Turulmánia érthető filatélia 8 rész

1. Turulmániaérthető filatélia8 rész Nyomáseltérések – lemezhibák 2009. Gelle Péter /angyalka/

2. E31 Itt most a Turulmánia sorozat leghosszabb (többkötetes) részének kellene következnie, hiszen a nyomáseltérések és a lemezhibák száma oly nagyságrendű, hogy az egy kisebb könyvtárat is megtöltene. Így ez a rész csak az alapok ismertetését tudja vállalni. Nehéz lenne azt is megmondani, hogy a hibák tömegébe milyen mélységig érdemes belemenni. Példa lemezhibák feldolgozására 1904/06 nyomáshiba

3. Mit érdemes gyűjteménybe tenni? A határeseteket mindjobban megközelítő darabokat mindenképp. Egyébiránt természetesen mindenki egyéni ízlése szerint dönthet. Hasznos és az ilyen jellegű gyűjtést nagyban könnyíti, ha valamilyen rendszert alakítunk ki, és ebben azonosítva osztályozzuk a lemezhibákat. E32 Értékszám eltolódás Mit érdemes gyűjteménybe tenni?

4. Elengedhetetlen, hogy a jellemző lemezhibák előfordulási helyeinek meghatározásához néhány alapvető megállapítást tegyünk. Az első ilyen, hogy turulrajzú bélyegeinket 2x100-as és 4x100-as nyomdai ívekben nyomták. A kisebb mennyiségű koronás értékeket 2x100-as nyomdai félívekben. Ezeknél nem találunk nyomdatechnikai jelzéseket, hisz mindegy volt az azonos elrendezés miatt, hogy melyiket melyikkel fogazzák együtt. 96-97-98-99-100 ívhely 1913. Turul 2 Fillér, ritka típuskombináció! II/nta – I – II/nt – II/t – II/nt típus

5. A nagy mennyiségű filléres értékeket 4x100-as nyomdai ívekben nyomták. Itt a nyomdai íveket a fogazás előtt félbevágták s az azonos ívfeleket együtt kellett fogazni. Az azonos ívfelek együtt tartása végett ezeken a nyomdai íveken mindig alkalmaztak nyomdatechnikai jelzéseket. A 100 bélyegképes nyomólemezek (I. és II. táblázatok) 4-es, 16-os és 25-ös (többségében 4-es) tömbökből álló nyomódúcok összeforrasztásával készültek. Ez azt is jelenti, hogy a 100 képes kezelési ívek négyestömbjeinek hibái általában azonos kombinációt mutatnak. 1900. Turul, I típusnál jellegzetes, ismétlődő lemezhiba

6. A tapasztalható nyomáseltérések, lemezhibák főbb okai (a teljesség igénye nélkül): • Az anyalemez sérülése • A vésés hiányossága • A nyomásra használt galvánlemezek törése és gyors kopása • Az elektromos árammal működtetett tipográfiai síknyomógép helytelen használata • Az értékszámok külön menetben való nyomása • A festékanyag eltérései • Az eltérő papírfajták Az erős nyomás miatt az értékszámok vastagok a széleik kontúrosak és átütnek a bélyeg papírján 1913. Turul 10 fillér különféle papírfajták

7. Érdekesség, hogy az újságbélyegeknél maradtak a hagyományos eljárás mellett, és 100 bélyegképes anyalemezekről készítették a 100 bélyegképes nyomólemezeket. 1899-től 1910-ig 312 darab ilyen nyomólemez készült. De mit is nevezhetünk lemezhibának? Lemezhiba a nyomólemezen vagy a nyomóhengeren megjelenő hiányosság, amely annak előállítása, szállítása, használata, raktározása stb. vagy rendeltetésszerű használata során keletkezik. Ez a hiba aztán általában rendszeresen és jellegzetesen ismétlődik az íveken. B1 1913 1900 Példa a betűk hibáiból. A B1 és B2 hiba több kiadá- son át fellelhető. B2 1909 1900

