MI AZ IVÓVÍZ?

1. MI AZ IVÓVÍZ? • Az a víz, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek, ivóvíznek tekinthető. • Ivóvízellátás • Egyedi kutas • Közüzemi • A különféle előírások, szabványok a közüzemi ivóvíz-szolgáltatókra vonatkoznak • Vízfogyasztási szokások, mennyiségek

2. Vízfogyasztási szokások, mennyiségek Egyedi kutas, vízvezeték nélkül – 15-25 L/fő/d Közüzemi ivóvízszolgáltatás esetén: a kultúráltsági szint, a higiéniai igények, stb. függvényében kis településeken 60 – 120 L/fő/d. Nagyobb településeken, városokbnan: 80-140 L/fő/d. Budapesten: 140-210 L/fő/d Országos ellátottság: 84-86% - a vezetékes víz a lakóépületbe bevezetésre került további 4-6% - a vezetékes víz alakótelekre bevezetésre került további 4-6% - az utcában van vezetékes ivóvíz, a lakótelektől 100 – 150 méteren belül vízvételi lehetőség van

3. ELVÁRÁSOK • színtelen • szagtalan • kellemes ízű • hőmérséklete: 8 – 12 °C • ne tartalmazzon • kórókozó mikroorganizmusokat • mérgező anyagokat • lebegőanyagot, vagy egyéb zavarosságot okozó anyagot • kellemetlen szagot vagy ízt okozó anyagot • ne legyen nagy a sótartalma • ne legyen nagy a szerves anyag tartalma

4. KÖVETELMÉNYEK (Szabványok) • Szabályozás • ajánlás • szabvány • Kiterjedés szerint • globális (világméretű) • WHO Guidelines (Az Egézségügyi Világszervezet ajánlásai) • regionális • EU Direktívák (Szabvány) • országos szabványok • Az ivóvíz minőségére vonatkozó szabványok az egyes • komponensek maximálisan megengedhető koncentrációit • (MAC érték) határozzák meg. Az adott határértékek rendszeresen • felülvizsgálatra kerülnek és a legújabb kutatási eredmények • alapján sor kerül változtatásukra (általában szigorításukra)

5. WHO ajánlások 1968 1975 1984 1993 2004 • EU Directives (a tagországokban kötelező!!!) 1980 (betartandó határértékek és az 1995-ös célállapot) 1998 (98/83 EU Directives) csak egyetlen határérték, nincs célállapot

6. Országos szabványok • Magyar Szabvány (MSz) MSz 445 – 1978 MSz 445 - 1989 201/2001. sz. Korm. Rendelet (2001. október 25.) Módosítás: 47/2005. sz. Korm. Rendelet (III. 11.) A módosítás csak a települések besorolását érintette • A ’70-es és a ’80-as években a hazai ivóvízszabvány kialakításakor a WHO irányelveit vették figyelembe. Az EU csatlakozás miatt azonban a ’90-es évek második felétől már az EU Directives váltak irányadóvá. • Az EU Directives átvétele jelentős változást okozott a hazai ivóvízszabvány teljesíthetőségében. Külön problémát okoz ennek következtében az arzén, az ammónium ion a vas- és a mangán.

7. Arzén Régi határérték: 50 µg/L (MSz 445, 1989) Új határérték: 10 µg/L(201/2001 sz. Korm. rendelet, 2001) Közel 400 település, megközelítően 1.500.000 lakos Határidők: 2006. december 31. - a 30 µg/L-nélnagyobb arzén tartalmú vizek esetében 2009. december 31. - a 10 és 30 µg/L közötti arzén tartalmú vizeknél Derogációt nem kértünk

8. Ammónium ion • Sajátos magyar szabályozás: a határérték víztípustól függött • Talajvíz - 0,2 mg/L • Karsztvíz - 0,5 mg/L • Tisztított felszíni víz - 0,5 mg/L • Mélységi víz - 2,0 mg/L • Jelenlegi határérték: 0,5 mg/L • Teljesítési határidő: 2009. december 31. • Érintett települések száma: megközelítően 800 • Lakosok száma: megközelítően 2.500.000 fő • Derogációt nem kértünk

9. Fluorid Határérték: 1,5 mg/L Csak néhány települést érint, a lakosok száma néhány 10.000 fő • Bór Határérték: 1,0 mg/L Csak néhány települést érint, a lakosok száma nem haladja meg 70.000 főt • Nitrit A kitermelt vízben csak rendkívül ritkán fordul elő, a vízelosztó hálózatban ammónium ionból képződik

