MI AZ IVÓVÍZ?
Download
1 / 47

MI AZ IVÓVÍZ? - PowerPoint PPT Presentation


  • 70 Views
  • Uploaded on

MI AZ IVÓVÍZ? Az a víz, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek, ivóvíznek tekinthető. Ivóvízellátás Egyedi kutas Közüzemi A különféle előírások, szabványok a közüzemi ivóvíz-szolgáltatókra vonatkoznak Vízfogyasztási szokások, mennyiségek.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' MI AZ IVÓVÍZ?' - leonard-rowe


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  • MI AZ IVÓVÍZ?

  • Az a víz, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek, ivóvíznek tekinthető.

  • Ivóvízellátás

    • Egyedi kutas

    • Közüzemi

    • A különféle előírások, szabványok a közüzemi ivóvíz-szolgáltatókra vonatkoznak

  • Vízfogyasztási szokások, mennyiségek


  • Vízfogyasztási szokások, mennyiségek

    Egyedi kutas, vízvezeték nélkül – 15-25 L/fő/d

    Közüzemi ivóvízszolgáltatás esetén: a kultúráltsági szint, a higiéniai igények, stb. függvényében kis településeken 60 – 120 L/fő/d. Nagyobb településeken, városokbnan: 80-140 L/fő/d.

    Budapesten: 140-210 L/fő/d

    Országos ellátottság:

    84-86% - a vezetékes víz a lakóépületbe bevezetésre került

    további 4-6% - a vezetékes víz alakótelekre bevezetésre került

    további 4-6% - az utcában van vezetékes ivóvíz, a lakótelektől 100 – 150 méteren belül vízvételi lehetőség van


  • ELVÁRÁSOK

  • színtelen

  • szagtalan

  • kellemes ízű

  • hőmérséklete: 8 – 12 °C

  • ne tartalmazzon

    • kórókozó mikroorganizmusokat

    • mérgező anyagokat

    • lebegőanyagot, vagy egyéb zavarosságot okozó anyagot

    • kellemetlen szagot vagy ízt okozó anyagot

  • ne legyen nagy a sótartalma

  • ne legyen nagy a szerves anyag tartalma


  • KÖVETELMÉNYEK (Szabványok)

  • Szabályozás

  • ajánlás

  • szabvány

  • Kiterjedés szerint

  • globális (világméretű)

  • WHO Guidelines (Az Egézségügyi Világszervezet ajánlásai)

  • regionális

  • EU Direktívák (Szabvány)

  • országos szabványok

  • Az ivóvíz minőségére vonatkozó szabványok az egyes

  • komponensek maximálisan megengedhető koncentrációit

  • (MAC érték) határozzák meg. Az adott határértékek rendszeresen

  • felülvizsgálatra kerülnek és a legújabb kutatási eredmények

  • alapján sor kerül változtatásukra (általában szigorításukra)


  • WHO ajánlások

    1968

    1975

    1984

    1993

    2004

  • EU Directives (a tagországokban kötelező!!!)

    1980 (betartandó határértékek és az 1995-ös célállapot)

    1998 (98/83 EU Directives)

    csak egyetlen határérték, nincs célállapot


  • Országos szabványok

  • Magyar Szabvány (MSz)

    MSz 445 – 1978

    MSz 445 - 1989

    201/2001. sz. Korm. Rendelet (2001. október 25.)

    Módosítás: 47/2005. sz. Korm. Rendelet (III. 11.)

    A módosítás csak a települések besorolását érintette

  • A ’70-es és a ’80-as években a hazai ivóvízszabvány kialakításakor a WHO irányelveit vették figyelembe. Az EU csatlakozás miatt azonban a ’90-es évek második felétől már az EU Directives váltak irányadóvá.

  • Az EU Directives átvétele jelentős változást okozott a hazai ivóvízszabvány teljesíthetőségében. Külön problémát okoz ennek következtében az arzén, az ammónium ion a vas- és a mangán.