8. Rédey nem csak a bélyegekhez értett Rédey Miklós, államrendőrségi fő- és székvárosi kerületi kapitány és főkapitányi titkár, szül. 1868. decz. 7. Tatában (Komárom.); középiskoláit ugyanott és Győrött, jogi tanulmányait Győrött és Budapesten végezte 1891-ben Győr városánál lépett a rendőrség szolgálatába; itt írta első munkáját, mely a szakkörökben figyelmet keltett, mire Sélley Sándor a Budapesti rendőrség akkori főkapitánya meghívta őt a budapesti állami rendőrséghez fogalmazónak. 1896-ban a rendőrségi sajtóiroda vezetője s 1899-ben ker. kapitány. 1896 óta a főkapitánysági titkár tisztségét tölti be. A Győri Közlöny munkatársa volt 1890-92-ig és a Rendőri Lapoknak főmunkatársa tiz évig, mely idő alatt körülbelül 400 szakczikket írt ezen lapba. Czikkei a Rendőri Lapokban (II. A bizományi ügylet és a sikkasztás, A tudakozó irodák, A zálogjegy szédelgés sat.). Munkái: 1. Magyarország városi rendőrsége és annak újjászervezése. Győr, 1891. 2. Cselédügy rendezése. U. ott, 1891. (Különnyomat a Győri Közlönyből.) 3. Rendőri rendeletgyűjtemény. (I-VI. évfolyam.) Bpest, 1895-1901. 4. A budapesti állami rendőrség évi jelentései. 1895-1904. U. ott. Tíz kötet. (Hivatalos.) 5. Nyomozási eljárás bűnügyekben, a 130,000. V. B. 1899. sz. belügyminiszteri rendelettel kiadott utasítás. U. ott, 1900. 6. Jelentési minták a rendőrközegek részére a 130,000. B. M. sz. utasítás nyomán. Pótfüzet: A nyomozási eljárás bűnügyekben cz. munkához. U. ott, 1900. 7. A nyomozási eljárás nehézségei, U. ott, 1901. (Különnyomat a Rendőri Lapokból.) 8. Alaki eljárások a rendőri hatóságok előtt. Iratminták. Rendőrkapitányságok, szolgabiróságok és a nagyközönség használatára. U. ott, 1901. (Közigazgatási Könyvtár IV. évf. 6-8.). 9. Magyar gyülekezeti jog gyakorlati kézikönyve. U. ott, 1903. (Közigazgatási Könyvtár V. 2.) 10. Rendőrségi iratmintatár. U. ott, 1903. (Laky Imrével együtt.) 12. Szinházi rendtartás. U. ott, 1906. /Szinyei Miklós: Magyar írók élete és munkái/ Ide kapcsolódik a múltban nagy vitákat kavaró, Szécsi Artur által a Bélyeggyűjtő 1904. évi 4. számában felvetett vésnökjellel kapcsolatos felfedezése. Szécsi szerint ugyanis a turul rajzú bélyegeknél tapasztalható, ismétlődő pontszerű eltérések vésnökjelek. Az ezzel kapcsolatos érvek és ellenérvek hat éven át vívták csatájukat, mikor Reiner Ferenc az Allgemeine Anzeiger für Philatelie 1910. évi 13. számában szintén a vésnökjelek megléte mellett tette le a voksát. Újabb négy év telt el, mire végre Rédey simán klisérongálódásnak minősítette az addig vésnökjelnek vélt hibákat. Ma már tudni lehet, hogy neki volt igaza.

9. Ismétlődő lemezhibákról szakszerűen csak akkor beszélhetünk, ha azok ívhelyét azonosítani tudjuk. Ezek jelölésére meg kell adnunk a lemezhiba azonosító jegyeit és helyét. A helyét például így: D55 ez azt jelenti, hogy az adott lemezhiba a nyomdai ív D negyedében és ott az 55. ívhelyen van. Amennyiben ismert a nyomólemez száma is, akkor az római számmal jelezhető például így: XII/A48. Ez azt jelenti, hogy a tizenkettedik nyomólemez „A” nyomdai ívnegyedében a 48. ívhelyen található a jelzett lemezhiba. (Ez főleg Árvíz és Hadisegély bélyegeinknél lehetséges.) Kb3 K9 Ívhelyre azonosított lemezhibák

