A BIBLIA HÍRES VADNÖVÉNYEI
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 39

A BIBLIA HÍRES VADNÖVÉNYEI PowerPoint PPT Presentation


  • 108 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A BIBLIA HÍRES VADNÖVÉNYEI. A Biblia névadó növénye: papírsás (Cyperus papyrus).

Download Presentation

A BIBLIA HÍRES VADNÖVÉNYEI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A biblia h res vadn v nyei

A BIBLIA HÍRES VADNÖVÉNYEI


A biblia h res vadn v nyei

A Biblia névadó növénye:papírsás(Cyperus papyrus)

A "Biblia" név a görög biblion szó többes száma. A biblion szó jelentése: könyvtekercs.A Bibliajelentése: Könyvek. A régi könyveket a biblus vagy papyrus cserje szárából szeletelt hártyákra írták és innen eredt a szokás, hogy magát a könyvet Biblos-nak vagy kicsinyítő szóalakban Biblion- nak nevezték.

A papyrus vagy papírsás a Nílus völgyében él (2 Móz 2,1.3.5), feltétlen megkívánja a vizet, rövidebb szárazság, alacsony vízállás is elpusztítja (Jób 8,11; Ézs 19,6—7 és 58,5). A sás aratása nem lehetett veszélytelen munka, mert benne sakálok tanyáztak (Ézs 35,7). Csináltak belőle csónakot is; ezek a Níluson közlekedtek.


A biblia h res vadn v nyei

Jézus életéhez, halálához kapcsolódó növények

Jézus Krisztus születésekor a napkeleti bölcsek "ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát" (Mk 2,11). Már az Egyházatyák is szimbolikus jelentést láttak ezekben az ajándékokban: Jézus királyságának, istenségének és szenvedésének jelképeit. Lelki szempontból úgy is értelmezhetjük az ajándékokat, mint a szeretet aranya, az ima tömjénje és a hit mirhája.


A biblia h res vadn v nyei

Valódi v. arab tömjénfa (Boswellia sacra)

tömjén (olibanum)

A Napkeleti Bölcsek három ajándékának egyike. Az egyik legősibb kultikus füstölőszer, füstje jelképezi az Istenhez felszálló hálaimát. Az ókorban valamennyi templomban égették, hogy kiűzze, távol tartsa a gonosz erőket és megtisztítsa a teret; az arannyal és egyéb drágakövekkel egy rangban álló illatszer volt, ezért a hatalom jelképének is számított. Palesztinába importálták, Sába királynője számított az egyik legnagyobb szállítónak, emiatt vállalkozott veszélyes útjára Salamon királyhoz. A tömjénfüst belélegzése ma is a lélekre és a közérzetre egyaránt felemelően és nyugtatólag hat.


A biblia h res vadn v nyei

Valódi mirhafa (Commiphora mirrha)

mirrha

A mirhafa törpefa vagy cserje, mely Dél-Arábia és Észak-Afrika őshonos növénye. A zsidók csak cserekereskedelem útján jutottak hozzá (Ez 27,17—21), valódi kincsnek számított (Ézs 39,2). A fa dús gyantajáratú ágvégein izzadja ki apró cseppek formájában a levegőn gyorsan megszilárduló ragadós balzsamot). A szent kenetnek is egyik fontos alkotórésze volt (Kiv 30,23). Borral keverve bódító ital készült belőle, amely a halálraítéltek számára a fájdalom és a félelem enyhítésére szolgált (Péld 31,6).Jézust is megkínálták ilyen itallal keresztre feszítése előtt, de ő nem fogadta el (Mk 15,23).Illata és erős konzerváló ereje miatt holttestek bekenésére is szolgált. Nikodémus "mintegy száz font mirha- és áloékeveréket hozott", s ezzel együtt göngyölték gyolcsba Jézus holttestét (Jn 19,39).


A biblia h res vadn v nyei

Nárdusz (Nardostachys jatamansi)

A jatamansi jelentése: a növény, melynek szára olyan, mint az összecsomósodott hajfürt, azaz gyökerei olyanok, mint a himalájai aszkéták összetapadt hajkoronája.A Himalája magas hegyeiben honos, 3000–5000 méteres magasságokban terem. A növénynek lilás-sárga virágai vannak, és nagyon ritka. Illata kellemes.A gyökértörzsének olaja drága, értékes. Ezt is használták Jézus testének bebalzsamozásánál.