  • Arzén

    Régi határérték: 50 µg/L (MSz 445, 1989)

    Új határérték: 10 µg/L(201/2001 sz. Korm. rendelet, 2001)

    Közel 400 település, megközelítően 1.500.000 lakos

    Határidők: 2006. december 31. - a 30 µg/L-nélnagyobb arzén tartalmú vizek esetében

    2009. december 31. - a 10 és 30 µg/L közötti arzén tartalmú vizeknél

    Derogációt nem kértünk


  • Ammónium ion

  • Sajátos magyar szabályozás: a határérték víztípustól függött

    • Talajvíz - 0,2 mg/L

    • Karsztvíz - 0,5 mg/L

    • Tisztított felszíni víz - 0,5 mg/L

    • Mélységi víz - 2,0 mg/L

  • Jelenlegi határérték: 0,5 mg/L

  • Teljesítési határidő: 2009. december 31.

  • Érintett települések száma: megközelítően 800

  • Lakosok száma: megközelítően 2.500.000 fő

  • Derogációt nem kértünk


  • Fluorid

    Határérték: 1,5 mg/L

    Csak néhány települést érint, a lakosok száma néhány 10.000 fő

  • Bór

    Határérték: 1,0 mg/L

    Csak néhány települést érint, a lakosok száma nem haladja meg 70.000 főt

  • Nitrit

    A kitermelt vízben csak rendkívül ritkán fordul elő, a vízelosztó hálózatban ammónium ionból képződik


  • Vas- és mangán

    Korábbi határértékek:

    Vas – 0,2 mg/L

    Mangán – 0,1 mg/L

    Cseppfolyós határérték- Fe+Mn  0,3 mg/L

    Jelenleg érvényes határértékek:

    Vas – 0,2 mg/L

    Mangán - 0,05 mg/L


  • Mi a teendő, ha az adott víz nem felel meg a

  • szabványokban foglalt követelményeknek?

    • Új vízbázist keresünk, mégpedig olyat, ahol a víz minősége megfelel a 201/2001 Korm. Rendelet előírásainak

    • Az adott település meglévő, vagy kialakításra kerülő kistérségi, vagy regionális ivóvízellátó rendszerhez csatlakozik

    • Vízkezelési technológiát alkalmazunk, mely biztosítja az adott komponensek koncentrációjának az előírásokban megadott szint alá csökkentését


  • A nem-kívánatos komponensek eltávolítására

  • vonatkozó fontossági sorrend

  • Kórokozó mikroorganizmusok

  • Mérgező anyagok

  • Mikroszennyezők

  • Zavarosságot okozó anyagok (lebegőanyag, alga)

  • Prekurzorok (elővegyületek)

  • Íz- és szagrontó anyagok


  • TECHNOLÓGIAI ALAPFOLYAMATOK

  • Oxidáció és redukció

  • pH és pufferkapacitás szabályozás

  • Kémiai kicsapás

  • Adszorpció

  • Fázisszétválasztás (gáz-folyadék, szilárd-folyadék)

  • Egyéb eljárások (membránfolyamatok)

  • A víz- és szennyvíztisztítási technológiák a fenti

  • alapfolyamatok célszerű kombinációival alakíthatók ki.



  • Mintavétel és vizsgálatok, az eredmények értékelése

  • Mintavétel

    • Felszínalatti víz

      • szivattyúzás időtartama

      • minta-előkészítés

      • mintavétel gyakorisága

      • mintatartósítás

    • Felszíni víz

      • mintavételi hely kijelölése

      • mintavétel időpontjai

      • mintavétel gyakorisága

      • mintatartósítás


  • Az eredmények értékelése

    • statisztikai módszer alkalmazása

    • értékelés az eloszlások alapján

    • az eredmények megbízhatósága


V zbeszerz si lehet s gek
Vízbeszerzési lehetőségek

  • Felszínalatti víz

    • Talajvíz

    • Mélységi (réteg)víz

    • Karsztvíz

    • Partiszűrésű víz

  • Felszíni víz

    • Folyó

    • Tározó

    • Öntözőcsatorna


  • TALAJVÍZ

  • Az első vízadó réteg legjelentősebb szennyezőforrásai:

