Az európai integráció története

1. Az európai integráció története 2. előadás

2. Elképzelések az európai egységről (a 19-20. sz. fordulója előtt) • Az egységtörekvéseket sokszor a fenyegető ellenség, illetve a háború elkerülésének szándéka motiválta • A török elleni összefogás sürgetése: • Rotterdami Erasmus (1469-1536) 1515-ben „A béke siráma…” – az uralkodók széthúzása veszélybe sorolhatja a keresztény Európát • Jean-Louis Vives (1492-1540) • „Dialógus a megosztott Európáról és a török ellenes háborúkról” – az európai viszálykodás megszüntetését, a törökök elleni összefogás szükségességét hangsúlyozta. • Az európai béke megteremtése nemzetek feletti intézmények segítségével: • Maximilien de Béthune de Sully (1556-1641) • IV. Henrik főminisztere • Felismerése: az országok közötti konfliktusokat és háborúkat csak egy nemzetek feletti hatalom megteremtésével lehet elkerülni. • 15 államra kiterjedő Konföderáció kell, amit egy államok feletti testület, az Európai Tanács (szenátus – alárendelt állami szuverenitás) ellenőriznie. Ennek keretében 6 területi tanács és egy Általános Tanács működne. • Működne még egy Általános Gyűlés (40 szakemberből álló tagját a közösség kormányai jelölnék ki.

3. William Penn (1644-1718) • Pennsylvania angol gyarmat megalapítója • Az európai egység és a béke megteremtése céljából: az európai országokat egyesíteni kell egy Liga keretében • A Ligát egy Általános Gyűlés (Parlament) vezetné • Felismerte az integrációban rejlő gazdasági előnyöket (+ személyek szabad áramlása) • Charles Irénée Castel de Saint-Pierre abbé (1658-1743) • Az európai béke fenntartásának záloga: egy Állandó Szövetség • Előnyök: teljes biztonság a háborúk, polgárháborúk ellen, garantálja a fennálló rend védelmét, hadügyi kiadások csökkentése, növekedne a kereskedelemből származó haszon,… • A tervezet szankciókat is tartalmaz

4. Claude-Henri de Saint-Simon (1760-1825) – „Az európai társadalom újjászervezéséről” c. • Francia társadalom-filozófus, utópista-szocialista tanok • Az elképzelt államot nagyiparosok, tudósok, költők vezetnék • A vallás legfontosabb szerepe a szegények megsegítése • Szerinte Európa megosztottsága a reformációval kezdődött • Az új Európa alapjait a francia-angol együttműködésben látta • Nagyra tartotta S-P abbé terveit, de úgy látta, hogy azok konzerválnák a feudalizmust • Ellentmondás: egy európai szintű politikai intézmény, amely békét és stabilitást ad, a fennálló társadalmi viszonyok konzerválásával akadályozhatja a fejlődést. (stabilitás, biztonság ≠ fejlődés) • A történelemben eddig legjobban a pápai hatalom képviselte Európa egységét, de feudális alkotmányra épült és ez tette alkalmatlanná is, mivel az uralkodó előnyén és az alattvalók hátrányán alapult • Szerinte a legjobb alkotmány a parlamentáris alkotmány. • Nemzeti parlament – európai parlament • Az európai együttműködésnek ki kell terjednie a gazdaságra, a tudományra, a művészetekre is =Az EU közösségi politikájának előképe

5. Victor Hugo (1802-1885) • 1849-ben a párizsi békekongresszuson hitet tett az európai béke és az Európai Egyesült Államok létrehozása mellett • Először nemzeti integráció – utána európai integráció (de nem szűnnek meg a nemzeti határok, a nemzeti sajátosságok) • Föld-méretekben is meg fog valósulni az integráció, aminek hajtóereje a technikai haladás (! Globalizáció)

6. Európa vezető szerepének megkérdőjeleződése • Európa az egyetemes emberi fejlődés zászlóvivője a Athéni demokráciától a 20. sz. elejéig. - az emberiség történetének valamennyi szociális különbségen alapuló társadalmi formációja Európában jelent meg. • Klasszikus rabszolgatartó társadalom - a Periklészi-korban (Athén – i.e. V. sz.) • Görög mérték • Továbbélése a Római Birodalomban • Európai feudalizmus - i. sz. V. sz.-tól (kialakultak a hűbéri viszonyok - klasszikus formája a Frank Birodalomban) • A birodalom örökösei a francia, német, itáliai hűbéri államok • A X. sz-tól már Európa középső és keleti területein is megszilárdult a feudális termelési mód • Egység a sokféleségben • Politikai egység helyett szellemi egység - KERESZTÉNYSÉG • Szerzetesrendek • Egyetemek egységesítő szerepe