A biblia h res vadn v nyei

Szír krisztustövis(Ziziphus spina-christi)

A hagyomány alapján feltételezhető, hogy a tövisek, melyekből Jézus koronáját fonták a szír krisztustövis hajtásain voltak. A 4-8 méter magasságú fa ma is gyakran megtalálható Palesztina forró síkságain és völgyeiben. Ágtövisei általában nem haladják meg az 1-3 cm-t, de hosszuk még egy növényen belül is változó. A hosszú tövisű változatok alkalmasak lehettek a töviskoszorú készítésére, a fájdalom okozásra és Jézus megalázására. Jézus Krisztus kihallgatása során Pilátus előtt királynak vallotta magát, és királyi méltóságát, rejtett isteni dicsőségét a legnagyobb megaláztatásban is megőrizte. (Jn 18,36-37). Azt, hogy az ő országa nem ebből a világból való már igazolta virágvasárnapi bevonulása, amikor szelíden, szamárháton érkezett Jeruzsálembe. Fegyverek és hadsereg nélküli királyságát, uralmának gyengeségét a római katonák nevetségessé próbálták tenni azzal is, hogy tövisből koronát fontak és fejére tették (Mt 27,29).


A biblia h res vadn v nyei

Bibliai eseményekhez kapcsolódó növények


A biblia h res vadn v nyei

A valószínűsített „égő csipkebokor”:

Vérvörös szeder (Rubus sanguineus)

„És megjelent neki az Örökkévaló angyala tűzlángban a csipkebokor közepéből; és ő látta; hogy íme a csipkebokor ég tűzben, de a csipkebokor nem emésztődik meg.” (2Mózes 3:2.)

Moffat szerint bármelyik tüskés bokor lehetett az égő csipkebokor. Szerinte a szöveg helyes értelmezése:„angyal jelent meg neki tűz lángjában lebegve egy tüskebokor felett”

A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja.( A menóra nem tévesztendő össze a hanukiahnak nevezett kilencágú gyertyatartóval)


A biblia h res vadn v nyei

Az „illatos nád”: arab citromcirok, tevefű(Cymbopogon schoenanthus)

A görög kalamosz (nád) szót Károli Gáspár kálmusnak fordította, így a növényt a hazánkban élő kálmosra (Acorus calamus) értették, de az a faj nem élt a Szentföldön


A biblia h res vadn v nyei

A bibliabéli „konkoly”:a konkolyperje(Lolium temulentum)

„Amíg az emberek aludtak, eljött az ellenség, konkolyt vetett a búza közé és elment” – így szól a bibliai példabeszéd. A következmény igen veszedelmes volt. A sütés-főzés során ugyanis nem bomlottak le a konkolyperje szemtermésében lévő loliin nevű mérgező hatóanyagok, melyekből ha csak 3-5 gramnyi került is a lisztbe, már fejfájás, görcs, keringési zavar, súlyosabb esetben fulladásos halál következhetett be.(E fű hazánkban is előfordul szórványosan, szédítő vadóc a neve).

(A nálunk élő, szép virágú konkoly a Szentföldön nem fordul elő, így a konkolyos példázatok a konkolyperjére vonatkoznak.)

Konkoly (Agrostemma)


A biblia h res vadn v nyei

Mi lehetett a manna?

„Man ha? Mi ez?”-kérdezték az izraeliták, mikor sivatagi vándorlásaik során az égből, fehér daraszerű, ehető gömböcskék hullottak, melyek fogyasztása megmentette őket az éhhaláltól. Vita tárgya volt e táplálék mibenléte. Egyesek szerint kékmoszatok lehettek, mások szerint zuzmók, ill. cserjéken létrejött „izzadmányok”.

Izzadmány elmélet a legvalószínűbb! Pajzstetvek csípése nyomán a mannacserjén sejtburjánzással édes ízű bőrszöveti izzadmány képződött, amely gyorsan megszilárdult és fehér golyócskák formájában hullott a földre. Hajnalban szedték, mert gyorsan bomlott.

Mannacserje(Tamarix mannifera)

Jellegzetes pusztai növény, levelei az arid viszonyokhoz jól idomultak


A biblia h res vadn v nyei

Keserűfüvek

Törpekatáng (Cichorium pumilum)

A Pészach, a „kovásztalan kenyér ünnepe”

Akkor tartják, amikor mi a húsvétot.Az izraeliták köszönetet mondanak a tavaszi gabonatermésért, az árpáért. Az ünnep alatt bárányt esznek, hozzá kovásztalan kenyeret és keserű növényeket (mint pl. a cikória, keserűsaláta), emlékezve az Egyiptomból való menekülésre.

