Palotai János:
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 25

Palotai János: „A háttérember” PowerPoint PPT Presentation


  • 48 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Palotai János: „A háttérember”. Szoboszlay Péter életműdíjas animációs rendező. Rend a házban.

Download Presentation

Palotai János: „A háttérember”

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Palotai j nos a h tt rember

Palotai János:

„A háttérember”

Szoboszlay Péter életműdíjas

animációs rendező


Palotai j nos a h tt rember

Rend a házban

Először az Egyetemi Színpadon láthattam filmjét, a házmesterest. A gnómszerű alak előbb panaszkodik a lakókra, hogy megrendszabályozná őket: este 10-kor takarodót parancsolna – egyre nagyobb hangon kiabálva, egyre nagyobb alakban jelenik meg.

A végére már megjelölné a piszkosakat, hogy vigyék el őket, mert így lenne tisztaság és „Rend a házban”. Ami már nem is burkolt faj egészségtan (eugenetika). A náci ideológia, fasizmus fenyegetése mögött ott lappangott a jelen házmestervilága, a paternalista diktatúra rémképe.


Palotai j nos a h tt rember

Az 5 perces mű egyszerre volt konkrét és elvont, általános - mint a jó rajzfilm. A felnőtteknek szóló „mese” vélhetően ezért és a stílusa miatt is maradt meg elevenen. Pedig abban a műsorban más filmek is voltak a fénykorát élő magyar animációból a nagy generációtól. Szoboszlayt nem szokták az elsők között említeni.


Palotai j nos a h tt rember

I. A film-pszicho-grafikus

Különböző

Könyvilluszt-rációk

Filmplakátok

Nem rajzfilmes, grafikus szeretett volna lenni


Palotai j nos a h tt rember

Nem volt elég képzett és bátor, hogy jelentkezzen a Képzőművészeti Főiskolára, így az „Iparra” ment. A belsőépítész szak – ahova felvették – az ötvenes évek hazai szellemiségének, technikájának perspektívátlanságát éreztette, főleg a külföldi szakirodalommal összevetve. Ez és a diplomamunka a kedvét szegte: 2 szobás lakásban öttagú, 3 generációs családot kellett „elhelyeznie”, akik az új típusú lakótelepi házban viszonylagos civilizációba kerültek.

Hé, te!

Nem lett belsőépítész, de az itt tanultak hatása érződik filmjein: az összezártság negatív hatása fontos tartalmi eleme, másrészt formai jellemzője:

„ A háttérhez, a berendezéshez nem megrajzolom az elemeket a miliőbe, hanem megtervezem”.

A diploma megszerzése után (1961) festő barátjával, Lengyel Zsolttal jelentkezett a Pannónia Stúdióba, ahova háttértervezőnek vették fel. Előzőleg Nepp József és Foky Ottó jött az Iparról ide.


Palotai j nos a h tt rember

A hatvanas évek grafikai boomja Magyarországra is eljutott. Előbb lengyel közvetítéssel, majd közvetlen nyugati hatásként érte el a rajzfilmet. Ilyen volt a posztimpresszionista guache technika is, olyan vízfestékes eljárás, amely különböző kötőanyagokkal és fedőfehérrel az alapot befedi, így színek keveredése nélkül több réteg festhető egymásra. Megjelent a filmekben az ecsethúzásos, színfoltos absztrakt tasizmus, a „bauhausos”, absztrakt geometrizáló vonalvezetés, majd a pop montázs/kollázs. A különböző metszetek (steinbergi grafika) és a hippi szecesszió többek között felfedezhető Jankovics, Kovásznai, Reisenbüchler, Richly munkáiban.

Szoboszlay a lengyel Lenica és a német Edelmann (A sárga tengeralattjáró) stílusát szerette. Lenica grafikáit jobbnak tartotta, keményebb fekete foltjai miatt.

Emellett a szemiotikai elmélet hatása is érzékelhető volt a filmművészetben.