  • kommunális hulladékok rendezetlen lerakása

  • a veszélyes hulladékok nem megfelelő elhelyezése

  • szakszerűtlenül kialakított szennyvízszikkasztók

  • szennyvizek gondatlan elhelyezése a talajban

  • A talajvíz potenciális szennyezőanyag komponensei a

  • következők:

  • mikroorganizmusok (kórokozók és nem-kórokozók)

  • ammónium, nitrit és nitrát ionok

  • vas és mangánvegyületek

  • egyéb oldott szervetlen anyagok

  • oldott szerves anyagok (pl. humin és lignin anyagok)

  • szerves és szervetlen mikroszennyezők

  • kén-hidrogén

  • oldott oxigén hiánya


MÉLYSÉGI VIZEK

A víztartó felett egy vagy több vízzáró réteg helyezkedik el.

amennyiben ezek a vízzáró rétegek nagy kiterjedésűek és

sérüléseket nem tartalmaznak, a víztartóban elhelyezkedő

vízbe felszíni (tehát emberi) eredetű szennyezőanyagok nem

jutnak el.


  • A védett rétegvizek potenciális szennyezőanyag

  • komponensei a következők:

  • mikroorganizmusok (egyedszámuk nagyon kicsi)

  • ammónium ionok

  • vas és mangán vegyületek

  • humin, lignin és fulvin anyagok

  • illékony szerves anyagok (pl. vízben oldott metán gáz)

  • kénhidrogén

  • oldott oxigén hiánya

  • magas vízhőmérséklet

  • nagy sótartalom (oldott!)

  • nagy mennyiségű oldott szén-dioxid

  • oldott állapotú arzén vegyületek (geológiai, geokémiai eredetű!)


Karsztvíz

Szén-dioxid tartalmú csapadék  csatornákat, barlangokat hoz létre a mészkőhegységekben (sérülékeny vízbázis)

H2CO3 + CaCO3 Ca2+ + 2 HCO3-

mészkőhegység


  • KARSZTVÍZ

  • A karsztvíz minőségét alapvetően két szennyeződési lehetőség

  • fenyegeti. Az egyik a felszíni vízgyűjtő területről történő

  • szennyezőanyag bemosódás, a másik a felszínalatti vízgyűjtő

  • területen elhelyezett hulladéktárolók. Ezek közé tartoznak az

  • adott terület csatornázottságának hiányában megvalósított

  • szabálytalan szennyvízelhelyezések is.

  • A karsztvizek potenciális szennyezőanyag komponensei a

  • következők:

  • mikroorganizmusok (kórokozók és nem-kórokozók)

  • ammónium és nitrát ionok

  • zavarosság (lebegőanyag)

  • oldott állapotú szerves anyagok

  • szerves és szervetlen mikroszennyezők


PARTISZŰRÉSŰ VÍZ

Egyes vízfolyások adott szakaszain kialakuló kavicsteraszokon

összegyűlt, rövid idő alatt megújuló felszínalatti víz, melynek

forrása elsősorban a folyó, de részben a folyó felé áramló

felszín-közeli víz. Tekintettel arra, hogy a partiszűrésű víz

döntő többsége a folyóból a viszonylag jó vízvezető tulajdonsá-

gokkal rendelkező parti rétegen átszűrődve jut el a víznyerő

helyre, egyes vélemények szerint ez felszíni víz. Magyarországon

a partiszűrésű vizet a felszínalatti vizek közé soroljuk.


Amikor a folyó vízállása alacsony, a felszín alatti vízből származó vízhozam jelentős lehet.


  • A partiszűrésű vizek potenciális szennyezőanyag vízből származó vízhozam jelentős lehet.

  • komponensei a következők:

  • mikroorganizmusok (kórokozók és nem-kórokozók)

  • ammónium, nitrit és nitrát ionok

  • vas és mangán vegyületek

  • oldott állapotú szerves anyagok

  • kőolaj és származékai

  • szerves és szervetlen mikroszennyezők

  • kénhidrogén

  • oldott oxigén hiánya


Inorganic fertilizer runoff vízből származó vízhozam jelentős lehet.

