nehézségeket említ • ebből a motivációra vonatkozik 305 (65,59%) • 127 említés: heterogén csoportok • nyelvtanárok: 951 válaszból 551 (57,94%) a tanulókkal kapcsolatos nehézségeket említ • ebből 295 a tanulók motiválatlanságára utal (+ 24 a nyelvtanulással kapcsolatos negatív attitűd) • fentiből 194: kognitív problémák (anyanyelv, műveltség, kognitív képességek stb.) • tanulókkal kapcsolatos szakmai kívánságok: motiváltabb, jobb képességű, fejlettebb kommunikációs készségű vagy felkészültebb tanulókat szeretnének tanítani • osztálytermi szinten legnagyobb gond a differenciálás • NAT 2012: 10. oldaltól külön rész foglalkozik a differenciálással

22. Néhány idézet a nyelvtanárok válaszaiból – problémák és kívánságok „elképesztően nehéz motiválni a diákokat, alig érdekli őket valami” „teljesen érdektelen gyerekeket motiválni” „a tanulók nem motiváltak, többségük gyenge képességű” „anyanyelvét sem ismeri rendesen, így az idegen nyelv tanulása gondot okoz” „a legtöbb esetben magyarul sem tud a témához hozzászólni” „gyenge tudásbeli színvonal a tanulóknál” „egyre gyengébb a gyerekanyag” „többségük csak a bukás elkerülését tűzik ki célul” „heterogén tudással rendelkező csoportok (ennek oka sokszor az általános iskolából szerzett ismeretek)” „jobban motivált, jobb képességű gyerekanyag” „motiválható, jó képességű gyerekek” „érdeklődő,lelkes nyelvi csoport tanítása, ahol nekem is élmény tanítani”

23. Összefoglalás • egy tanult nyelv - angol vagy német • a szülők nemigen tudnak segíteni (minta?) • szakmai nyelv elenyésző mértékben, leginkább nyelvtanártól • a tanulók többet igényelnének • a nyelvtanárok nem látják ebben a motivációs eszközt • a szakoktatók nyelvi felkészültsége fejlesztésre szorul (minta?) • a szakmai nyelvi tananyagok igen sokfélék • a tanárok, intézmények motivált, kellő tudással rendelkező tanulókat szeretnének; a motivációt statikus, tőlük független állapotként jellemzik • a heterogén csoportok kezelése nehézséget jelent

25. A zárójelentés elérhetősége • Nikolov M., Ottó I. és Öveges E.: Az idegennyelv-tanulás és tanítás helyzete és fejlesztésének lehetőségei a szakképző intézményekben http://www.oktatasert.hu/idegennyelvi • oveges.e@upcmail.hu Köszönöm a figyelmet!