7. Késő középkor – 14-15. sz. – (1450, 1492, 1517) – a modern Európa születése a nyugati kereszténység országaiban • Fejlettség = urbanizációs színvonal (sűrű városhálózat, nagy népsűrűség) – É-Itália, D-Németalföld - Hanza városok • Fejlettség = városiasodás – tőkeképződés függvénye (kereskedelem (távolsági), kézműipar (textil)) • Luxuscikkek – Keletről (levantei kereskedelem – 1453: a törökök elfoglalják Konstantinápolyt) • Növekvő városi népesség – élelmiszer-szükséglet – mg fellendülése – regionális munkamegosztás • Az atlanti régió fellendülése a nagy földrajzi felfedezések következménye (15-16. sz.) • Technikai fejlettség • Nemesfém-igény • Az atlanti partvidéki kikötővárosok fellendülése • Kapitalista termelési mód elterjedése • Reformáció – egyházi megújhodás

8. Nyugat-Európa a 18-19- sz. folyamán az egész világra kiterjesztette hatalmát – gyarmatbirodalmi kapcsolatok, felvilágosodás eszméi • Fejlesztette a termelő erőket • Biztosította az egyén személyes jogait • De! szociális egyenlőtlenség • Szocialista-kommunista egyenlősítő eszmék elterjedése (1917 októberi szocialista forradalom) • A marxista eszmék elterjedése a keleti térségben (erős feudális viszonyok lassú felbomlása) • Bipoláris világ (70-40 év) 1989-90-es rendszerváltás

9. Európa világpolitikai térvesztése • 2500 év vezető szerep (Nyugat-Európa hegemóniája – legnagyobb hatás az újkorban) • 400 éves műszaki-technikai fölény • Tartós katonai fölény • 19. sz. végére nem volt gyarmatosításra alkalmas terület • Új államok versengése • I. VH. (Antant – Központi hatalmak) • USA segítség nyújtása • 1917-es októberi szocialista forradalom – lökés a nemzeti felszabadító mozgalmakra • Gyarmati gondok (60-as évekre teljesen felbomlik) • A folyamatos nyersanyagellátás megszűnése • „nyersanyag-fegyver”

10. Európa nem volt képes kialakítani egy problémakezelő és –megoldó rendszert • 1815 Bécsi Kongresszus (-öthatalmi egyensúly – NB, Fr.o., Por.o., Ausztr., Oroszo.) • Két katonai blokk – I.VH. • Nacionalizmus csírái Európában és a gyarmatokon • A Népszövetség (Genf) problémája - a wilsoni elvek alapján (népek önrendelkezésének elve)

11. Wilson 14 pontja – 1918. január 8. • 1.A titkos diplomácia megszüntetése és a kormányok közti nyílt tárgyalások • 2.A tengeri hajózás szabadsága • 3.A nemzetközi kereskedelem egyenlősége, a gazdasági korlátozások megszüntetése • 4.A fegyverkezés csökkentése • 5.A gyarmattartó kormányok jogainak korlátozása • 6.Orosz területek kiürítése + Oroszországnak magának kell döntenie politikai berendezkedéséről • 7-8.Belgium, Észak-Franciaország, Elzász-Lotaringia németek általi kiürítése • 9.Az olasz határoknak a nemzeti elv alapján való kiigazítása • 10.Ausztria-Magyarország népei számára autonóm fejlődés • 11.Románia, Szerbia, Montenegró kiürítése, Szerbiának tengeri kijárat juttatása, a balkáni államok határainak a nemzeti választóvonalak szerinti átrendezése • 12.A török uralom alatt élő népek autonóm fejlődésének biztosítása • 13.Független, tengeri kijárattal bíró Lengyelország létrehozása • 14.A Nemzetek Szövetségének megalakítása

15. Külső nagyhatalmi szándékok Európában • Amerikai Egyesült Államok: • A polgárháború (1861-65) után gazdasági fellendülés • Monroe-elv (1823) – „Amerika az amerikaiaké” • Izolációs politika feladása? • Legfőbb hitelező • Wilson-terv (1918. január 8.) – igazságos béke, nemzeti önrendelkezés, demokratikus államberendezkedés, egyenlő feltételek a világkereskedelemben… • Párizsi békekonferencia (1919-20) – a nemzetállami érdekek önző jellege • 1920-as elnökválasztás (Warren Harding – elzárkózási politika híve) • Európa „puskaporos hordó” – forradalmi hullám 1917-1923

16. Szovjetunió: • A háborús pusztítás óriási , kedvező táptalaj a forradalmi eszmék terjedésének • „A VH az egyenlőtelen gazdasági fejlődésből adódó konfliktusok miatt robbant ki” • V. I. Lenin – Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt – proletárforradalmak támogatása – Európai Egyesült Államok – kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom kell • 1917. októberi szocialista forradalom – megszűnik a kapitalizmus mindent átfogó rendszere • Hitt az eszme európai exportjában – „Világ Proletárjai Egyesüljetek!” • 1919 tavaszán megalakulnak a tanácsköztársaságok: magyar, szlovák, bajor • A társadalmi-gazdasági viszonyok nem igazolták teljes mértékben az új politikai rendszert • Elszigeteltség – a II. VH-ban nagyhatalmi nyitás

17. A két nagyhatalom az I. Vh után visszahúzódott egy aktívabb Európa-politika folytatásától. • Európa gondolkodási ideje