1 / 42

Munka Törvénykönyve

Munka Törvénykönyve. Készítette: Török Lajos Ph.D. Az előadás kulcsszavai. I. Munka Törvénykönyve II. Munkaviszony; A munkaviszony alanyai, A munkaszerződés; A munkavállaló kötelezettségei; A munkaviszony megszűnése; Végkielégítés III. Munkaidő, szabadság; IV. Kollektív szerződés;

lorie
Download Presentation

Munka Törvénykönyve

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Munka Törvénykönyve Készítette: Török Lajos Ph.D.

  2. Az előadás kulcsszavai I. Munka Törvénykönyve II. Munkaviszony; A munkaviszony alanyai, A munkaszerződés; A munkavállaló kötelezettségei; A munkaviszony megszűnése; Végkielégítés III. Munkaidő, szabadság; IV. Kollektív szerződés; V. Bérezési rendszerek; VI. Kötelezettségek megszegésének felelőssége A munkavállaló felelősége; A munkáltató felelőssége

  3. I. A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE • A munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb jogszabály (1992. évi XXII. törvény); • Szabályozza a munkaviszonyban szereplő két fél, a munkavállaló és a munkáltató legfőbb jogait és kötelezettségeit, előírja a munkaviszony formai és tartalmi szabályait. • Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyt létesítő felek nem egyenrangúak (jellemzően a munkáltató diktálja a feltételeket), attól eltérni nem szabad. (Ha mégis, akkor csakis abban az esetben, ha az a munkavállalónak kedvezőbb.) • Speciális területeken több jogszabály is kiegészíti. Például a közalkalmazottak munkaviszonyát a Közalkalmazotti Törvény is szabályozza.

  4. II. MUNKAVISZONY A munkaviszony a munkáltató és munkavállaló között létrejött jogviszony, melyet a felek írásbeli munkaszerződéssel létesítenek. A. A munkaviszony alanyai: • munkáltató, • munkavállaló.

  5. B. A munkaszerződés legfontosabb elemei: • a felek adatait; • megállapodást a munkakörben, • megállapodást a bruttó munkabérben (személyi alapbér – min. minimálbér, pótlékok) • megállapodást a munkavégzés helyében, • munkaviszony időtartamát, próbaidőt, munkaidőt, annak beosztását. Továbbá, például: • rögzíteni kell, ha a munkavégzés helye változtatható; • tanácsos megnevezni a munkáltatói jogkört gyakorló személyt, Hitelesítéseket: • a felek aláírását.

  6. C. A munkaszerződés időtartama: • határozatlan időtartamra szóló, • határozott idejű, ami azonban maximum 5 év lehet. A munkaszerződésben mind határozott, mind határozatlan időtartam esetén megállapodhatnak próbaidőről (ellenkező rendelkezés hiányában 30 nap), de ennek időtartama maximum 3 hónap (köztisztviselők 6 hónap, közalkalmazottak 4 hónap) lehet. A próbaidő alatt bármelyik fél azonnal megszüntetheti a szerződést, külön indoklás és jogkövetkezmény nélkül. Fontos tudni! • Egyes esetekben kötelező határozott időre létesíteni a munkaszerződést. • A határozott idejű szerződés határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően , vezetője tudtával, legalább egy munkanapot tovább dolgozik. (Kivéve, ha eredetileg 30 napnál rövidebb időre kötötték. Ekkor csak az eredeti időtartam ismétlődik.)

  7. D. A munkaviszony kezdete a munkába lépés első napja. (Ha ez nem a szerződéskötést követő nap, erre a munkaszerződésben feltétlenül utalni kell. E. A munkavállaló kötelezettségei: • a munkát köteles személyesen végezni, más személyt a munkavégzés teljesítésével nem bízhat meg; • köteles az előírt időben és helyen megjelenni; • a munkahelyen munkára képes állapotban kell megjelenni, amit a munkáltató jogosult és köteles ellenőrizni. • A munkavállaló feladatait a Munkaköri leírás tartalmazza. Ez a munka szerződés mellékletét képezi. Fontos tudni! A munkakörben részletezett feladatok munkáltató általi megváltoztatásához nem szükséges a munkaszerződés módosítása! Természetesen a dolgozónak el kell fogadnia a megváltozott munkaköri leírást.