Keserűsaláta(Reichardia tingitana)


A biblia h res vadn v nyei

Ürömfajok

Kellemetlen keserű ízüket emlegetve, a prófétai keserűség jellemzésére is szóba hozzák (Móz 29,18; Jer 23,15; Hós 10,4).Hasonlítható e növényekhez a házasságtörés is (Péld 5,4). A Jelenések könyvében pedig arról olvashatunk, hogy a vizek megkeserednek, mert azokat ellepi az üröm (Jel 8,10—11).

Sivatagi üröm (Artemisia herba-alba)

Júdeai üröm (Artemisia judaica)


A biblia h res vadn v nyei

Vadtök(Citrullus colocynthis)

„Kiméne azért egy a mezőre, hogy paréjt szedjen. És holmi vad indákra találván, tele szedé az ő ruháját azokról sártökkel, és mikor hazament, belevagdalta a fazékba főzeléknek; de nem tudta, hogy mi az? Mikor azután feladták a férfiaknak, hogy egyenek, és ők enni kezdének a főzelékből, felkiáltának és mondának: Halál van a fazékban, Isten embere! És nem bírták megenni” (Királyok II. könyve 4,39—40)

A vadtök keserű gyümölcse erős hashajtószert tartalmaz, amelyből túl nagy adagnak halálos a hatása. A prófétákat az éhség hajtotta, azért szedtek vadtököt. A vadtökből bőven akad a Negev-sivatagban és a Sínai-félszigeten. Ehető magvaiból a beduinok ínséges időkben kenyeret készítettek. A vadtök hasonlít rokonára, a görögdinnyére. .


A biblia h res vadn v nyei

Szíriai „izsóp”, szíriai szurokfű (Origanum syriacum)

A bibliai izsóp nem azonos a nálunk élő, valódi izsóppal, hanem egy oregáno (szurokfű)faj. A zsidók e növény ágaival hintették meg az ajtófélfát (2 Móz 12,22), tisztító vízzel kapcsolatban is használták (4 Móz 19,6), sőt bélpoklosság ellen is (3 Móz 14,4...).(Leprásokat „izsópos” vízben fürdették.)


A biblia h res vadn v nyei

Beléndek (Hyoscyamus aureus)

A beléndek levelein ragadós mirigyszőrök vannak, és a hyoscyamin nevű mérgező alkaloidot tartalmazza. Ennek révén a beléndek a bibliai országok egyik olyan növénye volt, amely határesetnek számított a gyógyír és a kábítószer, az orvoslás és varázslás között. Kleopátra ópium, beléndek és egyéb hallucinogén növények borba keverésével készített afrodiziákumot. A Mózes könyveiben felsorolt parancsolatok megtiltották az izraelitáknak az orgiákkal egybekötött áldozásokat. Márk evangéliuma tartalmaz egy utalást arra, hogy a beléndeket kábítószerként használták.


A biblia h res vadn v nyei

Szerencsegyökér (Mandragora autumnalis)

A Teremtés könyve szerint Jákob két felesége, Lea és Ráchel, állandóan versengtek Jákob kegyeiért. Lea több fiat szült Jákobnak, Ráchel azonban meddõ volt. Lea egyik fia, Ruben a mezõn mandragóra-bogyókat talált(Ter.30,14-16), amit az anyjának adott. Ráchel kért Leától a mandragóra-bogyókból és ellenszolgáltatásul megengedte,

hogy Jákob Leával háljon, aki azonnal fiat fogant. Isten végül meghallgatta Ráchelt és ,,megnyitá az õ méhét”; és õ is szült fiat Jákobnak. A Bibliában történik elõször említés egy növényrõl, amit késõbb a ,,szerelemalmájának” neveztek és amit ma is nagyra értékelnek feltételezett nemi vágyat gerjesztõ hatása miatt.