(nitrates and phosphates)


  • FOLYÓK vízből származó vízhozam jelentős lehet.

  • A folyók potenciális szennyezőanyag komponensei

  • a következők:

  • zavarosság (lebegőanyag és alga)

  • patogén és nem patogén mikroorganizmusok

  • szerves anyagok (szennyvízbevezetések)

  • humin, lignin és fulvin anyagok

  • kőolaj és származékai

  • szerves és szervetlen mikroszennyezők

  • ammónium ionok (elsősorban hideg vizekben)


  • TAVAK vízből származó vízhozam jelentős lehet.

  • A tavak potenciális szennyezőanyag komponensei

  • a következők:

  • zavarosság (elsősorban alga)

  • patogén és nem patogén mikroorganizmusok

  • humin, lignin és fulvin anyagok

  • szerves anyagok

  • kőolaj és származékai

  • ammónium ionok (elsősorban hideg vizekben)


  • TÁROZÓK vízből származó vízhozam jelentős lehet.

  • A tározók potenciális szennyezőanyag komponensei

  • a következők:

  • zavarosság (elsősorban alga)

  • patogén és nem patogén mikroorganizmusok

  • humin, lignin és fulvin anyagok

  • szerves anyagok

  • ammónium ionok (elsősorban hideg vizekben)


MŰKÖDŐ VÍZMŰVEK KÚTJAI, BESOROLÁS A vízből származó vízhozam jelentős lehet.

RÉGI MAGYAR SZABVÁNY SZERINT


MŰKÖDŐ VÍZMŰVEK KÚTJAI, BESOROLÁS AZ EU-DIREKTÍVÁK ÉS AZ ÚJ MAGYAR SZABÁLYOZÁS SZERINT


V zmennyis gek
Vízmennyiségek ÉS AZ ÚJ MAGYAR SZABÁLYOZÁS SZERINT

  • Háztartási vízigények

  • Intézményi vízigények

  • Ipari vízigények

  • Mezőgazdasági vízigények

  • Tűzoltóvíz igények

  • Technológiai vízigények (vízmű saját vízigénye)

  • Hálózati vízveszteségek


Technol gi k
Technológiák ÉS AZ ÚJ MAGYAR SZABÁLYOZÁS SZERINT

  • Általában egynél több lehetséges megoldás

  • Optimalizálás

    • Műszaki szempontok

    • Közegészségügyi szempontok

    • Megvalósíthatósági szempontok

    • Gazdaságossági szempontok

    • Megbízhatósági szempontok

  • Technológiai műveletek

    előtisztítás, ülepítés, szűrés, levegőztetés, fertőlenítés, stb.


M veletek sorrendje
Műveletek sorrendje ÉS AZ ÚJ MAGYAR SZABÁLYOZÁS SZERINT

  • Durvább szennyezéstől a finomabb felé

  • Megelőző művelet: garantálja a következő művelet(ek) végrehajthatóságát, gazdaságosságát, biztonságát

  • Nem kívánatos melléktermékek képződésének korlátozása, kellemetlen következmények elkerülése


Kontinuit s egyenletek
Kontinuitás egyenletek ÉS AZ ÚJ MAGYAR SZABÁLYOZÁS SZERINT

  • Térfogatáram

    • Qbe = Qki,v + Qki,z

  • Anyagáram (tömegáram) - G

    • Qbe*Cbe = Qki,v*Cki,v + Qki,z*Cki,z

      Q [m3/s]

      C [g/m3]

      G [g/s]


  • Hatásfok ÉS AZ ÚJ MAGYAR SZABÁLYOZÁS SZERINT

    • ή = 1- Cki/Cbe 0 < ή < 1

    • ή(%) = 100*Celt/Cbe = 100* (Cbe-Cki)/Cbe

    • Cki = Cbe*(1 - ή)