  8. MUNKASZERZŐDÉS - minta amely létrejött - egyrészről a …………………….. (székhelye: …………………….. adószám: ……………………., képviselő: ……………………), a továbbiakban mint Munkáltató, - másrészről ……………………… (szül: ………………….., an: ………………, TAJ szám: ………………………….., adóazonosító jel: …………………………) ……………………... szám alatti lakos, a továbbiakban Munkavállaló között az alábbi feltételek szerint: Általános rendelkezések 1./ A felek rögzítik, hogy a Munkáltató a Munkavállalót ……………………. napjától alkalmazza határozatlan időtartamú főfoglalkozású munkajogviszony keretében. 3./ A Munkáltató és a Munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkajogviszony kezdetétől számított ……………. próbaidőnek minősül, az Mt. 81. § alapján. A próbaidő alatt mind a Munkáltató, mind a Munkavállaló jogosult a munkaviszonyt azonnali hatállyal írásbeli jognyilatkozattal megszüntetni. 4./ A Munkavállalóval szemben a munkáltatói jogokat a Munkáltató képviselője, azaz ………………………. gyakorolja, e tekintetben a munkaviszony létesítése, megszüntetése, a munkaszerződés módosítása, az átirányítás, kirendelés, fizetés nélküli szabadság engedélyezése, a kártérítési felelősség ügyében.

  9. II. Munkakör 1./ Felek megállapodnak abban, hogy Munkavállaló ………………………… munkakörben munkaidejét, energiáját teljes egészében a Munkáltató szolgálatába állítja. 2./ Felek tudomással bírnak arról, hogy az 1./ ponton túl Munkavállaló feladatát és jogkörét a Munka Törvénykönyve, a Munkáltató utasításai, továbbá a Munkáltatónál mindenkor hatályban lévő belső szabályzatok és a Munkavállaló részére adott belső utasítások, ill. a Munkáltató, vagy az általa kijelölt személy egyedi utasításai határozzák meg. 3./ A Munkavállaló felelős a munkaköréhez tartozó valamennyi feladat és kötelezettség ellátásáért a munkakörével járó feladatok végrehajtásáért. A Munkáltató eredményes működése érdekében köteles hatáskörében mindent megtenni. 4./ A Munkáltató és a Munkavállaló egybehangzóan kijelentik, hogy a Munkáltató a munkaszerződés megkötését megelőzően ismertette a munkavállalóval a munkakörébe tartozó feladatokat.

  10. III. Munkavégzés helye 1./ A Munkáltató és a Munkavállaló megállapodnak abban, hogy a Munkavállaló a munkaviszony tartama alatt változó munkahelyen (mindazokon a helyszíneken, ahol a Munkáltató bármely tevékenységet fejt ki) végzi munkáját. 2./ A Munkavállaló elsődlegesen munkáját az ………………………. szám alatti székhelyén folytatja. IV. Díjazás, munkarend 1./ A Munkáltató a Munkavállaló munkabérét bruttó …………...-Ft/hó összegben állapítja meg. 2./ A Munkavállaló munkaideje reggel 8,00 órától délután 17,00 óráig tart, amelyből egy óra fizetetlen étkezési szünet, azzal hogy a munkavállaló vezető állású dolgozóként munkáját maga szervezi. 3./ A Munkavállaló munkarendjét a Munkáltató határozza meg, köteles azonban a munkarendben történt változást megelőzően legalább 24 órával közölni. 4./ A Munkavállalót az alábbi juttatások illetik meg alapbérén túl: • - ………..-Ft étkezési hozzájárulás • - helyi közlekedési bérlettérítés.

  11. 8./ A munkavállaló kijelenti, hogy a jelen munkaszerződés létrejöttével egyidejűleg a munkáltató tájékoztatta a Munka Törvénykönyv 76. § (7) bekezdésében felsorolt feltételekről. 9./ A jelen szerződésben külön nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve és az egyéb munkaviszonyra vonatkozó jogszabályok és munkáltatónál mindenkor hatályos szabályzatok, illetve utasítások rendelkezései az irányadóak.