Absztrakt, geometrizáló

vonalvezetés. Hé, Te!


Palotai j nos a h tt rember

Fotó, szecessziós grafika

Száz éve történt-sorozat

Hippis és szecessziós

Össztánc

Pop-montázs–kollázs (témavázlat)

Absztrakt, bauhausos

Korabeli sajtó- tipográfia,

rajz-kollázs (Száz éve történt)

Iskola

TV


Palotai j nos a h tt rember

Aki bújt, bújt (1968)

– absztrakt, üres terek

Pár év hátterezés – Macskássy Petije, reklámfilmek – után Görgey Gábor

dramaturg ajánlotta Janikovszky Éva könyvét.

Első filmje, a Ha én felnőtt volnék (1966). Az újhullámos formavilág

jelenik meg a Janikovszky-műben

A gyerekszemmel másként látott / láttatott világ később is fontos motívuma munkáinak: film, oktatás. Ennek jegyében rajzolta, festette a következőt is, ahol absztrakt, „üres” terekbe bújtatja hőseit. Az apa játék során elszabadult képzelete révén számos alakváltozáson megy át, de sikertelenül, mert gyereke más dimenzióban éli meg a szituációs játékot.


Palotai j nos a h tt rember

Ezt követő „klausztrofóbiás” sorozata – legradikálisabb filmjei – akár szociálpszichológiai tanulmány is lehet az összezártság keltette agresszivitásról. Néhol egy-egy mondat ismétlésével teremt feszültséget. A képek egyre expresszívebbé, nyomasztóbbá válnak. Máskor egy monológ vált ki hasonló hatást.

Egyik legerősebb művét, a Sós löttyöt a sorbanállás ihlette,

a Rend a házbant Szilágyi János

éjszakai kibeszélős műsora.

A parlamenti agresszió

karikatúrája egy vázlaton.


Palotai j nos a h tt rember

Sós lötty

„A verbális agresszióra érzékeny vagyok. A kimondott szó mögött beindul bennem egy vizuális történés, képi burjánzás. Ami fölé játszik a monoton ismétlődő mondatnak. Ez szinte beivódik, miközben elemeire bomlik. A szövegben van a dráma, a karakter. Ezek a filmek rátettek egy pályára, nézőpontra.”

Szoboszlay kórképet és korképet rajzol egyszerre.

Megkonstruálja a szereplőket: az anyós amőbává válik, a fiának nincs arca, a menye egy fotón tűnik fel. A képi világ stílusban, színekben egyre gyászosabb. A szürke tónusú lakás enyész-perspektivikus ábrázolása jelzi, hogy a tér csak illúzió.


Palotai j nos a h tt rember

Össztánc (1972)

„Virágnyelven” beszél ez a szabályos vonalvezetésű, erős kontúrú, élénk színű animáció. A virág mint „téma” és mint „forma” egyszerre képeződik le a filmben. A gyerekek sokszínű virágok. Az őket érő „bájos” agresszió hatására egyforma színű kistörpékké válnak.

Borzalmas rózsaszín világban egyszerre mozdulnak

a behemót zongoristanő andalító dallamaira – a lépéseket diktáló nő zongorává tárgyiasul.

(Fia óvodai ünnepsége hagyott Szoboszlayban ilyen nyomot.)


Palotai j nos a h tt rember

Hé, Te! (1976)

Filmalakjai metamorfózisok „áldozatai”: „Látsszon rajta, min ment keresztül.” A Hé, Te!-ben a beszéd egyetlen üvöltéssé redukálódik, ami többször ismétlődik - mint a Sós löttyben - és szintén valaki ellen irányul. Aki hazamenekül, de otthon is fél. A belső teret a szoba mennyezetének rajzolatával redukálja. A tárgyak zsúfolásával és ijesztő méretre növelésével fokozza a bezártság nyomasztó érzetét. Az arányok változásával az alak és annak szorongása is növekszik. Ezt levezetendő, agresszívvá válik és õ is üvölt. (Ekkoriban Csáji Attila képzőművész is készített olyan befelé növekvő pneumatikus objektumot, amibe belépve, a nézőt az szinte összenyomta.)