A biblia h res vadn v nyei

Máriatövis (Silybium marianum)

A máriatövis az összes tüskésnövény közül a leggyakrabban látható Izraelben. Az utak szélén nő. Magvai a silymarin nevű hatóanyagot tartalmazzák, amelyet akut és krónikus májmegbetegedések, májelzsírosodási hajlam, sárgaság és akut hepatitis (májgyulladás) esetén alkalmazzák ma is. A silymarin támogatja a máj méregtelenítési működését, és segít regenerálódásában. A máriatövis magvai ezen kívül éteres olajat és keserűanyagokat is tartalmaznak, amelyek az epe működését serkentik. A máriatövis-kúra folyamán természetesen nem szabad alkoholt fogyasztani!


A biblia h res vadn v nyei

Fák,

amelyekből épületeiket, szerszámaikat készítették


A biblia h res vadn v nyei

Libanoni cédrus (Cedrus libani)

A Biblia egyik leggyakrabban említett növénye, mert a fönségest, a hatalmast jelenti: az eljövendő Messiás szimbóluma.A Biblia 75 helyen említi a cédrust. Fája kemény, mellékterméke a cédrusolaj. A rablógazdálkodás következtében a kipusztulás fenyegeti .

A leírások szerint I. Szethosz fáraó cédrusfát vágat a Libanon-hegységben az Amon-szentély építésére, akárcsak Salamon (1 Kir 5,6—10 stb.).A bibliai szerzők, akárcsak Csontváry, valami különleges szépséget, erőt és kecsességet éreztek a fában (Zak 11,1—2; Zsolt 29,5 és 104,16)


A biblia h res vadn v nyei

Jeruzsálemi fenyő (Pinus halepensis)

Szilárdsága jó, ezért építkezéseknél használták. Salamon a templomépítéshez a fenyőt Hirámtól szerezte (1 Kir 5,8—10), de az egyszerűbb házak mennyezete is ebből készült (Én 1,17). Honos faj Palesztinában (Ez 44,14), de ültették is (Ez 41,19); egyébként pedig az eszterág nevű madár kedvelt fészkelő fája (Zsolt 104,17).... Jézus keresztfáját bizonyára ebből a sudár, szálegyenes törzsű fából, az aleppói fenyőből készítették, amelyikből akkoriban, Jézus korában óriási erdőségek voltak a Szentföldön.


A biblia h res vadn v nyei

Ciprus, goferfa (Cupressus sempervirens)

Az egykor nagy tömegben élő európai ciprus ma már csak Kilikia dombvidékén és Libanon ezer méter feletti oldalain található vadon. A júdeai hegyek bennszülött, szárazságtűrő örökzöldjének erős, tartós, aromás illatú törzse kiváló szerszám- épület- és bútorfa volt már a bibliai időkben is. Mint örökzöld fa, kezdetben az örök életet és a bölcsességet jelképezte, majd a halál jelképe lett. Ezért jellegzetes ma már minden mediterrán temetőben. A Biblia leírása szerint Noé bárkája egy goferfából (ciprusból) készült nagy méretű hajó volt, melyet Noé Isten parancsára épített, hogy megmentse családját és a föld állatvilágát az özönvíztől.


A biblia h res vadn v nyei

Föníciai boróka, hangafa (Juniperus phoenicea)

A „legmediterránabb” borókák közé tartozik: az aleppóifenyőhöz hasonlóan végig kíséri a mediterrán partokat D-Európától Kis-Ázsiáig, É-Afrikáig. Tömött bokor vagy kisebb fa, néha egészen a földhöz simuló. A napos meleg helyeket kedveli, a szárazságot egész jól bírja. 

„Mert olyanná lesz, mint a hangafa a pusztában, és nem látja, hogy jó következik, hanem szárazságban lakik a sivatagban, a sovány és lakhatatlan földön.”(Jeremiás próféta könyve 17. rész, 9. vers)Dániel könyvében olvasható a „magános hangafa” története, melyet a föníciai borókával azonosítottak.


A biblia h res vadn v nyei

Akáciák „(sittimfák)”(Acacia spp.)

Magyar bibliafordításban tévesen: akácok.

(Az akác észak-amerikai faj, nem élhetett a Szentföldön!)

Finom faanyagából készültek a szent sátor és az áldozati-illatosító oltár, tartozékai (2 Móz 25., 26., 27., 30., 35., 36., 37. és 38. fejezet).A kőtáblák ládáját is akáciából faragták (5 Móz 10,3),sőt hárfa is készült belőle (Mik 6,5).


A biblia h res vadn v nyei

Tölgyek (Quercus spp.)