10. Az azonosító jegyek meghatározása egyetlen bélyegen belül történik. Ez lehet egy bővebb leírás, de lehet betűk és számok kombinációjából alkotott rendszer is. Ilyenkor célszerű először a lemezhiba kinagyított képét is megmutatni. Későbbiekben a betű és szám hivatkozás is elégséges lehet. Például a keretben lévő hibák jelölésére a „K” betű szolgál. Mivel a keretben több hiba is előfordul és a kereten belüli pozíciója sem mindegy, ezért ezeket a „K” betű utáni betű a pozíciót jelöli. Jelen példákban a „j” betű a jobb oldalt jelenti. A szám a jobb oldali keretbeli hiba azonosítószáma. 1900. Turul A Kj9 lemezhibás bélyeg és a Kj9 hiba nagyított képe Kj9 Kj11 1900 1913 A Kj11 lemezhiba 1900 és 1913-as kiadásokon

11. Szót kell ejteni még az értékszámokról. Ezek külön nyomási menetben kerültek a bélyegekre. Ez nem ritkán elcsúszásukat eredményezte a bélyegképhez képest. Az elcsúszás mértéke ingadozó néhány tized millimétertől egészen extrém mértékig lehetséges. A cél itt is a határeseteket mindjobban megközelítő darabok gyűjtése lehet. Turulrajzú bélyegek számelcsúszásai

12. Az értékszámoknak is vannak hibáik. Ezek neve értékszámeltérés. Néhány példa értékszámeltérésekre (ismét csak a teljesség igénye nélkül). Vastag – vékony értékszámok Értékszámtípusok Számtávolság különbség Egyéb értékszámhibák

13. A számtávolság különbségeket először 1924-ben Vasvári Ernő rendszerezte. A névértéket jelző, kétjegyű számok közti távolságon alapul véve két típusát különböztette meg az értékszámoknak. Az első típus (I.) számjegyközét 0,1 milliméterben, a második típusét (II.) 0,3 milliméterben állapította meg. A különbségek oka, hogy az értékszámok nyomólemezeit számtartó dúcokból állították össze. A dúcokba kerülő számokat fél quirt-tel (kizárással) ékelték ki. A fél quirt kerülhetett a két számjegy közé ill. azoktól jobbra vagy balra. Ha közéjük került a köztük lévő távolság 0,3 milliméterre adódott. Ha jobbra vagy balra, akkor a két számjegy közti távolság 0,1 milliméter lett. Hogy a fél quirt hová került az csak a szedőn múlott. Az ismert lemezek számjegytávolságai mindig azonos képet mutatnak. Ismert olyan lemez is, amelyben az I. és II. számjegytípus egymás mellett, összefüggő bélyegeken is előfordulnak (1906-os kiadásnál). Oka az lehetett, hogy a számtartó lemez megkopott vagy számjegyei kilazultak. I. típus Számjegyköz 0,1 milliméter II. típus Számjegyköz 0,3 milliméter

14. A javítás során az újonnan bekerült értékszámok ékelése nem volt azonos az eredeti ékelési módszerrel, így vegyes típusú értékszámok keletkeztek egy lemezen belül. A vastag vékony értékszámok kutatója, feldolgozója Schiller Dénes volt. Kialakulásukról szintén évtizednyi vita dúlt. A nyomáshibától a típusváltozatig mindennek titulálták. Ma már tudható, hogy az értékszámok vastagsága a magasnyomás sajátosságaiból ered, nevezetesen a nyomás erősségétől, a festékanyagától és a papír minőségétől függ. A számjegyek változatait Bíró Marcel foglalta rendszerbe. A változatok mind az egyjegyű, mind a két számjegyből álló értékjelzéseknél előfordulnak. A filléres értékeknél kétféle egyest, kétféle hármast, és háromféle ötöst talált. A koronás értékeknél négyféle egyest fedezett fel. A figyelmes szemlélő egyéb értékszámhibákat is találhat. 1900. Turul Vastag és vékony vonalas értékszámok egy bélyegen belül. Ebben az esetben az 1-es szám dúca magasabban volt, mint a nulláé. Mivel az értékszámok vastagsága csak a nyomáserősségtől függ az egyes szám vastagabb lett.

15. E35 1909. Turul E35 lemezhiba

16. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!