  12. 1./ a munkába lépés napjáról, A munkába lépés napja az első munkában töltött nap: …………… 2./ a bérfizetés napjáról, A bérfizetés napja legkésőbb a tárgyhót követő hónap 5. napja. Ha ez a nap szombatra vagy vasárnapra esik, az azt megelőző pénteki nap. 3./ az irányadó munkarendről, Munkaszerződés, vagy a munkáltató egyedi utasítása szerint 4./ a munkabér egyéb elemeiről, A Munkavállalót a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbéren felül a következő munkabér illeti meg: • rendkívüli munkavégzés esetén • a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladó, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetében 50 %-os bérpótlék, • a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetében 100%-os bérpótlék, 5./ a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának szabályairól, A munkavállalót megillető rendes szabadság mértékét, illetve a kiadás szabályait az Mt. 130-136. §-ai tartalmazzák. 6./ a felmondási idő megállapításának szabályairól, 7./ arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik vagy sem.

  13. Fontos tudni! A munkaszerződés alaki vagy formai hiányosságai esetén a munkaviszony automatikusan megszűnik.

  14. Egy estleges jogvita „A munkaviszonyban foglalt jogok és kötelezettségek csak akkor keletkeznek, változnak és szűnnek meg, ha a jognyilatkozatot erre jogosult személy teszi. Például az a humánpolitikai vezető, aki nem gyakorolja a munkáltatói jogokat, nem emelheti meg az alkalmazottak bérét és nem bocsáthatja el őket. Számos bírósági jogvita alapja, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlóját nem határozták meg egyértelműen, miáltal kétségessé válik a felmondás vagy más intézkedés jogossága.” Forrás: Dr. Ormai – Dr. Gál: Munkajogi praktikum

  15. Próbaidő jogellenes kikötése - PERKALAUZ Az ügy felperesével hat hónapos próbaidőben állapodtak meg a munkaszerződés megkötésekor. Néhány héttel a kikötött időpont lejárta előtt a munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntették. A munkavállaló utóbb megtámadta ezt a megállapodást. Az LB megállapította, a munkaszerződésnek ez az eleme semmis. Erre figyelemmel pedig a dolgozó már határozatlan időtartamú munkaviszonyban állt a munkaszerződés megszűnésekor. Forrás: Világgazdaság – PERKALAUZ 2005. június 3.

  16. F. A munkaviszony megszűnése: • a. Speciális esetekben automatikusan szűnik meg: • a munkavállaló halálával; • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével; • a határozott időre kötött szerződésben előírt idő leteltével. • b. közös megegyezéssel; • c. A munkaviszony megszűnhet felmondással is, mely lehet rendes vagy rendkívüli felmondás. 

  17. Rendes felmondás • Mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszüntetheti a határozatlan időre kötött munkaviszonyt írásos felmondással. • A törvény tiltja a rendes felmondást bizonyos munkavállalókkal szemben, például terhesség idején, szülést követő három hónap alatt, betegség miatti keresőképtelenség esetén. • A munkáltatónak kötelessége írásban megindokolni a felmondását, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkavállaló védekezhessen a vele szemben felmerült kifogások ellen. Az indoklásnak valósnak, egyértelműnek és okszerűnek kell lennie. • A munkavállalónak nem kell indokolnia a rendes felmondását. • A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem szolgálhat a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetéséhez. • A felmondási időlegalább 30 nap*, legfeljebb 1 év. *A törvény a munkában eltöltött évek figyelembe vételével 30 és 90 nap közötti minimális felmondási időt ír elő.

  18. Fontos tudni! • A határozott idejű munkaszerződést sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással, kivéve, ha a dolgozónak a hátralevő időtartamnak megfelelő (legfeljebb egy évi bérét kifizetik). Közös megegyezéssel természetesen megszűnhet. • Ha a munkáltató mond fel, a munkavállalót köteles a felmondási idő felében felmenteni a munkavállalás alól. Ha a munkavállaló mond fel, köteles munkában tölteni a felmondási időt.

  19. Rendkívüli felmondás • A munkáltató és a munkavállaló is megszüntetheti a munkaviszonyt rendkívüli felmondással, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. • Például a munkáltató nem fizet munkabért, nem biztosítja a biztonságos munkavégzés feltételeit, vagy a dolgozó munkáltató sérelmére bűncselekményt követ el. • Mindkét fél köteles írásban megindokolni a rendkívüli felmondást. Amennyiben az indoklás nem helytálló, annak jogkövetkezményeit - például kártérítési felelősség - viselni kell.