Táborhegyi tölgy ( Q. ithaburensis)

Palesztin tölgy (Quercus coccifera)

A Bibliában elsősorban a táborhegyi tölgyről esik említés. A tölgy kérgéből kivont cserzőanyagot akkoriban a birkabőrök cserzésére használták, magas tannin-tartalmuk miatt, de alkalmazható volt gyógyításra is: a cserzőanyagok képesek kicsapatni a fehérjéket, így vérzést csillapítanak, gyulladást lohasztanak.

A tölgyek a „szent fák” közé tartoztak, a büszkeség és az erő szimbólumai voltak.


A biblia h res vadn v nyei

A Szentföld terebintfái(terpentinfái)

Balzsampisztácia

Atlanti pisztácia

Mézgafa (masztixfa)

A terpentinfákat különös tisztelet övezte Palesztinában. Ilyenek voltak a nevezetes sikeni (1 Móz 36,41), az ofrai(Bir 6,11) és jábesi(1 Krón10,12) példányok. Az utóbbi helyen több lehetett belőle, mert egy völgy is a terpentinfáról kapta nevét (1 Sám 17,2).A terpentinfa a bálványimádással kapcsolódik össze, alatta állították fel a zsidók a bálványoltárokat (Ez 6,13).A mézgafából nyerték a masztix-gyantát, amely még ma is értékes.


A biblia h res vadn v nyei

Keleti ámbrafa(Liquidambar orientalis)

E fa mézgája adja a közel-keleti sztórax-gyantát. Füstölőszer volt, de a drogként is hasznosították (2 Móz 30,34). Kisméretű fa vagy bokor, virágai nagyon szép narancsszínűek, virágzása csodálatos látványt nyújt. Kisázsiában és Szíriában, valamint Galileában honos . Számon tartották a gyógyászati célon túl parfümként is.


A biblia h res vadn v nyei

Babérfa (Laurus nobilis)

A babérkoszorú a költők, atléták győzelmi jelvénye volt.

A babér a Földközi-tenger térségének egyik tipikus örökzöld növénye. Valahányszor szóba kerülnek az észak-izraeli Karmel-hegység szépségei, mindenki megemlíti a babérfákat. Levelei illatozó éteres olajban gazdagok, és fűszerként használatosak. Az olajat gyógyászati célokra is használják. Olaja serkentően hat az álmodásra, és szárnyakat ad a fantáziánknak. Jóslásnál is ezt alkalmazták. A babér a jövendőmondás növénye. Élesíti az elmét és az érzékelést. Keverékeit a delphoi jósdában is használták füstölésre. Pythia látnoknő babér segítségével esett transzállapotba, és úgy jósolt. Bogyói az olajbogyóhoz hasonlatosak. Pestis ellen is hatásos növény volt.


A biblia h res vadn v nyei

Szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua)

„Az egyiptomi füge”.Szirupos leve: a kaftánméz.

Csak az Újszövetség tesz róla említést (Lk 15,16 és Mt 3,1—6), de nem bizonyítható, hogy Keresztelő János ezzel táplálkozott volna a pusztában. A tékozló fiú történetében az édes termésfalat (=héj) állatokkal etették (erre tudott volna a fiú fanyalodni ...?)A kimagozott hüvelytermés megszárítva súlymérték gyanánt szolgált, a kerationból szóból ered a nemesfémekre, drágakövekre elfogadott súlyegység, a karát.

Súlyegység: 1 mag = 1karát


A biblia h res vadn v nyei

Mirtusz (Myrtus communis)

A Földközi tenger vidékéről származik, de már az ókorban többfelé termesztették. Nagy, örökzöld, dúsan elágazó, sűrű lombú, fa vagy cserje. Virága, termése, de levelei is sok (0,1–0,5%) illóolajat tartalmaznak. Már az ókorban ismert gyógynövény volt; a Biblia is ekként említi. Ismert gyomorerősítő, az emésztést segítő, valamint vérzéscsillapító, az ereket összehúzó hatása. Izraelben a mirtuszág Isten békéjét sugározza.A görögöknél a vértelen győzelem jelképe.Mirtuszolajat tartalmazó hajtásai illatanyagok, füstölőszerek.


A biblia h res vadn v nyei

Vörös szantálfa, padukfa(Pterocarpus santalinus)

Fája kemény, magas illóanyag tartalmú.Finom illatát a zsidó királyok (Zsolt 45,9), közrangú emberek (Péld 7,17 és Én4,14) egyaránt kedvelték. A faforgácsból gőzöléssel állították elő a vörös festéket, amit bőráruk színezésére használtak.


