A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.

1. A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.

2. ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFORMÁK • Az állam kritériumai: Terület, nép, főhatalom Főhatalom: Kétféle államforma: monarchia (öröklődéssel) köztársaság (választással) A demokratikus hatalomgyakorlás nem az államformától függ

3. KormányformákI. Az elnöki kormányforma Állam és kormányfői jogkör egysége Közvetlen választás=erős legitimitás Széles jogkör: Végrehajtó hatalom feje Hadsereg főparancsnoka Külügy irányítója Vétójog Parlament feloszlatása

4. Elnöki kormányforma Miniszterek (államtitkárok) kinevezése Parlament nem vonhatja felelősségre (kivéve különleges bírósági eljárással) Először USA-ban – elektori rendszer Latin-Amerika: még szélesebb elnöki jogkör korlátozottabb parlament centralizált párt- és állami szerkezet

5. Elnöki k.f. • USA erős jogosítványok, de korlát a Kongresszus és a független igazságszolgáltatás • Ausztria, Bulgária: közvetlen elnökválasztás, de korlátozott elnöki jogkörök

6. II. Parlamentáris kormányforma • 1.Parlamentnek felelős kormány Parlament hatásköre korlátlan A kormány tagjai egyben képviselők Bizalmatlansági indítvány lehetősége a miniszterek és a kormányfő ellen (ez esetben új kormány, vagy új választás) A parlament feloszlatását a kormányfő is kezdeményezheti

7. Parlamentáris k.f. • Kormányfői és államfői poszt szétválása • Államfő (monarcha, vagy köztársasági elnök) jogköre korlátozott (döntési jogait csak ellenjegyzéssel érvényesítheti) • A parlamentáris kormányforma prototípusa: Nagy-Britannia • A klasszikus parlamentarizmus módosulása: - kétpártrendszer - stabil egypárti kormányzás

8. Parlamentáris k.f. - 2.Kabinetkormányzás: törvényhozás, végrehajtás összefonódása - A kormány uralja a parlamentet Kontinentális Európa: hasonló összefonódás (pl.: Benelux, Svéd, Lett, stb) De – a kabinetpolitika gyengébb Ok: vegyes választási rendszer koalíciós kormányzás (egyezkedési kényszer a partnerekkel, vagy az ellenzékkel)

9. III. Kancellári kormányforma • Előzmény: NSZK, 1949-es bonni alkotmány (Dél- és Közép-Kelet-Európai országok) • Miniszterelnök kiemelése • Konstruktív bizalmatlansági intézmény • Kormányzás folytonossága Kivéve: parlamenti többség elvesztése esetén (lehetőségek: ellenzéki többség és új kormány, vagy előrehozott választások)

10. Kancellári k.f. • Miniszterelnök joga: miniszterek kinevezése, leváltása (visszahívás nincs!) • Kormányfőt kiszolgáló Kancellária • Kormányülések előkészítése • Törvényelőkészítő – végrehajtó munka ellenőrzése

11. IV. Félelnöki kormányforma • Elnöki és parlamentáris rendszer ötvözete: erős Elnök, felelős Kormány • Államfő jogkörei: • Kinevezési hatáskörök • Külügy, hadügy • Nem felelős a parlamentnek • Erős vétójog • Közösen gyakorolja a végrehajtó hatalmat a kormánnyal • Közvetlen választás = erős legitimáció

12. Félelnöki k.f. • Tipikus államforma: Köztársaság • Franciaország, 1962, Ötödik Köztársaság,De Gaulle - öt évre választják - elnököl a kormányüléseken - nem felelős a parlamentnek, azt feloszlathatja Európai típusok: Lengyelország, Finnország (Orosz modell = de nem demokrácia)

13. Félelnöki k.f. • Az elnök pozíciójának 3 variációja (Duverger): • Parlamenti többség elnökpárti= a kormány és parlament feletti hatalom • Parlamenti többség szembenáll az elnökkel=ellenzéki miniszterelnök, a végrehajtás nem az elnöké („társbérlet”) • Többség ugyanabból a pátból, de nem fogadja el az elnököt=az elnök szerepe formális

14. V. Direktoriális (kollégiális) kormányforma • Svájc: 26 kanton, 3 nemzet • Kormány: Szövetségi Tanács (7 fő, a Parlament választja) • Parlament: Szövetségi Gyűlés • Kormánynak nincs vétójoga, a Parlament nem hívhatja vissza a Kormányt • Államfő=Miniszterelnök (évente felváltva rotációval)