  20. Követelhető végkielégítés - PERKALAUZ Az ügy főszereplőjétől felmentéssel vált megmunkáltatója. A munkaügyi bíróság megállapította az intézkedés jogellenességét, és a munkáltatót a dolgozó továbbfoglalkoztatására kötelezte. Az ismét munkába állt egy év múlva fizetési felszólítást kapott. Ebben munkáltatója a felmentéskor elszámolt végkielégítést követelte vissza tőle. A felszólított nem fizetett, inkább bírósághoz fordult. Tekintettel azonban arra, hogy a bíróság a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését jogellenesnek találta, így olyan helyzet állt elő, mintha jogviszony meg sem szűnt volna. Következésképpen a felvett végkielégítés visszajár. Forrás: Világgazdaság - Perkalauz

  21. G. Végkielégítés A munkavállalót a következő esetekben illeti meg végkielégítés a munkaviszonyban eltöltött legalább három év munkaidő alapján: • ha a munkáltató rendes felmondása, • vagy a dolgozó rendkívüli felmondása alapján szűnik meg a munkaviszony, illetve • ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. • legalább 3 év esetén: 1 havi • legalább 5 év esetén: 2 havi • legalább 10 év esetén: 3 havi • legalább 15 év esetén: 4 havi • legalább 20 év esetén: 5 havi • legalább 25 év esetén: 6 havi illetmény • A közalkalmazottak számára a Közalkalmazotti törvény még fokozottabb védelmet jelent, és magasabb végkielégítéseket ír elő. • A végkielégítés mértékében ezektől az értékektől a munkavállaló javára el lehet térni, az eltérést azonban vagy a munkaszerződésben, vagy a Kollektív Szerződésben rögzíteni kell.

  22. A munkaszerződés módosítása • Közös megegyezéssel; • Jogszabályok változásával; • A Kollektív Szerződés változásával – ha az a munkavállalóra nézve kedvezőbb. A munkaviszonnyal, illetve munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések esetén a Bíróság Munkaügyi Tagozatához lehet fordulni ! De…

  23. Közvetítéssel is rendezhetők az érdekviták Gyakran veszik igénybe a cégek és a munkavállalók képviselői a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) segítségét. A leggyakoribb munkahelyi érdekkonfliktusok között lehet említeni a kollektív szerződés megkötésével, illetve betartásával kapcsolatos, valamint bérrel összefüggő vitákat, ahol elsősorban éves bérmegállapodás mértékét illetően nem találkoznak az álláspontok. A közvetítői szolgáltatás nyolc fordulóig ingyenes. Forrás: Baksa Roland – Világgazdaság 2005. november

  24. II. MUNKAIDŐ, SZABADSÁG A. A munkavégzés időtartama: • A rendes munkaidő mértéke napi nyolc óra (teljes munkaidőben foglalkoztatott), ha a munkaszerződés ennél kevesebbet ír elő, akkor rész munkaidős foglalkoztatásról beszélünk. • A kötelező munkaidő tehát napi 8 óra, heti 40 óra, de ez meghatározható heti vagy ennél hosszabb, de legfeljebb két havi keretben is. Fontos tudni! Részfoglalkoztatás esetén a munkavállalók juttatásai is arányosan járnak. Például négy órás foglalkoztatás esetén a minimálbér fele, a törvényes fizetett szabadság fele jár a dolgozónak.

  25. Munkaidő, szabadság • A napi munkaidő maximuma 12 óra, a heti munkaidő maximuma – egyenlőtlen munkaidő-rendszerek esetén – 48 óra • A munkaidő-rendszer azt jelenti, hogy a dolgozó napi munkaidejét milyen időbeni formában teljesíti. a. napi egyenlő munkaidő (azonos időben kezdés és befejezés); b. osztott munkaidő (a munkaidőt két részletben kell teljesíteni); c. heti egyenlőtlen munkaidő(a munkanap lehet rövidebb, illetve hosszabb, de a heti 40 órának ki kell jönnie); d. havi egyenlőtlen munkaidő (a vizsgált időszakban egyenlőtlenül teljesített munkaóráknak átlagosan heti 40 órát kell kiadniuk – ha a Kollektív szerződés másképp nem rendelkezik a munkaidőkeret maximum 2 hónap) ; e. osztott és egyenlőtlen munkaidő. 