A film díjat nyert Chicagóban (1977), Ez némi elégtétel volt a keletkezését övező „jobbító” szándékú tanácsokért, amelyek majdnem a vesztét okozták, mivel nem lehetett tudni előre, hogy a cenzúra mit tart tűrhetetlennek.


Palotai j nos a h tt rember

Esterházy Péter úgy írta le a korra jellemző paradox tudatállapotot, hogy az ember úgy érzi, hogy üldözik - és a valóságban tényleg üldözik. Kimenekülve maga is üldöző lesz. A film ezt a helyzetet képezi le. Az 5 oldalú doboz megfelelői a doboz tömbházak, az agresszivitás fokozói. A fekete-fehér szálkás rajzú filmben alig van szín, csak a vörös, a düh, az agresszió színe uralja. „Elöntötte az agyát,.. leszállt a vörös köd...”

„Én alapvetően a fekete-fehér, esetleg a szürke mozgóképi vagy grafikai világot szeretem” - mondja. - Nincs festői látásom, de természetesen szeretem a színeket, s nyilván a »szegényes« színvilágba helyezve, mintegy effektként használom az expresszív színhatásokat. Ha ezt a logikát elfogadjuk, akkor nyilvánvalóan ezek a kiemelt, előbukkanó színek már nemcsak hangulatot, hanem gondolatot is ki tudnak fejezni.”


Palotai j nos a h tt rember

Történet N-ről (1978)

A film átmenet a felnőtt- és a gyerekmesék között. Kezdődik, mint a mese: lágy, élénk pasztellszínekkel, vékony halvány kontúrú tündérrel, ill. a névtelen kisfiú, N. őrangya-lával. Ahogy felnő a gyerek, úgy lesznek keményebbek, sötétebbek a színek, markánsabbak a körvonalak. Története egyben a magyar társadalomé is: érettségi után besorozzák, elviszik a háborúba. Közben elpusztul a szülői ház. Később sem épül újjá. A kollektív maga alá gyűri az individuálist – egy ideig. N. élete jó részét magas céloknak alárendelt szerep tölti ki. Végül maga lát neki az építésnek. Megtervezi, körbe keríti a házat, meghívja kollegáit, barátait, ám az ünnepi este után magányosan ébred. „Megmagyarázni, hogy honnan nézzük a világot, ez a nehezebb” – mondja a rendező.


Palotai j nos a h tt rember

Mesék, sorozatok, tárgyanimációk

Tinti kalandjai (1987), Gyulai Líviusz

grafikusművésszel készítette

1981-ben leköltözött Kecskemétre, azóta rendszeresen foglalkozik gyerekekkel. Számos televíziós sorozatot is készít számukra.

Játék-klip (1990)

Ebben a tárgyanimációban gyerekkorát idézi fel, amikor a padláson megtalálta nagybátyja „hagyatékát”: papír katonákat és indiánokat. A mozdulatlan játékok, babák a fölöttük átrepülő pillangótól szinte megelevenednek.


Palotai j nos a h tt rember

Hogyan kerül Eszter az asztalra? (1986)

Ezt a festményfilmet apai aggodalom ihlette. Kislánya felfedező útra indul apja rajzasztalán, guruló ceruzák, felborult tintás üveg jelzi útját. Eszter azonban mindezt másképp látja: a tintát tengernek, a ceruzatartókat színes elefántoknak, akik vígan hajóznak a tengeren, hátukra veszik a kislányt és az óvodástársait is.

A korábbi, szülő–gyerek témájú, Aki bújthoz mérve ennek sokkal gazdagabb a „háttere”, képi világa. Eszter végül birtokba vette a rajzasztalt – kicsit később: miután elvégezte a Képzőművészeti Egyetemen a grafika szakot, tanítani kezdett, majd rajzfilmet is készített (Fejlakók 1-2). Két bátyja, Péter és András grafikát, ill. animációt tanult.


