Szakértés és döntéshozatal az oktatáspolitikában *** Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal

1. Szakértés és döntéshozatalaz oktatáspolitikában***Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal Neumann Eszter ELTE TÁTK

2. Az előadás felépítése • Tudományos megismerés és politikai beavatkozás modelljei: értelmezési keretek és cselekvési stratégiák • Az Oktatás és Gyermekesély kerekasztal mint szakértői stratégia • A közpolitikai folyamatban releváns tudások újragondolása

3. A szakértés és a közpolitika szociológiája • Közpolitika szociológiája • szakértői tudás kutatása: klasszikus kérdésfelvetés (tudományos) megértés és politikai racionalitás interakciójáról(Foucault 1991, Rose 1999, Weingart 1999, Maasen&Weingart 2005, stb.) • Interakció-, diszkurzus-központú elemzés: a szakértelem mint interaktív folyamat (Nullmeier, 2005) • A tudásszociológia nézőpontja: értelmiségi szerepek helyett társadalmi beavatkozás vizsgálata (Eyal-Bucholz, 2010)

4. (Tudományos) megismerés és politikai beavatkozás modelljei • Tudomány politizálódása és a politika tudományosodása(Weingart, 2001) • „Mode 1” és „Mode 2” tudástermelés(Gibbons&Nowotny 1994 és 2001, Bogner 2009, Ozga 2005) • Közvetítő szerepek intézményesülése, hibrid mező • mediátor, bróker, tudás-kereskedő, intézményesült formák és piacosodás: think tank, tanácsadói cégek • poszt-akadémikus tudomány, transzgresszív szakértelem (Nowotny, 2005)

5. oktatástudomány Pedagógiai autonómia szociológia Rendszer-fejlesztés elszámol-tathatóság Közgazda-ságtan Tehetség-gondozás pszichológia

6. Oktatás és gyermekesély kerekasztal 1. • Határteremtő munka – szakértői szerepek szűk, klasszikus értelmezése • Normatív dimenzió (Stehr&Grundmann 2003): • Szakértői koalíció hitrendszerek közpolitikai magja körül(Sabatier&Jenkins-Smith 1999): • Társadalmi inklúzió közpolitikai paradigmája (2002-2010) • közgazdász, szociológus, oktatástudós, neuro-pszichológus • Gazdasági versenyképesség mesternarratívája

7. Oktatás és gyermekesély kerekasztal 2. • Diszciplináris paradigmák formálta közpolitikai programok • 2002-2010 stratégiaalkotó központ hiánya→ politikai szempontból egyaránt befolyásos paradigmák • Kvantitatív, „fegyelmezett” módszertan ↔ „anekdotikus” tudás • Bizonyítékokon alapuló közpolitika narratívája - szakértői diskurzusok politikai legitimációja • 2010- Hoffmann-éra: akadémia-ellenesség, szakmai-korporatív tudások, hitek

8. A szakértelem értelmezésének kiterjesztése felé… • „Peopling policy”: a közpolitika mint kreatív társas cselekvés; visszahozni a terep hangját (Ball 1997) • Agora modell: „socially robust knowledge” (Nowotny 2003) - tudástermelés társadalmi kontrollja • Szakértelem mint szétterülő tulajdon(Collins 1990, Dreyfus & Dreyfus 2005)→ szakértés demokratizálása(Liberatore 2003) • Kutató mint mediátor

9. …kérdések • Milyen kutatói stratégiák gondolhatók el a közpolitikai folyamat dialogikus modelljében? • Vissza a terepre? • Kutatás és visszacsatolás: mit várunk a lokalitás „hangjától” … részvételi közpolitika kutatás?

10. Köszönöm a figyelmet! Neumann Eszter ELTE-TÁTK neumann.eszter@gmail.com