  26. Munkaidő, szabadság • A munkaidő beosztásáról a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató jogosult dönteni. • Meg kell határozni a munkakezdés, illetve befejezés időpontját, és dönteni kell arról is, hogy a napi munkaidőt egyfolytában (osztatlanul) vagy több részletben, osztottan kell ledolgozni. • Túlmunkának a napi rendes munkaidőt meghaladó munka minősül. Éves szinten maximum 200 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, ami a kollektív szerződés alapján 300 órára növelhető. • A munka napi befejezése és másnapi újrakezdése között legalább 8 órás pihenőt (11 óra szünetet) kell biztosítani. • Heti két pihenőnapot kell biztosítani a dolgozó számára úgy, hogy ez számára legalább 40 óra egybefüggő pihenőidőt jelentsen. • Hivatalosan munkaszüneti napnak nyilvánított napokat szabadnapként kell kezelni.

  27. Munkaidő, szabadság B. Szabadság • A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. • Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a 25. életévtől a 45. életévig, az életkor arányában 30 munkanapig növekszik. • A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény ennél kedvezőbb feltételeket biztosít. • Az alapszabadságon felül bizonyos esetekben pótszabadság jár, melyet a munkaszerződésben, vagy a Kollektív Szerződésben szabályozni kell. • Az alapszabadság 25 százalékát a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni.

  28. IV. KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS • A kollektív szerződés a munkaadó és a munkavállaló érdekképviseleti szerve között jön létre. • A munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek gyakorlásának módját szabályozza. • A kollektív szerződés még a Munka Törvényétől is eltérhet, amennyiben ez a munkavállalóra nézve kedvezőbb feltételeket állapít meg. • Nem kell minden munkahelyen megkötni, viszont egy munkáltatónál csak egy köthető. • Ez szabályozza például a végkielégítéseket, a béren felüli juttatásokat, a munkakörülményeket, a költségtérítéseket, stb. • Amennyiben a munkaadó ezt a megállapodást a közalkalmazott munkavállalókat képviselő közalkalmazotti tanáccsal köti, akkor ezt Üzemi Megállapodásnak nevezzük.

  29. Indulnak a kollektív béralkuk Nemcsak az egyéni béralku vagy az országos érdekegyeztetés eredményeként születő minimálbér határozhatja meg a kereseteket, hanem a kollektív szerződések is. Míg az országos minimálbér 2004-ben 53 ezer forint volt, 130 hazai cég vállalta a kollektív szerződésben, hogy ennél is magasabb legkisebb jövedelmet garantál dolgozóinak. Forrás: Világgazdaság -2005. november 18.

  30. V. BÉREZÉSI RENDSZEREK Alapvetően három bérezési rendszert különböztetünk meg, időbért, teljesítménybért és ezek kombinációit. a.Időbér, melyet olyan esetben célszerű alkalmazni, amikor a dolgozó teljesítményét, munkaintenzitását nem lehet közvetlenül mérni. Ebben az esetben a munkabért a munkában eltöltött idő arányában kell számítani. b.Teljesítménybér, melyet olyan esetekben alkalmaznak, amikor a teljesítmény tényszerűen mérhető. Ezt a tiszta jutalékos rendszernek is nevezzük. c. Időbér és teljesítménybér kombinációi. Erre példa az alapbér és jutalék, vagy csökkentett alapbér és jutalék rendszere. Ebben az esetben a munkabér egy része biztosított, a másik része pedig az elért teljesítménytől függ. A munkabér a munkakör jellegétől, a munkavégzés körülményeitől függően pótlékokkal egészülhet ki, amit a munkaszerződésben, vagy a Kollektív Szerződésben kell szabályozni. 

  31. VI. KÖTELEZETTSÉGEK MEGSZEGÉSÉNEK FELELŐSSÉGE • A munkavállaló felelőssége a fegyelmezetlen magatartásáért; • A munkavállaló felelőssége a károkozásért: • 1. Felelősség a kárt előidéző magatartásért; • 2. Felelősség a hiányért; • A munkáltató felelőssége az okozott kárért.

  32. A munkavállaló felelőssége a fegyelmezetlen magatartásáért • Feltétel, hogy a munkavállaló kötelezettségeit vétkesen, tehát felróható módon, ne gondatlanul szegje meg. • A munkavállalót fegyelmezetlen magatartásáért csak akkor lehet felelősségre vonni, ha a Kollektív Szerződés ilyen értelemben rendelkezik. • A Kollektív Szerződésben szabályozni kell az eljárás szabályait, és biztosítani kell a dolgozó védekezésének lehetőségét. A kötelezettségeit vétkesen megszegő munkavállalóval szemben hozható hátrányos jogkövetkezmény végső határideje egy év. • Ennek hiányában csak a munkaviszony megszüntetésével lehet vele szemben eljárni.