10. Vas- és mangán Korábbi határértékek: Vas – 0,2 mg/L Mangán – 0,1 mg/L Cseppfolyós határérték- Fe+Mn  0,3 mg/L Jelenleg érvényes határértékek: Vas – 0,2 mg/L Mangán - 0,05 mg/L

11. Mi a teendő, ha az adott víz nem felel meg a • szabványokban foglalt követelményeknek? • Új vízbázist keresünk, mégpedig olyat, ahol a víz minősége megfelel a 201/2001 Korm. Rendelet előírásainak • Az adott település meglévő, vagy kialakításra kerülő kistérségi, vagy regionális ivóvízellátó rendszerhez csatlakozik • Vízkezelési technológiát alkalmazunk, mely biztosítja az adott komponensek koncentrációjának az előírásokban megadott szint alá csökkentését

12. A nem-kívánatos komponensek eltávolítására • vonatkozó fontossági sorrend • Kórokozó mikroorganizmusok • Mérgező anyagok • Mikroszennyezők • Zavarosságot okozó anyagok (lebegőanyag, alga) • Prekurzorok (elővegyületek) • Íz- és szagrontó anyagok

13. TECHNOLÓGIAI ALAPFOLYAMATOK • Oxidáció és redukció • pH és pufferkapacitás szabályozás • Kémiai kicsapás • Adszorpció • Fázisszétválasztás (gáz-folyadék, szilárd-folyadék) • Egyéb eljárások (membránfolyamatok) • A víz- és szennyvíztisztítási technológiák a fenti • alapfolyamatok célszerű kombinációival alakíthatók ki.

14. A tervezési alapadatok beszerzésének lehetőségei • KÖFE, VIZIG • a Vízmű adatai • ÁNTSZ adatbázis • saját mérések

15. Mintavétel és vizsgálatok, az eredmények értékelése • Mintavétel • Felszínalatti víz • szivattyúzás időtartama • minta-előkészítés • mintavétel gyakorisága • mintatartósítás • Felszíni víz • mintavételi hely kijelölése • mintavétel időpontjai • mintavétel gyakorisága • mintatartósítás

16. Vizsgálatok • helyszíni mérések • laboratóriumi mérések • Az eredmények értékelése • statisztikai módszer alkalmazása • értékelés az eloszlások alapján • az eredmények megbízhatósága

17. Vízbeszerzési lehetőségek • Felszínalatti víz • Talajvíz • Mélységi (réteg)víz • Karsztvíz • Partiszűrésű víz • Felszíni víz • Folyó • Tó • Tározó • Öntözőcsatorna

19. TALAJVÍZ • Az első vízadó réteg legjelentősebb szennyezőforrásai: • kommunális hulladékok rendezetlen lerakása • a veszélyes hulladékok nem megfelelő elhelyezése • szakszerűtlenül kialakított szennyvízszikkasztók • szennyvizek gondatlan elhelyezése a talajban • A talajvíz potenciális szennyezőanyag komponensei a • következők: • mikroorganizmusok (kórokozók és nem-kórokozók) • ammónium, nitrit és nitrát ionok • vas és mangánvegyületek • egyéb oldott szervetlen anyagok • oldott szerves anyagok (pl. humin és lignin anyagok) • szerves és szervetlen mikroszennyezők • kén-hidrogén • oldott oxigén hiánya

20. MÉLYSÉGI VIZEK A víztartó felett egy vagy több vízzáró réteg helyezkedik el. amennyiben ezek a vízzáró rétegek nagy kiterjedésűek és sérüléseket nem tartalmaznak, a víztartóban elhelyezkedő vízbe felszíni (tehát emberi) eredetű szennyezőanyagok nem jutnak el.

21. A védett rétegvizek potenciális szennyezőanyag • komponensei a következők: • mikroorganizmusok (egyedszámuk nagyon kicsi) • ammónium ionok • vas és mangán vegyületek • humin, lignin és fulvin anyagok • illékony szerves anyagok (pl. vízben oldott metán gáz) • kénhidrogén • oldott oxigén hiánya • magas vízhőmérséklet • nagy sótartalom (oldott!) • nagy mennyiségű oldott szén-dioxid • oldott állapotú arzén vegyületek (geológiai, geokémiai eredetű!)