Palotai j nos a h tt rember

II. A pedagógus

Szoboszlay szinte olyan fontos pedagógus, mint animációs filmművész. A hetvenes években az Iparművészeti Főiskolán az animációs oktatásban vesz részt, de előad a Stuttgarti Képzőművészeti Főiskolán, Helsinkiben és Kubában is.

Iskola Tv

Dolgozott az Iskola Tv-nek és a Music Tv-nek is. Kecskeméten megalapítja Képről Képre animációs iskoláját 10-16 éves gyerekek számára. „Nem tartom magam tanítónak, a tudás birtokosának, csak arra van készségem, hogy kevés ismertető jegy alapján tudok tájékozódni, hogy felismerjem, akiben van valami és azt a felszínre hozzam… Ők már a mozgókép gyermekei. … A mobiltelefonnal és a kamerával kombinálva így eljutnak oda, hogy birtokba veszik az animációt, mintha mindig ezt csinálták volna. Több az ötletük, mint a türelmük.”


Palotai j nos a h tt rember

A kreatív foglalkozásokon rajzolt, papírkivágásos, fény-árnyék, gyurma, homok és pixillációs technikával ismerkednek és készítenek filmeket. Az iskola műhelymunkáiból készült összeállítások 2005 óta a kecskeméti Tavaszi Fesztivál műsorában szerepelnek, és a KAFF-on, (Ujjgyakorlatok, …Füled érjen bokáig!; Tíz centire a föld fölött) ezen kívül a különböző gyerek filmfesztiválokon. Emellett Szoboszlay hazai és külföldi animációs workshopokat is vezet. Önálló grafikáiból kiállítás nyílt Kecskeméten.


Palotai j nos a h tt rember

Vázlatok, önálló grafikák

A rajzfilm című könyvéből


Palotai j nos a h tt rember

III. A kultúrtörténész

A kilencvenes években továbblép a Játék-klipnél: natúrfilmeket készít.

„Valójában a Na Bumm! c. film terve, forgatókönyve volt meg előbb. A szinopszist 1990 májusában írtam, Traumatológia, vasárnap munkacímmel. Az alábbi szándékkal: …a magyar valóság egyik sajátosan bizarr, tragikus helyszíne a traumatológiai rendelők vasárnapi ügyelete (különösen egy vidéki városban az!). Pihenni nem tudó magyarjaink ilyenkor a legsebezhetőbbek, ezeken a napokon lázadnak fel ellenük életük »barkácsolt« tárgyai és körülményei: a rossz szerszám, a barkácsolt motoros fűrész, a permetező, a disznóperzselő, a rosszul felállított épületállvány, a hibás gázpalack, a túlbecsült saját erő, a részegen vezetett bicikli… s jön a baj ezer formában.”

Itt talán mégiscsak a reális és - az alulról, a tehetetlen állapotból szemlélt, steril, kórházi - szürreális világ találkozásáról van szó, ahol leginkább a rémült képzelet játszik velünk, vetíti ki reménytelen vízióit.

Vázlat a Na, bumm!-hoz


Palotai j nos a h tt rember

Szent Mihály-napi játékok

„Terveim szerint vegyes technikájú (rajzolt animáció, tárgymozgatás és natúr) film Schéner Mihály festő-, szobrász- és kalapgyűjtő művész teremtményeiről, festményeiről és szobrairól, jelmezeiről és átváltozásairól. Középpontjában – a szintén sokféle formában megjelenő, jelmezét, alakját változtató – művész áll, mint a felvonuló művek megálmodója, kiötlője és alkotója. Ő az ünnepi játékok legfőbb ceremóniamestere… Az elkészült film mottójául is Mihály egyik bölcs mondását választottam - Csak a játszó ember, az egész ember.”