  33. A munkavállaló felelőssége a károkozásért A törvény a kártérítési felelősség területeit két csoportba osztja. Ide tartozik a munkavállaló kárt előidéző magatartása által okozott felelősség, valamint a hiány esete. 1. Felelősség a kárt előidéző magatartásért A felelősség feltételei: • A munkaviszony fennállása a felek között; • A kötelezettség megszegése, a magatartás vétkessége; • A kár bekövetkezése a munkavállaló magatartása következtében. A felelősség mértéke: • A Munka Törvénykönyve alapján gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének 50%-át nem haladhatja meg. • Ha a munkavállaló a kárt szándékosan okozza, akkor a teljes kárt köteles megtéríteni!

  34. 2. Felelősség a hiányért A felelősség feltételei: • A dolgok leltár, vagy jegyzék szerinti átadása; • Elszámolási kötelezettség elismerése mellett történt átvétel; • Állandó őrizetben tartás, kizárólagos használat; • A hiány bekövetkezése; • Leltár esetében szabályszerű és teljes körű leltár felvétele. A munkavállaló a vétkességtől függetlenül a teljes hiányért felelős. A leltárt csoportos leltárfelelősségi megállapodás alapján kezelők a hiányért átlagkeresetük arányában felelnek, de ez nem haladhatja meg hat havi együttes jövedelmüket. Mentesség lehetőségei: • Ha a hiány a dolgozótól független okból következik be, • Ha elháríthatatlan külső körülmény okozza azt. 

  35. A munkáltató felelőssége az okozott kárért A munkaadó a munkavállalót ért kár teljes mértékéért felel, amennyiben: • A kár a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett; • Azt a munkáltató működési körébe eső ok idézte elő; • A munkáltató el tudta volna hárítani a kárt, de nem tette ezt meg. Mentesül azonban a kár azon része alól, melyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. Általános szabály, hogy a munkáltató a vétkességére tekintet nélkül felel az okozott kárért, azonban a törvény akisvállalkozások védelme érdekében kivételt tesz. A tíz főnél kisebb létszámot foglalkoztató munkaadónak csak vétkessége esetén kell felelnie az okozott kárért.

  36. Naponta akár háromszor is megjelenhetnek a cégnél a munkaügyi felügyelők A színlelt szerződéssel történő, illetve a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, a bejelentés elmulasztása, a jogellenes munkaerő-kölcsönzés, akár tízmillió forintba is kerülhet egy vállalkozásnak. A kevésbé súlyos jogsértésekért maximum nyolc milliós büntetéssel fenyítik a munkaügyi felügyelők a szabálytalankodó cégeket. Ez a mérték szabható ki ha például a nőket, fiatalkorúakat foglalkoztatnak szabálytalanul, megsértik a teljesítmény-követelményre, illetve kollektív szerződésben foglalt bérre vonatkozó rendelkezéseket vagy ellehetetlenítik a szakszervezetek működését.

  37. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) által kiszabható 20 milliós büntetés azokat a munkaadókat érinti, akik a súlyos jogsértések közül többet is elkövetnek. A bírság feleződik a húsz főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál. Forrás: Koczó Ildikó interjúja Papp Istvánnal, az OMMF elnökével - Világgazdaság – 2005. december.

  38. Fontos tanács! A munkaszerződést mindig figyelmesen olvassuk el! Ez a munkáltató számára nem tűnik bizalmatlanságnak, ellenkezőleg, ezzel is bizonyíthatjuk, hogy komolyan vesszük a ránk váró feladatot!

  39. KÉRDÉSEK • Ismertesse a munkaszerződés legfőbb tartalmi elemeit! • Ismertesse a munkaviszony megszűnésének formáit! • Mutassa be a munkaidő-rendszereket! • Ismertesse a bérezési rendszereket! • Melyek a leltárhiányért való felelősség feltételei?

  40. SZÁMONKÉRÉS - KAPCSOLÓDÁS • Zárthelyi dolgozat; Vend. szervezése és gazdálkodása – Komplex gyakorlat

  41. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related