22. Karsztvíz Szén-dioxid tartalmú csapadék  csatornákat, barlangokat hoz létre a mészkőhegységekben (sérülékeny vízbázis) H2CO3 + CaCO3 Ca2+ + 2 HCO3- mészkőhegység

23. KARSZTVÍZ • A karsztvíz minőségét alapvetően két szennyeződési lehetőség • fenyegeti. Az egyik a felszíni vízgyűjtő területről történő • szennyezőanyag bemosódás, a másik a felszínalatti vízgyűjtő • területen elhelyezett hulladéktárolók. Ezek közé tartoznak az • adott terület csatornázottságának hiányában megvalósított • szabálytalan szennyvízelhelyezések is. • A karsztvizek potenciális szennyezőanyag komponensei a • következők: • mikroorganizmusok (kórokozók és nem-kórokozók) • ammónium és nitrát ionok • zavarosság (lebegőanyag) • oldott állapotú szerves anyagok • szerves és szervetlen mikroszennyezők

24. PARTISZŰRÉSŰ VÍZ Egyes vízfolyások adott szakaszain kialakuló kavicsteraszokon összegyűlt, rövid idő alatt megújuló felszínalatti víz, melynek forrása elsősorban a folyó, de részben a folyó felé áramló felszín-közeli víz. Tekintettel arra, hogy a partiszűrésű víz döntő többsége a folyóból a viszonylag jó vízvezető tulajdonsá- gokkal rendelkező parti rétegen átszűrődve jut el a víznyerő helyre, egyes vélemények szerint ez felszíni víz. Magyarországon a partiszűrésű vizet a felszínalatti vizek közé soroljuk.

25. Amikor a folyó vízállása alacsony, a felszín alatti vízből származó vízhozam jelentős lehet.

26. A partiszűrésű vizek potenciális szennyezőanyag • komponensei a következők: • mikroorganizmusok (kórokozók és nem-kórokozók) • ammónium, nitrit és nitrát ionok • vas és mangán vegyületek • oldott állapotú szerves anyagok • kőolaj és származékai • szerves és szervetlen mikroszennyezők • kénhidrogén • oldott oxigén hiánya

27. Inorganic fertilizer runoff (nitrates and phosphates)

28. FOLYÓK • A folyók potenciális szennyezőanyag komponensei • a következők: • zavarosság (lebegőanyag és alga) • patogén és nem patogén mikroorganizmusok • szerves anyagok (szennyvízbevezetések) • humin, lignin és fulvin anyagok • kőolaj és származékai • szerves és szervetlen mikroszennyezők • ammónium ionok (elsősorban hideg vizekben)

29. TAVAK • A tavak potenciális szennyezőanyag komponensei • a következők: • zavarosság (elsősorban alga) • patogén és nem patogén mikroorganizmusok • humin, lignin és fulvin anyagok • szerves anyagok • kőolaj és származékai • ammónium ionok (elsősorban hideg vizekben)

30. TÁROZÓK • A tározók potenciális szennyezőanyag komponensei • a következők: • zavarosság (elsősorban alga) • patogén és nem patogén mikroorganizmusok • humin, lignin és fulvin anyagok • szerves anyagok • ammónium ionok (elsősorban hideg vizekben)

41. MŰKÖDŐ VÍZMŰVEK KÚTJAI, BESOROLÁS A RÉGI MAGYAR SZABVÁNY SZERINT

42. MŰKÖDŐ VÍZMŰVEK KÚTJAI, BESOROLÁS AZ EU-DIREKTÍVÁK ÉS AZ ÚJ MAGYAR SZABÁLYOZÁS SZERINT

43. Vízmennyiségek • Háztartási vízigények • Intézményi vízigények • Ipari vízigények • Mezőgazdasági vízigények • Tűzoltóvíz igények • Technológiai vízigények (vízmű saját vízigénye) • Hálózati vízveszteségek

44. Technológiák • Általában egynél több lehetséges megoldás • Optimalizálás • Műszaki szempontok • Közegészségügyi szempontok • Megvalósíthatósági szempontok • Gazdaságossági szempontok • Megbízhatósági szempontok • Technológiai műveletek előtisztítás, ülepítés, szűrés, levegőztetés, fertőlenítés, stb.

45. Műveletek sorrendje • Durvább szennyezéstől a finomabb felé • Megelőző művelet: garantálja a következő művelet(ek) végrehajthatóságát, gazdaságosságát, biztonságát • Nem kívánatos melléktermékek képződésének korlátozása, kellemetlen következmények elkerülése

46. Kontinuitás egyenletek • Térfogatáram • Qbe = Qki,v + Qki,z • Anyagáram (tömegáram) - G • Qbe*Cbe = Qki,v*Cki,v + Qki,z*Cki,z Q [m3/s] C [g/m3] G [g/s]

47. Hatásfok • ή = 1- Cki/Cbe 0 < ή < 1 • ή(%) = 100*Celt/Cbe = 100* (Cbe-Cki)/Cbe • Cki = Cbe*(1 - ή)