E natúr-filmekben közvetlenül jelenik meg Szoboszlay valóságfelfogása. A Schéner- filmben a rajzok mozognak, a képek és szobrok újabb kompozícióba állnak össze, a dolgok élővé válnak. A képek a dokumentum erejével hatnak, de a szelektálással és a változtatással mélyebb rétegeket is megmutat.


Palotai j nos a h tt rember

A dolgok mögötti valóságot a valósággal optikailag analóg mozgóképek esetében nehezebb megmutatni, mint a rajzfilmben. Ahogy a vegyes technika mellett a tükröt használja, mintegy megkettőzve a képet, szintén ezt a „mögé nézést” szolgálja, és

nem annyira lehet a „valóság tükrözéseként” értelmezni.

Valóságos és afeletti lebegés. Nem szokványos – alulnézeti fényképezés: a kamera száll a földön fekvő ünneplőbe öltözött művész fölé, akit gyerekek vesznek körül.

Sajátos önreflexió: a gyerekeket varázslatos világba vezető rendező szinte azonosul modelljével. Aki minden jelmez ellenére a mában és a gyermeki fantáziában élő ember, régi mímusok utóda.

Kár, hogy mikor a lélek kiszállt Schéner Mihályból, nem ezzel a méltó filmmel emlékezett meg róla a közszolgálati televízió. A film a Képzőművészeti Filmszemle különdíját nyerte 1993-ban.


Palotai j nos a h tt rember

100 éve történt

Az ezredfordulón kezdett sorozatában is felelevenednek a száz éve történt dolgok. Ebben mint egy archeológus, a valóság mögötti mélyebb réteget kutatja. Leletei a mindennapi falusi és városi élet rekvizitumai: tárgyak, képek, írások – ezek révén akar közelebb kerülni a múlthoz, a szövegek megértéséhez. A korabeli szórendre, hangsúlyra, tónusra építve vizionál. A hímzett falvédő, a nyomtatott szecessziós fűző reklám, egy levél Amerikából, egy szerelmes kártya vagy egy préselt képeslap mögött sorsok, drámák húzódnak meg. A rendező egyebek között a Néprajzi Múzeum anyagát is felhasználta.


Palotai j nos a h tt rember

100 éve

történt

Mai szemmel mutat be és értelmez: azzal, ahogy belerajzol a képbe, megmozgatja az alakokat vagy több dologból rakja össze a látványt. Kollázsai gyakran humoros, ironikus hatásúak, ellenpontozzák a nosztalgiázást. Ehhez szükséges volt a számítógépes technika, ami kezdettől vonzotta, de nem művelte.

Korábban is próbálkozott a komputertechnikával, de ez az alsó, „garázs szint”, a Leltárban szerinte rossz találkozásnak bizonyult.


Palotai j nos a h tt rember

100 éve történt

Azóta már az újabb rész, a Vallás és lelki élet befejező munkálatain is túl van. Már csak a bemutató marad hátra: hol és ki nézi meg? - Efelől kétségei vannak, mint minden animációs alkotónak. Miközben megfogalmazza, hogy „az internetre a legócskább dolgokat is felteszik”. Már másnap többen látják, mint ezeket 10 év alatt. Nem tudunk mit kezdeni azzal, ma hogyan és mit néznek. Mi vizuálisan akarunk közölni, de mintha nem tudnánk a nézővel egymásról. Nagy változás történt, nemcsak a technikában, a filmnézésben is. Félő, hogy nagy a lemaradás, 10-15 év. Ami kintről jön, más hőfokkal, technikával, feszültséggel rendelkezik és hat ránk. Megesszük, de semmi közünk hozzá, sem ahhoz a világhoz. Mert egészen más világot élünk. Hol van ebben a magyar animáció helye?”

A sorozat Ép testben ép lélek címû epizódja 2005-ben mind a hazai, mind a nemzetközi animációs fesztiválon elnyerte a legjobb dokumentumfilm díját.

A 2009-es kecskeméti Fesztiválon mutatták be a sorozat új darabját, az Oh, azok a habos neglizsék!-et


  • Login