Nemzetközi gazdaságstatisztika

1. Nemzetközi gazdaságstatisztika • Konzultáció

2. Tárgya, feladata A gazdaságstatisztika tárgya: a múlt és a jelen gazdasági jelenségeinek és folyamatainak megismerése, elemzése - a jövőbeni cselekvés megalapozása érdekében. Az általános statisztikában megismert módszereket használják arra, hogy nemzetgazdasági és vállalati szinten a gazdasági teljesítményeket objektív mérőszámokkal minősítsék. A minősítés egyidejűleg jelent helyzetértékelést és térbeli vagy időbeli összehasonlítást. A nemzetközi gazdaságstatisztika feladata: - megbízható módszereket biztosítani a nemzetgazdaság állapotának vizsgálatához - a gazdasági folyamatok nyomon követése - nemzetközi, illetve térségi összehasonlítás

3. Eszközei: - vizsgálati módszerek - fogalmak - mutatószámok és azok rendszerei - osztályozások - matematikai modellek

4. Módszerei Módszerei, fogalmai, osztályozásai nemzetközi összehasonlítást tesznek lehetővé. A nemzetközi módszerek adaptálásának szempontjai: - a korábbi módszertannal kialakított adatsorok folytathatóak legyenek, -láncolás Janus év alkalmazásával, - a nemzetközi metodikát úgy alkalmazzák, hogy abból többféle adat legyen nyerhető (pl. az nemzetközileg ajánlott osztályozást alkalmazzák, de a hazai igények szerint tovább részletezik) A vállalkozási szférában alkalmazott módszerek nem térnek el alapvetően a makrostatisztikában alkalmazott módszerektől.

5. A nemzetközi gazdaságstatisztika hagyományai • Korai számlálások : a népesség, a föld, a vagyon számbavételére törekedtek (adók kivetése, katonai sorozások) • A ágazati statisztikák kialakulásának kezdetei (mezőgazdasági, bányaipari, külkereskedelmi statisztikák, stb.) • A 19. század végére kialakult a nemzetgazdasági szintű gazdaságstatisztika. • Az 1980-as évektől érvényre jut az ágazati statisztikákat integráló – a nemzetközi ajánlásokhoz is igazodó - nemzetgazdasági mérlegrendszer. • A nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében tett magyar lépések: • Az ENSZ Statisztikai Bizottsága keretében kialakított módszertani ajánlások figyelembe vétele, • Egyéb nemzetközi szervezetek (FAO, ILO, WHO,WTO, Világbank, IMF) metodikájához igazodás • Az EUROSTAT által előírt módszerek alkalmazása

6. Központi Statisztikai Hivatal Elnöke: Dr. Vukovich Gabriella A KSH jellemzői: • nagy múltú szervezet, • a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik, • szakmailag önálló, • országos hatáskörű szervezet. Fő feladatai: • adatfelvételek megtervezése, • adatok felvétele, • adatok feldolgozása, • adatok tárolása, • adatok elemzése és közzététele, • az egyedi adatok védelme.

7. EUROSTAT • Európai Közösség Statisztikai Irodája • Alapítása: 1953, Luxembourg • Az Európai Bizottság főigazgatóságainak egyike • Igazgatója: Yves Franchet • Felügyeletet ellátó: Joaquín Almunia Főbb feladatai: • a közösségi politika kidolgozásához, bevezetéséhez és értékeléséhez szükséges információk biztosítása; • közösségi statisztikai információk széleskörű terjesztése. A tudományos függetlenség, megbízhatóság, tárgyilagosság, hitelesség, költségarányosság, statisztikai titkosság és átláthatóság elvével összhangban működik.

8. Az EUROSTAT tevékenysége Az EUROSTAT összegzi: • 27 EU tagország, • Egyéb országok, • Svájc, • USA, • Japán nemzeti statisztikai hivatalai által összegyűjtött adatokat. A követendő statisztikai programok kidolgozásában részt vesz: • EUROSTAT, • Európai bizottság főigazgatóságai, • az uniós tagállamok nemzeti statisztikai intézményei.

9. Az EUROSTAT funkciói Európai Statisztikai Rendszer: • EUROSTAT, • hivatalos statisztikákat összegyűjtő statisztikai intézetek, • minisztériumok, • szervezetek, • központi bankok. A monetáris, pénzügyi és fizetési egyenleg statisztikák bizottsága: • EUROSTAT, • Európai Központi Bank, • tagországok központi bankjai, • nemzeti statisztikai hivatalok, • Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága.

10. EUROSTAT felépítése • Statisztikai információs rendszerek, kutatás és adatelemzés, Phare programokban részt vevő országokkal technikai együttműködés. • Gazdasági statisztikák, gazdasági és monetáris konvergencia. • Információterjesztés, közlekedés, harmadik országokkal való technikai együttműködés, kereskedelmi statisztikák. • Vállalati statisztikák. • Szociális és regionális statisztikák, földrajzi információs rendszer. • Mezőgazdasági, környezetvédelmi és energiaügyi statisztikák.

11. EUROSTAT kiadványai, adatbázisai Az EUROSTAT saját kiadói politikával, katalógussal és terjesztői hálózattal rendelkezik. Az EUROSTAT statisztikáinak megjelenési formái: • EUROSTAT Évkönyv, • Statisztikák Röviden: kutatások és tanulmányok, • Eurostatisztikák: gazdasági elemzés, • Európa Szociális Portréja: 25 tagállam társadalmi helyzetképe. • Az EU Gazdasági Mutatója: makroökonómiai adatok, • EU-panoráma,

12. Statisztikai alapelvek • Fontosság, pártatlanság és egyenlő hozzáférhetőség, egyenlő feltételek mellett • Szakszerűség • Módszerismertetési kötelezettség • Az adatokkal való visszaélés megakadályozása • Gazdaságosság • Bizalmas adatkezelés • Jogi szabályozás • Nemzeti koordináció • Nemzetközi koordináció • Nemzetközi statisztikai kooperáció

13. A magyar statisztikai szolgálat az európai áramlatban A KSH 1989-1994 közötti válságának okai: • Az adatszolgáltatók köre hirtelen bővült. • A közlési hajlandóság romlott. • Nőtt az adatok felhasználóinak száma. • Fokozódott a nyilvánosság szerepe.

14. A magyar statisztikai rendszer harmonizációja A harmonizáció kettős követelménye: • Tagfelvételhez szükséges jogi környezet megteremtése. • Pontos, összehasonlítható kép a gazdaságról, társadalom állapotáról, változások trendjeiről. • 1992 Közös Nyilatkozat • KSH EUROSTAT

15. 1993. XLVI. törvény „ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”

16. 1993. XLVI. törvény „ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni (átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.”

17. 1995. évi üzleti és kutatási célú adatszolgáltatásról szóló törvény „…kiadhatóak legyenek a statisztikai név- és lakcímjegyzékek, a népesség-nyilvántartást is felhasználhassák reprezentatív minták összeállításához, de nem szabad olyan ismérvet megjelölni a minta kiválasztásakor, amely „érzékeny” adatra vonatkozik.”