A biblia h res vadn v nyei

Fekete mustár (Brassica nigra)

A Genezáreti tó környékén elterjedt fekete mustárt a bibliai idők lakói földjeiken is termesztelték értékes magjáért, amelyből gyógyhatású mustármagolajat préseltek. Ez az egyéves, gyorsan nagy bokorrá terebélyesedő, tövétől dúsan elágazó lágyszárú növény ugyanis a Szentföld kedvező körülményei között 3-4 méteres magasságával kiemelkedik. Szőrös, hosszú nyelű, durván és szabálytalanul fogas, nagy tojásdad-elliptikus levelei vannak. A dús lombozat hűs árnyékot teremt a rekkenő hőségben a madaraknak, amelyek sűrűn látogatják nemcsak fészekrakás céljából, de főként gyorsan megérő magvaiért. Három evangélista említi Jézusnak a mustármagról szóló példabeszédét (Mt 13,31—32; 17,20; Mk4,31—32 Lk 13,19; 17,6): „minden magnál kisebb, de mikor kikel és fává fejlődik, ágai között madarak is fészkelnek”.


A biblia h res vadn v nyei

Borzas szuhar (Cistus incanus)

Terméke a ladángyanta. A növény mirigyszőrös levelein cseppek formájában keletkezik, majd megmerevedik. A levelekről kecskeszőrrel vagy gereblyével szedték le. A mézgából aranysárga olajat készítettek, ami bélhurut, vérhas gyógyszere volt. A ladángyanta ma illatszer.


A biblia h res vadn v nyei

Arabmézgafa (Acacia senegal)

I. e. 2. évezred óta ismerték az egyiptomiak, akik festékek és papiruszok kötőanyagául használták. A legjobb minőségű gumiarábikum  két  arabmézgafa (Acacia senegal, A. seyal) szagtalan, nyálkás, gumiszerű váladéka. Kézzel gyűjtik össze a kiválasztódott és a napon megszilárdult, kb. 5 centiméteres átmérőjű gumigömböket. A gumiarábikum kémiailag a pektinekkel rokon anyag, száraztömegének 95%-a poliszaharid. Afrika őslakói kunyhóik tetejét teszik víztaszítóvá gumiarábikum-bevonattal, gyógyszerként alkalmazzák, de főznek is vele.


A biblia h res vadn v nyei

Mézgás csűdfű (Astragalus gummifer)

Finom illatú mézgájából balzsamot, kenetet készítettek (2 Kir 20,13; Én 4,14; 5,1.3; 8,2.4; Ézs 39,2)Egyiptomban is használták (1 Móz 34,11), a gileádi karavánok áruja volt (1 Móz 37,25).

Tragakantmézga


A biblia h res vadn v nyei

Jerikóirózsa , feltámadásvirág(Anastatica hierochuntica)

Apró, egynyári, keresztesvirágú gyom. Egy tőből a földön szétterülő szárakat növeszt, levele apró, lapát alakú. Kis, pirosas virágai vannak, táskagyümölcse hasas, kétmagvú. Száraz időben, mikor magjai megérnek, ágai összehajlanak s a szél az egész növénygombolyagot elgörgetheti a sivatagban. Ha azonban eső éri a növényt, ágai a nedvszívás következtében kiegyenesednek, a termések pedig felnyílnak és az eső a magvakat a földbe mossa. Ágait 20-50 perc alatt nyitja ki. A sivatagi népeknél ma is a halál utáni életet szimbolizálja.


A biblia h res vadn v nyei

Szodomai alma (Calotropis procera)

Csak a bibliai hagyományok emlitik ezt a mérgező trópusi cserjét, amelynek szép nagy, gömbölyű, érett, almazöld termése kissé megnyomva szétnyilik, és belőle csillogó selyemszálas, de mérgező magvak százai repülnek a levegőbe. A legenda szerint a Holt tenger helyén egykor virágzó gyümölcsösök elátkozott hírnökei ők, amelyek Szodoma sorsára emlékeztetve, a bűn következményeire hívjákfel figyelmünket: a szép külső gyakran mérget rejt magában.


A biblia h res vadn v nyei

VÉGE

Készítette: Dr. Juhász [email protected]


  • Login